„Az évek óta fennálló kedvezőtlen társadalmi-gazdasági folyamatok hatására a települések többségében az önkormányzatok és a társadalom tagjai közvetlenül szembesülnek a tartósan alacsony szintű foglalkoztatásból és jövedelmekből adódó nehézségekkel. A legtöbb településen azonban nem élnek a helyi erőforrásokban rejlő lehetőségek kiaknázásával. Számos tudományos elemzés, újszerű elméleti megközelítés mutat a fejlődést jelentő megoldás irányába, de a társadalmi-gazdasági erőforrások helyi érdekek szerinti integrálására épülő módszerek alkalmazására kevés példa található. Évtizedek óta figyelmen kívül maradt a településeken a helyi problémák megoldását is elősegítő területi tőke hasznosítása. Az előzetes ismeretek arra utalnak, hogy – kevés kivételtől eltekintve – nem folyik a helyi önkormányzat, a polgárok, a vállalkozók és intézmények részvételével, a település kiegyensúlyozott fejlődését szolgáló tervszerű, érdemi településfejlesztési tevékenység. Készültek ugyan, főképp a nagyobb településeken, településfejlesztési és területfejlesztési tervek, de ezek többsége az önkormányzatok kötelező feladatainak megoldására irányult és nem tárta fel a helyi közösségi érdekekre alapozott gazdaságfejlesztési igényeket, a foglalkoztatás és a jövedelmek, az életminőség növelésének lehetőségeit.
Célszerű megvizsgálni e feltételezések helytállóságát, tartalmi összefüggéseit, a helyi erőforrások feltárásának és aktivizálásának feltételeit. E kutatások tapasztalatai alapján egy elsősorban helyi erőforrásokra alapozott fejlesztési stratégia és az annak megvalósítását elősegítő módszer kidolgozása lehetőséget teremt arra, hogy a települések segítséget kapjanak helyi erőforrásaik közösségi érdekeknek megfelelő, tervszerű hasznosításához. A településfejlesztésben a felülről vezérelt fejlesztés gyakorlatával szemben a helyi társadalom aktív résztvevő, kedvezményezett, de egyben a célok megvalósítója és résztvevő a döntéshozásban is. Ez biztosítja a helyi társadalmi érdekek érvényesülését, ami ösztönzi a társadalom tagjait a célok közös megvalósítására.
…
A problémakör az eddigiektől eltérő megközelítést igényel. A korábbi, csak top-down megközelítés helyett egy felülről szabályozott, de településekre alapozott endogén fejlesztési stratégia kialakítása ígéretesebbnek látszik, amely a települések közötti célszerű együttműködések révén hálózatok kialakulásához is vezethet…”
Forrás:
Endogén fejlesztési stratégia és módszere; Pászti-Tóth Erzsébet; Pécsi Tudományegyetem, Regionális Politika és Gazdaságtan Doktori Iskola; A védés időpontja: 2017. november 2., helye: PTE KTK Pécs, Rákóczi u. 80. 323/2. (pdf)
