Cégkapu, Ügyfélkapu, kötelező, nem kötelező? Mi az igazság?

„Átmeneti időszakot biztosít a NAV: mégsem lesz kötelező a Cégkaput használni januártól, hiába volt úgy, hogy az új évben már minden ügyintézést azon keresztül kell lebonyolítani.
A gazdálkodó szervezetek jelentős többsége elektronikusan tartja a kapcsolatot a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal. Az egyéni vállalkozók esetében az adóügyek intézésében nem lesz változás, hiszen számukra továbbra is az ügyfélkapun keresztül történik a kommunikáció. Mindehhez csak ügyfélkapus regisztrációra vagy tárhely szolgáltatást is magában foglaló e-személyi igazolványra van szükség.

Nem tudni, meddig tart
A cégkapura történő zökkenőmentes átállás érdekében a NAV “kellő felkészülési időt” biztosít a cégeknek és átmeneti időszakot vezetnek be a vállalkozások kérésére – írta az adóhatóság közleményében, azt azonban nem közölte, meddig tart ez az időszak.

Ennek értelmében a cégek – épp úgy, ahogy jelenleg – jövőre is a képviselőik ügyfélkapus tárhelyén keresztül kommunikálhatnak a NAV-val. A képviseleti jogosultságok is változatlanok, azokat nem kell újra bejelenteni.

Ügyfélkapu vagy cégkapu: az átmeneti időszakban a cég választ. A NAV kizárólag az adózótól cégkapun keresztül érkezett ügyekben küldi a válaszüzenetet a cégkapun keresztül, minden más esetben az ügyfélkaput használja.[InfoRádió]”

„Az év végéig maradt idejük a cégvezetőknek, hogy regisztrálják a vállalatukat a Cégkapura. 2018-tól aztán majdnem minden ügyintézés ott fog futni – de azért nem minden. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat.

A totális káoszt láthatta, aki az elmúlt napokban próbálta követni a Cégkapuval kapcsolatos híreket. Aki ezekből szeretné megtudni, mi a dolga az elvileg 2018. január 1-jén induló szolgáltatással, nincs könnyű helyzetben. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal például december 21-én közleményben adta hírül: hiába lett volna az új év első napja a határidő a cégeknek a regisztrációra, „januártól még nem kötelező a Cégkapu használata a NAV-nál”. A NAV-közleményt átvette nagyjából a teljes magyar média, köztük mi is –, hogy aztán egyetlen nappal később mindenki meglepetésére a Belügyminisztérium is küldjön egy sajtóközleményt arról, hogy „a gazdálkodó szervezeteknek január 1-től a Cégkaput kell használniuk”. Valójában nekik van igazuk, de a helyzet azért ennyire nem egyszerű.

De mi is az a Cégkapu?
A Cégkapu egy online kommunikációs platform, amelyen a cégek és a legtöbb állami szerv tarthatják egymással a hivatalos kapcsolatot. A tervek szerint majdnem ugyanolyan lesz a vállalkozások számára, mint a magánszemélyeknek az Ügyfélkapu: ezen keresztül lehet szinte minden elképzelhető hivatalos ügyet intézni. A nagy különbség az, hogy a magánszemélyek választhatnak, szeretnék-e az Ügyfélkaput használni, a vállalkozásoknak viszont kötelező lesz a Cégkapura regisztrálni.

Összesen 26 különböző fajta szervezetet köteleznek arra, hogy a Cégkaput használják. A gyakorlatban ebbe minden olyan gazdálkodó szervezet beletartozik, amely jogi személy, tehát a gazdasági társaságok, az egyesületek, de a szövetkezetek és az alapítványok is Cégkapu-felhasználók lesznek. Az egyetlen kivételt az egyéni vállalkozók jelentik, ők továbbra is minden hivatalos ügyüket az Ügyfélkapun keresztül tudják elintézni.

Az állam részéről is szinte minden fontos ügyben a Cégkaput kell majd használni. Nemcsak a NAV-val való kapcsolattartás folyik majd itt, a vállalkozások bírósági ügyei, az ingatlannyilvántartások, a céges hagyatéki ügyek, de a földhivatali intéznivalók is a Cégkapura kerülnek át. Sőt, ha például egy céges autót megbüntetnek gyorshajtásért, papír helyett a Cégkapura érkezik majd egy értesítés erről.

Mindez uniós pénzből valósul meg: az EU 8,4 milliárd forintot adott arra, hogy megújítsák a magyarorszag.hu-t és hozzá kapcsolódóan az állami ügyintézést. Nyilvánvaló, hogy ha egy ilyen rendszer jól működik, akkor az nagyon sok papírmunkát spórol meg a cégeknek – de az is egyértelmű, hogy ehhez egy jól előkészített bevezetésre van szükség, türelmi időkkel, különben még nagyobb lehet a káosz.

Csak a határidők ne lennének
A nyáron már elindult az előzetes regisztráció, a cégeknek ekkor két határidőt kellett megtanulniuk: augusztus 31-ig regisztrálni kellett a rendszerbe, 2018 első napjától pedig kötelezően ott futott volna minden ügyintézés. Már a nyári indulás sem hozott teljes sikert: egy nappal a határidő előtt még gyakorlatilag semmi nem volt az oldalon, és szankció sem járt azért, ha egy cég nem regisztrált augusztus végéig.

December közepére aztán kiderült, hogy a cégek szinte semmilyen információt nem kaptak arról, mi volna a tennivalójuk. A NAV és a Belügyminisztérium kommunikációja pedig még tovább bonyolította a helyzetet. A valóság pedig az: csupán az adóügyekben következik egy év átmeneti időszak, minden másban már 2018 januárjától indul az éles üzem. Vagyis a gyakorlatban ez azt jelenti:

  • minden cégnek regisztrálnia kell még ebben az évben, [2017-ben. Szerk.]
  • amelyik vállalatnak csak adóügyekben van dolga 2018-ban az állammal, választhat, hogy a Cégkapun vagy az eddigi módon intézi ezt el,
  • minden más hivatalos ügyet a Cégkapun lehet csak intézni az új évtől, 2019-től pedig az adóügyeket is.

[HVG.hu]”

Forrás:
Fontos haladékot adott az adóhatóság; InfoRádió; 2017. december 21.
Élesben kísérleteznek a magyar vállalkozásokkal a Cégkapuban; HVG.hu; 2017. december 29.

A bejegyzés kategóriája: gazdaság, közigazgatás:magyar, közigazgatási informatika
Kiemelt szavak: , , , , , , , .
Közvetlen link.