„Január 31-én mintegy 231 látogató volt kíváncsi az EUDECO projekt zárórendezvényére a Data Economy Conference-re. A 20 előadásból álló konferencia az adatgazdaság témáját járta körbe, és az IVSZ első nemzetközi angol nyelvű rendezvénye volt. A rendezvény bizonyos tekintetben hiánypótló volt, hiszen – egyfajta szemléletformáló, alapozó kurzusként – döntően azokat a nem IT cégeket tudta megszólítani, akik már felismerték az adatok újra felhasználásában rejlő üzleti potenciált, és tanulni kívántak a már élen járó vállalatoktól.
A konferencia számos rangos külföldi és hazai előadója három témakörben vezette végig a hallgatóságot az adatgazdaság alapjaitól, az európai szabályozási környezeten át egészen a hardcore üzleti adathasznosításig. Beszámolónkban a teljesség igénye nélkül szemlézünk a kimagasló színvonalú előadásokból.
Európa állásai az adatháborúban
Dr. Cséfalvay Zoltán, Magyarország OECD nagykövete nyitó előadásában rögtön megkérdőjelezte a Data Economy Conference Clive Humbytól idézett mottóját, mely az adatot a 21. század olajának aposztrofálja. A nagykövet szerint ugyanis míg az olaj nem újra hasznosítható, az adat bármikor újra elemezhető és végtelenszer újra felhasználható. S míg az olajra csak egy-két iparág épült, az adatra egy egész gazdaság épülhet. A Big Data képes arra a varázslatra is, hogy az ipari terméket szolgáltatássá változtassa.
Cséfalvay az adathábórú három frontján vizsgálta Európa állásait. A személyes adat-gazdaság harcmezőjén úgy vélte, a Facebook és a Google már megnyerték a csatát, jóllehet túlzott dominanciájukat számos okból mérsékelni szükséges. Mindazonáltal a nagykövet két olyan frontot is említett, ahol Európa még nyerhet, illetve nyernie kell. Az öreg kontinens ugyanis elképesztő ipari, gyártási kapacitással és az ahhoz kapcsolódó adatvagyonnal rendelkezik. Ha ezt kiaknázzuk, ez a csata megnyerhető. S ahol biztosan nyernünk kell, az a reshoring, amikor is az új technológiák és innovációk alkalmazása révén közelebb kerül a gyártás a fogyasztóhoz, és nem lesz már szükség a nagy globális értékláncok fenntartására.IDC: „Az európai adatpiac értéke 2025-re megduplázódik”
Gabriella Cattaneo, az IDC alelnöke egészen friss, 2025-ig szóló adatokkal érkezett a konferenciára. Az IDC szolgáltat adatokat az Európai Bizottság számára az európai adatgazdaság fejlődéséről és trendjeiről. Az alelnök asszony elmondta: az IDC legfrissebb elemzései szerint az európai adatpiac értéke 2025-re megduplázódik, elérve a 147 milliárd eurós értéket.
Az európai várakozásokhoz hasonlóan Magyarországon is erre lehet számítani. Sőt, hazánk az európai átlagot meghaladóan növekszik majd és a pozitív szcenárió mentén az adatgazdaság értéke elérheti a 976 millió eurót. Minden egyes euró, amit az adatpiacba fektetnek, 4-6 eurós pozitív hatást gyakorol a gazdaságra, azon túl, hogy munkahelyeket is teremt. Éppen ezért az alelnök asszony azt sürgette, hogy a vállalkozások ne féljenek megnyitni az adataikat, hiszen, ahogy azt számos nagyvállalat is példázza, az adatok értékesítése egyre szignifikánsabban hozzájárul a vállalkozások bevételeinek növeléséhez, és csak a nyitottság lehet az alapja a hosszútávú, fenntartható növekedésnek.
…
„A földönkívüliek elemzése”
A rossz útra tévedés veszélyére Prekopcsák Zoltán, a RapidMiner alelnöke is figyelmeztetett. Zoltán először helyre rakott a fejekben néhány alapfogalmat, mint mesterséges intelligencia, gépi tanulás, deep learning, valamint azt, hogy ezek hogyan kapcsolódnak egymáshoz és az adattudományhoz.
Ezt követően egy nagyon vicces, „A földönkívüliek elemzése” c. esettanulmányon keresztül szemléltette mi történik akkor, ha egy data science projektben nem megfelelő, nem valós, illetve nem megbízható adatokat használunk. Zoltán kiemelte azt is, hogy fontos megtalálni a technológiai eszközök és az ember agy alkalmazásának megfelelő arányát ezekben projektekben.
…
GDPR – brutális bírság vagy komoly versenyelőny?
Természetesen nem maradhatott ki a GDPR témája egy adatgazdasági konferencia programjából. Dr. Tóásó Bálint a KPMG Partnere adott áttekintést a május 25-én életbe lépő uniós szintű, innovatív szabályozásról, s azok várható hatásairól. Kiemelte, hogy a reguláció fő aspektusa a megbízhatóság és elszámoltathatóság volt, s hogy a vállalatoknak fel kell készülniük, többek között adatvédelmi munkatárs alkalmazásával is. Szóba kerültek a korábban elrettentőnek bizonyult, s komoly félelmet gerjesztő potenciális bírságok is.
Jelen fázisban a tudatosság és a felkészültség fontosságát említette az előadó, s e tekintetben véleménye szerint szükséges, hogy összehozzuk a szabályozókat, az adat ellenőrzőket és az adatbirtokosokat.Tóásó és a vele egy szekcióban előadó Cecilia Bonefeld-Dahl, a DigitalEurope főtitkára egyhangúan hangsúlyozták: hisznek abban, hogy a szabályozás bevezetésével jó alkalom nyílik arra, hogy áttekinthessük az üzleti folyamatokat, s hogy átlássuk, miképpen zajlik a vállalkozásunknál az adatok gyűjtése, és kezelése. A tudatos adatkezelés végső soron versenyelőnyhöz juttathatja a GDPR-nak megfelelő vállalatokat – tették hozzá.
A leggyengébb láncszem még mindig az ember
Fodor Máté, a PR-Audit információbiztonsági tanácsadója az adat-vezérelt cégek kiberbiztonságáról beszélt. Prezentációjának elején aláhúzta az örök szabályt: az infobiztonság mindenki felelőssége. A Docs.com, a Mirai malware és egyéb kríziseken keresztül szemléltette, milyen az, amikor a kibervédelem nem úgy működött, ahogy kellett volna.
Fodor sürgette, hogy a vállalkozások gondoskodjanak az alapvető kibervédelmi eszközök és erőforrások bevetéséről. Listázta is, mi mindenre van szükség: kibervédelmi és adatvédelmi szakemberre, technikai eszközökre, monitoring rendszerre, tűzfalakra, hozzáférési szabályzatra, és az információbiztonsági tudatosság fejlesztésére. Fodor szerint az emberi tényező a leggyengébb láncszem a kiberbiztonság terén.A gépek izzadása
A Data Economy konferencia harmadik blokkjának fókuszában az adatok szabad mozgása állt. Bojkó Balázs, a Mortoff IT Consulting specialistája a gépek tanulásáról tartott érdekes előadást. „Az adat az új olaj” – ez volt az ő kiindulópontja is, de vajon igaz-e ez az Ipar 4.0-ra? Véleménye szerint igen. Mindazonáltal az Ipar 4.0 esetében az igazi hangsúly a hatékonyságon van.
Meglátása szerint a gépi tanulás, a szenzoros adatok és más adatok konzisztens használata valóságos kincsesbánya. Erre egy érdekes esettanulmányt villantott fel. Egy ragasztógép bizonyos körülmények között selejt termékeket állított elő. A különböző forrásokból származó adatok elemzésével derült fény arra, hogy ez azokban az esetekben fordul csak elő, ha a gyártócsarnokban megváltozik a levegő páratartalma. Bojkó előadásában további érdekes példákat is felvonultatott, ahol a Big Data és a Machine Learning jelentős hatékonyságnövekedéshez járult hozzá.A konferencia előadásairól készült felvételek hamarosan elérhetőek lesznek az IVSZ YouTube csatornáján az előadók nyilvános prezentációi pedig már hozzáférhetőek az IVSZ SlideShare oldalán. A Data Economy Conference-en készült fényképek az IVSZ Facebook oldalán érhetőek el.
Az IVSZ az Data Economy Conference-t az EuDEco H2020 projekt keretében szervezte, amelynek minden érdeklődő számára szabadon hozzáférhető eredményei és ingyenesen használható online eszközei az adatgazdaság fejlődéséhez, az egyének és szervezetek adatgazdaságba való bekapcsolódásához járulnak hozzá.”
Forrás:
2025-re megduplázódik az európai adatpiac értéke; Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége; 2018. február 2.
