„Megkezdődött a digitális nyelvstratégia kidolgozása – jelentette be a Magyar Nyelvstratégiai Intézet igazgatója a témával foglalkozó pénteki budapesti konferencián.
Tóth Attila közölte: azzal, hogy „magunkra kényszerítettük” az évtizedek óta alakuló digitális társadalmat, elfogadtuk, hogy kénytelenek vagyunk elsajátítani az intelligens kommunikációs eszközök kreatív használatát, most pedig már ott tartunk, hogy digitális kompetenciák nélkül csak lemaradni lehet a versenyben.
Hozzátette, kézenfekvő, hogy szövegeink is alkalmazkodnak ehhez az új helyzethez, így elengedhetetlen, hogy az iskolák is választ adjanak erre a kihívásra.
Pálfi Erika, az Emberi Erőforrások Minisztériumának főosztályvezetője a tanácskozáson azt emelte ki, 2022-re érhető el, hogy jól felszerelt iskolákban felkészült pedagógusok modern körülmények között oktassanak.
Ezzel azt állította szembe, hogy fél évtizede egy felmérés során még csak a tanárok ötöde nyilatkozott úgy, hogy az órák során használ valamilyen digitális eszközt, az egyes intézmények között pedig hatalmas eltérések mutatkoztak az eszközhasználat és a felszereltség terén is.
Mint mondta, a közeljövőben hatvanezer infokommunikációs eszköz kerül az oktatásba, emellett negyvenezer pedagógusnak kínálnak digitális kompetenciákat fejlesztő továbbképzéseket.
Brassói Sándor, az Oktatási Hivatal köznevelési elnökhelyettese a digitális tananyagok akkreditációjának problémáiról beszélt, megemlítve, évek óta hatályos az erre vonatkozó szabályozás, azonban nem lehet minden tananyagot végigvinni a folyamaton.
Ennek okaként említette, hogy ez egyfelől a módszertani tanszabadságba ütközne, másrészt – mivel a nyomtatott anyagoknál jóval komplexebb a feladat – adott esetben annyira drága lehet az akkreditáció, hogy az nem érné meg a kifejlesztőnek.
Hozzátette: így a széles körű akkreditáció akár az innovatív fejlesztések hátráltatójává válhatna. Megjegyezte, hogy a nem akkreditált anyagok esetében viszont felmerül a minőség kérdése, de az is, meddig érhetőek el ezek a közönség számára.
Az elnökhelyettes példaként említette, hogy az akkreditált tananyagok között jelenleg hatvan digitális anyag szerepel, míg a kötetformában megjelentek száma mintegy háromezer.”
Forrás:
Megkezdődött a digitális nyelvstratégia kidolgozása; Magyar Idők/MTI; 2017. november 24.
