„Csökkent a kutatás-fejlesztést is végző, innovatív cégek aránya.
Bemutatták szerdán a magyar kormányzati folyamatokat értékelő legfrissebb Jó állam jelentést. A 150 mutatószám alapján készült jelentés 57 esetben mutat javulást, 65 esetben stagnálást, míg 28 indikátornál mértek romlást.
Csath Magdolna közgazdász, egyetemi tanár, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen készített Jó állam jelentés gazdasági és versenyképességi hatásterület kutatásvezetője a Magyar Idők kérdésére ismertette: öt területre összpontosít az elemzés, amely hosszabb távon vizsgálja az adatok változását.
A 2017. évi elemzésből az derül ki, hogy 2016-hoz képest több területen javulás következett be. Az első terület a pénzügyi stabilitás, amelyet a kutatók különböző makromutatókkal mérnek. Ezen a területen továbbra is nagyon jók az eredményeink. Csath Magdolna kiemelte, hogy valamennyi adósságmutatónk értéke javult, és 2016-hoz képest csökkentek az államadósság GDP-arányos kamatterhei is. Szintén javulás tapasztalható a gazdaság diverzifikáltságát mérő különböző mutatók értékében is, ami arra mutat rá, hogy nőtt a nagyobb tudástartalmú ágazatok aránya a gazdasági szerkezetben, illetve nőtt ezen ágazatok részesedése a foglalkoztatásból. Jól teljesített az informatikai, az elektronikai terület és a gyógyszeripar.
A harmadik vizsgált terület a beruházások, valamint a humán vagyon helyzete. Itt is javulás tapasztalható, mivel tovább nőtt a beruházások értéke. Ugyanakkor inkább az infrastrukturális beruházások értéke nőtt, szemben a gépi és technológiai beruházásokkal, amelyek viszont a termelékenység növelése szempontjából lennének fontosak. A humán területen a felnőttképzés, továbbképzés területén nemzetközi összehasonlításban nagy a lemaradásunk, ráadásul nagyok a regionális különbségek is. Nálunk a munkaképes korosztály részvétele alig haladja meg a hat százalékot, míg a fejlettebb nyugat-európai államok egy részében 20-30 százalékuk vesz részt ilyen képzésekben.
Nem javultak pozícióink a negyedik, innovációs területen. Csath Magdolna arra figyelmeztetett, hogy csökkent az összes vállalkozásokon belül a kutatás-fejlesztést is végző, innováló cégek aránya. Ez nem azt jelenti, hogy számuk is csökkent, csak arra utal, hogy az utóbbi időben ismét több összeszerelő tevékenységet végeztető cég települt be hozzánk, ami miatt felborultak az arányok.
Viszont jelentősen nőtt a műszaki és természettudományi végzettséget szerzettek száma, ami fontos feltétele annak, hogy ha több lesz az innovatív tevékenységet folytató cég, akkor a szükséges nagy tudású munkaerő is rendelkezésre álljon. Romló eredményt az ötödik, a termelékenység és a hatékonyság hatásterületen mértek. Ezen a területen mérik például az értékláncok hosszát, azt vizsgálják, hogy egy teljes termelési vagy szolgáltatási munkafolyamat mely elemei vannak jelen az országban. Minél több elem van jelen, annál könnyebb a termelékenységet és a hatékonyságot javítani.”
Forrás:
Jelentés a kormányzati folyamatokról – Jó Állam Jelentés 2017 gazdasági és versenyképességi hatásterülete; Nagy Kristóf; Magyar Idők; 2017. október 19.
Jó Állam Jelentés 2017; Kaiser Tamás (szerk.); Nordex Nonprofit Kft. – Dialóg Campus Kiadó; 2017. október (letölthető pdf-ben)
