„A tankerületi központok által fenntartott intézmények kevesebb mint öt százalékában differenciálták a béremelés utolsó részletét szeptemberben. Az iskolák több mint 20 százaléka döntött úgy, hogy differenciálja az osztályfőnöki, intézményvezető-helyettesi és a munkaközösség-vezetői pótlékokat – adott tájékoztatást lapunk megkeresésére a Klebelsberg Központ. Hozzátették: az intézmények az idén kidolgozzák a teljesítményértékelés szempontrendszerét.
A béremelés utolsó részletét a tankerületi központok által fenntartott intézmények kevesebb mint öt százalékában differenciálták szeptemberben – adott tájékoztatást lapunk megkeresésére a Klebelsberg Központ. Ismertetésük szerint a differenciálásról, vagyis a különbségekről az intézményvezetők a nevelőtestülettel közösen döntöttek. Hozzátették: az intézmények az idén kidolgozzák a teljesítményértékelés szempontrendszerét.
Lapunk kérdésére válaszolva a Klebelsberg Központ azt a felvilágosítást adta, hogy a tankerületi központok által megemelt pótlékok esetében is lehetősége volt az intézményeknek a differenciálásra. Ismertetésük szerint az iskolák több mint 20 százaléka döntött úgy, hogy differenciálja az osztályfőnöki, intézményvezető-helyettesi és a munkaközösség-vezetői pótlékokat.
Hozzátették: az arányok nagyjából megfelelnek az előzetes várakozásaiknak. Indoklásuk szerint egy új típusú motivációs elemről van szó, amely az intézményvezetők és a nevelőtestületek számára lehetőséget nyújt, nem pedig kötelezettséget a többletmunka elismerésére. Minden évben eldönthetik, hogy élni kívánnak-e a lehetőséggel vagy sem, azt azonban hangsúlyozni kell, hogy akár differenciál egy intézményvezető, akár nem, a pedagógusok garantált illetményalapja mindenképpen a magasabb összeg, tehát senkit nem érhet hátrány az átsorolások vagy éppen a jubileumi jutalmak számításakor, ahogy a pótlékokat is a megemelt illetményalap szerint kapják a pedagógusok.
Mint ahogy korábban lapunk is megírta, a pedagógusi életpályamodell keretében másfél-kétszeresére emelték négy-öt év alatt a pedagógusok bérét. Míg négy-öt éve egy pályakezdő oktató bruttó 130 ezer forintot keresett havonta, ma ez az összeg 203 ezer forint. Egy 20 éve dolgozó, főiskolát végzett óvónő bére ez alatt az idő alatt átlag 149 ezer forintról 301 ezer forintra emelkedett, egy szintén két évtizede oktató szaktanár pedig a korábbi 172 ezer forint helyett 334 ezer forintot kereshet.”
Forrás:
Kevéssé értékelik egyelőre a többletmunkát az iskolák; Csejk Miklós; Magyar Idők; 2017. november 25.
