Külön digitális nagykövet képviseli Dániát a Szilícium-völgyben

„Dánia a digitalizálást ugyanazzal a prioritással akarja kezelni, mint a külpolitikát, mivel az IT-óriásoknak nagyobb a befolyásuk, mint sok nemzetállamnak.

A világon elsőként Dániának van hivatalos technológiai nagykövete. A skandináv országot a 44 éves Casper Klynge képviseli a Szilícium-völgyben, Palo Altóban. Ő a világ első hivatalos digitális (technológiai) nagykövete, korábban országa érdekeit Indonéziában képviselte. “Engem az érdekel, hogy hová fejlődik a technológia, miként alakul az automatizálás és a robotika, s mi történik a mesterséges intelligenciával. Ezek olyan dolgok, amelyek konkrétan befolyásolják a kormányunk munkáját. A legkisebb eszközben is lehet olyan potenciál, amely gyökeresen átalakítja a munkaerőpiacunkat vagy az életünket. Amennyiben egyetlen terület mellett kellene döntenem, akkor az az önálló közlekedő járműveké lenne. Ez a világ hamarabb eljöhet, mint ahogy mi azt gondoljuk” – fejtette ki a politikus.

A dán nagykövet hozzátette, hogy a digitalizálást ugyanazzal a prioritással akarják kezelni, mint a külpolitikát. Ennek oka, hogy a nagy informatikai konszernek annyira befolyásosak lettek, hogy nagyobb a hatásuk, mint néhány nemzetállamnak. Az internet nem ismer határokat és ez a hagyományos nemzetközi rendszerek számára komoly kihívást jelent. Az északi ország fel akarja frissíteni a hagyományos diplomáciát. Erre már egy új szót is létrehoztak:a technológia és a diplomácia szavak összevonásából, így jött létre a techplomácia. Célja az országába történő befektetések ösztönzése, illetve a dán exportlehetőségek segítése, mert Dánia nem csak sertésekből, LEGO-ból és Andersen mesékből áll.

Klynge “analóg nagykövetként” először is átadta mindenkinek a dán királynő üdvözletét. Nagyon széles körű mandátuma van, amely a kiberbiztonságtól az exportpolitikáig mindent lefed. Így egy olyan kis ország is, mint Dánia nemzetközi figyelemre tehet szert. Hisz abban, hogy a tudomány meg tudja oldani a korszak nagy kihívásait, de az is világos, hogy a fejlődés feloszthatja az államokat műszakilag szegény és gazdag országokra. Ráadásul felerősítheti a már jelenleg is meglévő problémákat, például a migrációt és a szélsőséges megnyilvánulásokat.

“Korábban Indonéziában dolgoztam, ott mindenki tudta, hogy mit csinál egy diplomata. Amikor nagykövetként felkerestem az ottani minisztereket, akkor ismerték a játékszabályokat. Ez most más. Meg kell teremtenünk a diplomácia új nyelvét. Nehezebb közös nevezőre jutni, hiszen mit kínálhatunk mi? Miért lenne érdeke egy nagyvállalatnak, hogy beszéljen velünk? Nem örülünk mindennek, amit a cégek tesznek, de nem is utasítjuk el a dolgokat automatikusan, a legfontosabb, hogy az egyensúlyt meg kell tartani.” Tervei szerint rendszeresen konzultál egyetemi vezetőkkel és kutatóműhelyekkel, azaz olyan szervezetekkel, amelyek egyébként ritkán tartanak kapcsolatot nagykövetségekkel.

“Bizonyos országok nagyon protekcionisták, mások nyitottabbak. Ennek ellenére hiszem, hogy Európa az egyetlen olyan tömb, amely átveheti a vezető szerepet. Látjuk a fejlődés hasznát, de egyúttal ott az adatvédelem kérdése is, és nem felejthetjük el a biotechnológia vagy a mesterséges intelligencia etikai határait. Természetesen ez komoly kihívást jelent, mert ezek a területek nagyon gyorsan változnak. A legtöbb informatikai vállalat a nyugati világból származik, így ugyanazokat az értékeket valljuk. Az alternatíva rosszabb lenne, hiszen a társaságoknak olyan régiókba kellene menniük, ahol nem érvényesek a nyugati értékek” – ecsetelte a szakember.

A dán technológiai nagykövet hangsúlyozta, hogy a kormányok úgy tudnak reagálni a világ változásaira, ha a kormányzást versenynek tekintik és újragondolják az állam és a magánszektor viszonyát azért, hogy rugalmasabbakká váljanak. Meg kell győzni a piaci szereplőket arról, hogy nem feltétlenül érdekük az, hogy a találmányaikat szabályozatlan vákuumban fejlesszék ki. Szükség van etikai és morális határokra. El kell ismerni az olyan óriáscégek hatalmát, mint az Amazon, az Apple, a Facebook vagy a Google. Elég, ha csak azt nézzük, hogy e négy óriáscég 420 000 alkalmazottat foglalkoztat, ami sokat elmond a hatalmi viszonyokról.

A Facebook kétmilliárdos felhasználói bázisa duplája a legfejletebb államokat tömörítő G7 csoport lakosságának, a Google pedig mindenki mobiltelefonján jelen van. E cégek vezetői, Mark Zuckerberg és Larry Page használja is hatalmát, elég csak Trump olyan döntéseinek befolyásolására gondolni, mint a külföldi munkavállalók foglalkoztatása (melyre nagy szüksége van a szektornak) vagy a párizsi klímaegyezmény felmondása miatti tiltakozás. E cégek hangja messzire elér, és szerepük az utóbbi 5-10 évben sokszorosára nőtt. Casper Klynge megemlítette, hogy bírálatot is kapnak a politikusok azért, mert sokszor úgy kezelik e vállalatokat, mint a szuverén országokat. De nincs alternatíva, kénytelenek ezt tenni. A diplomácia mindig arról szólt, hogy a konfliktusterületeken előőrsöket kell kiépíteni, csak így lehet felkészülni a közelgő változásokra.”

Forrás:
Külön tech-nagykövet képviseli Dániát a Szilícium-völgyben; SG.hu; 2018. január 23.
Lásd még: TechPlomacy; Office of Denmark’s Tech Ambassador
Office of Denmark’s Tech Ambassador webhely – TwitterFacebook
#TechPlomacy; Twitter

A bejegyzés kategóriája: gazdaság, hírközlés, informatika, Internet, közigazgatás:külföldön, politika, távközlés
Kiemelt szavak: , , , , , , .
Közvetlen link.

1 Response to Külön digitális nagykövet képviseli Dániát a Szilícium-völgyben

  1. Visszajelzés: A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2018. január 29. | eGov Hírlevél

Hozzászólások lehetősége itt nem engedélyezett.