gazdaságinformatikakörnyezetvédelemtechnika

Adatgyűjtés, adatelemzés és összefüggés-vizsgálat – a PREGA (precíziós gazdálkodás) kerekasztal kulcsszavai

Szerző: 2018. február 5.No Comments

„A precíziós gazdálkodás sokak számára még ma is utópisztikus elképzelés. De olyan magyar gazdálkodó is van, aki tavasszal kipróbálhatja – Európában először – a világújdonságot, a vetéssel egy időben történő talajszkennelésen alapuló differenciált tőszámvetést.
Az adatgyűjtés, adatelemzés és összefüggés-vizsgálat voltak a kulcsszavak az Agroinform.hu által szervezett PREGA Kerekasztalon. Az AGROmashEXPO-n megrendezett eseményen az is elhangzott, hogy nagyon sok adat kell még ahhoz, hogy például a differenciált tőszámvetés igazán megvalósuljon.

A résztvevők: Börcsök András (Bugaci Aranykalász Zrt.); Farkas László (Farkas Kft.); Maróti Miklós (AgroVIR Kft.); Mesterházi Péter Ákos (AXIÁL Kft.); Sulyok Dénes (KITE Zrt.); Kauser Jakab (K-Prec Kft.) és Papp Gergely (Nemzeti Agrárgazdasági Kamara) az AGROmashEXPO-n nagy számú közönség előtt osztották meg a precíziós gazdálkodással kapcsolatos tapasztalataikat.

Az eseményre azt követően került sor, hogy a Magyarországi Precíziós Gazdálkodási Egyesület, az Agrármarketing Centrum, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, a Szent István Egyetem, az Agrárgazdasági Kutató Intézet és a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ képviselői együttműködési megállapodást írt alá a precíziós gazdálkodás hazai elterjesztéséért.

Mesterházi Péter Ákos (AXIÁL Kft.) következett. Az ő kérdése az volt, mi az informatikai trendek szerepe a változásokban.
„Az informatika – szidjuk vagy áldjuk – megjelent a mezőgazdaságban is, az elektronika tért hódított az erő- és munkagépekben. Minden a pontosságról és a hatékonyságról szól, az informatika jóvoltából egyre több és egyre sokrétűbb információt gyűjtünk. Olyan mennyiségű adat képződik, hogy felhasználásához, a jó döntések meghozatalához ezek elemzésére elengedhetetlenül szükség van. A különböző szántóföldi körülményeket minden egyes tábla esetében elemezni kell. Rá kell jönni, hogy egy-egy tábla egy-egy részén melyik az a tényező, amely korlátozza a hozamunkat. És ennek megfelelően kell tudnunk reagálni” – fejtette ki Mesterházi Péter Ákos.

Farkas László (Farkas Kft.) kérdése az volt, hol tart most – 2003-ban elsők között vágott bele a precíziós gazdálkodásba –, és mi az az újdonság, amit legutóbb bevezetett. Elöljáróban azt hangsúlyozta, hogy korábban is adatokra alapozva hozták meg a döntéseiket. Csak azóta az adatok mélysége, színvonala és mennyisége hatalmas fejlődésen ment keresztül.

A kezdetekről elmondta, annak idején azért állt át erre a gazdálkodási formára, mert felismerte, csak akkor tud talpon maradni, ha valamit másképp csinál. Ugyanis a nagyon heterogén területein a hagyományos növénytermesztési módszerekkel ezt nem látta megoldhatónak. Azóta a precíziós gazdálkodás szinte minden elemét megvalósította. Ezekhez mindig külső szakértőket kért segítségül. Az ő munkájukat felhasználva hajtotta végre például a táblán belüli differenciált kezelést.

Amellett, hogy sikerült a rendelkezésre álló erőforrásokat a leghatékonyabban hasznosítani, ez a gazdálkodási forma még környezettudatos is. Ezt a szempontot szeretné mindenki figyelmébe ajánlani, hiszen még nem törődünk vele olyan komolyan, ahogy kellene – nyomatékosította. “A 2020 utáni uniós támogatási rendszer rá fog kényszerít mindenkit arra, hogy már csak ezért is foglalkozzon a precíziós gazdálkodással”.
Minden évben eljut hozzá valamilyen új dolog, amelyet sikerül bevezetnie. Idén egy új módszert szeretne alkalmazni a foltok, a táblán belüli kezelési egységek kialakításánál. A tényleges talajmintavételt is ennek az új rendszernek a segítségével kívánja megvalósítani.

Kauser Jakab (K-Prec Kft.) Székesfehérvárról érkezett, két éve kapcsolódott be felesége családi gazdaságába. Akkor kezdett ismerkedni a precíziós gazdálkodással, és fogott bele „mindenféle adat” gyűjtésébe. Mostanra jutottak el odáig, hogy fel is dolgozzák ezeket. A télen alakították ki a tábláikon belüli kezelési egységeket. Ezek alapján most fognak talajmintákat venni. Tavasszal már ezek alapján tervezik meg a kijuttatásokat, mind a tőszám, mind a tápanyag tekintetében. Sőt, a növényvédelmet is erre építik.

Ad hoc jelleggel ásta bele magát a témakörbe, épp ezért nagy segítség volt számára a szeptemberben indított új szakmérnöki képzés Mosonmagyaróváron, amely átfogó, hasznos gyakorlati ismereteket nyújt a számára. Bizakodva tekint a második félév elé is.

Maróti Miklóst (AgroVIR Kft.) a moderátor arról kérdezte – hiszen már 350 000 hektárt meghaladó területen használják adatkezelési szoftvereiket –, hogy a gazdák mely adatokra kíváncsiak a leginkább. Szeretnék-e teljesítményüket valakihez vagy valamihez, akár a hazai, akár a világtendenciákhoz vagy az átlaghoz viszonyítani.

Szeretnék ezeket az összehasonlításokat – hangzott a válasz –, de amikor azt mondják nekik, máshol ugyanez a gép egy óra alatt nagyobb területet munkált meg, vagy kevesebb üzemanyagot használt fel, vagy ez vagy az a fajta nagyobb terméshozamot tudott, akkor mindig elhangzik valamilyen magyarázat a különbségre (kisebbek a tábláim, nagyobbak a dombjaim, több vagy kevesebb eső esett stb.). Vagyis önmagukban ezek a benchmarkok nem használhatók. Ezért kezdtek el például egyre precízebb időjárási adatokat használni, vagyis majdnem táblaszintű időjárási információkat begyűjteni, valamint a talajt is figyelembe venni.

De a világon senki sem tudja még megmondani, a „tutit” – hangsúlyozta. Pedig ügyfeleik azt szeretnék, ha menedzsment zónák szerint az elérhető jövedelem alapján lehetne tervezni a gazdálkodást. De még csak most jutott el oda a technológia, hogy gyűjteni kezdhessék az ehhez szükséges adatokat, és feltárják az összefüggéseket. Jelenleg az AgroVIR rendszere táblaszintű önköltséget, eredménykimutatást, átláthatóságot tud adni az ügyfeleinek, akik azt szeretnék, ha a számítógép azt is megmondaná nekik, mit csináljanak.

Börcsök András (Bugaci Aranykalász Zrt.) a vetéstechnológiával kapcsolatos legújabb tapasztalatait osztotta meg a PREGA Kerekasztal hallgatóságával.
Az idei világújdonság a vetéssel egy időben történő talajszkennelés. Egy amerikai cég által kifejlesztett eszköz képes arra, hogy valós időben mérve a talaj tulajdonságait – elsősorban a humusztartalmat –, e szerint alakítsa a tőszámot. Ezt a gépet tavaly tesztelték az Egyesült Államokban, akkor úgy alakult, hogy a tárgyalások végén még nem kapott belőle, de az idén alkalma lesz kipróbálni. Izgalommal várja a dolgot, mert Európában még senki sem jutott hozzá.

Régen az agronómusok futottak elképzeléseik műszaki megvalósítása után. Mára megfordult ez a helyzet. A műszaki technika sokkal előbbre jár, mint az agrotechnológia. Még nagyon sok adatnak kell jönnie minden tekintetben ahhoz, hogy például a differenciált tőszámvetés megvalósuljon. Ezzel az új rendszerrel véleménye szerint képes lesz arra, hogy egy pluszművelet nélkül, legalább valamilyen térképet készítsen a területeiről.

A legnagyobb nehézséget a precíziós gazdálkodásban abban látja, hogy a menedzsment zónák kialakítását milyen adatok alapján tegyék. „Minél többet tudunk róla, azt érezzük, annál kevesebb a tudásunk róla.” Tehát ez egy nagyon hosszadalmas folyamat, de valami alapján el kell indulni – hangsúlyozta. „Mi is elindultunk valahonnan, kialakítottuk a menedzsment zónákat. Ebben vannak kísérleteink, eredményeink, tanulmányozzuk a nemzetközi irodalmat, ez a jövő útja, csak nagyon-nagyon sok információt kell még összeszednünk ahhoz, hogy ez igazán működjön.””

Forrás:
A műszaki technika ma már előbbre jár, mint az agrotechnológia; Agroinform.hu; 2018. január 25.