Ablonczy Balázs ( SAP Hungary Kft.): digitalizáció a közigazgatásban, digitalizáció a vállalkozásoknál, digitalizáció a gyáriparban

„A döntéshozatalra összpontosíthatnak a cégvezetők, az adatelemzés pedig egyre inkább a mesterséges intelligencia feladatává válik a most kialakuló trendek szerint – mondta a Magyar Időknek az SAP Hungary Kft. ügyvezető igazgatója. Ablonczy Balázs leszögezte, a német hátterű informatikai vállalat szívesen hoz Magyarországra a gazdaság versenyképességét, a közigazgatás egyszerűsítését, az adminisztráció csökkentését szolgáló fejlesztéseket. A cégvezető beszélt arról is, hogy milyen káros gazdasági hatásokkal jár a kisvállalatok digitalizá­ciót elutasító viselkedése.

– A mögöttünk álló évet három, az állammal kötött keretszerződés megkötésével zárta az SAP. Milyen előnyökkel járnak ezek a feleknek?
– A három szerződés közül kettő a meglévők megújítása volt, de mindhárom segítségével erősíthetjük magyarországi pozíciónkat. Az egyik ilyen keretszerződésünk a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatósággal köttetett meg, a másik a Magyar Nemzeti Vagyonkezelővel. Utóbbi megállapodással az eljárásban részt vevő állami vállalatok a korábbinál olcsóbban, kifejezetten magas kedvezménnyel vásárolhatják meg a szoftvereinket, és a kapcsolódó gyártói szoftvertámogatási szolgáltatásokat is a piacon elérhető legalacsonyabb áron vehetik igénybe. Az állami vállalatoknak ez versenyképesség-növelő tényező, az SAP számára pedig kiváló együttműködési lehetőség, nem véletlen, hogy nő a közigazgatásból származó árbevételünk. A harmadik, a kormányzattal kötött stratégiai megállapodás pedig tükrözi azt, hogy Magyarországon az elmúlt pár évben megközelítőleg 7 milliárd forintot fektetett be a cég, több mint ezer embert foglalkoztat, akik jól fizetett, magas hozzáadott értékkel dolgozó kollégák, a legmodernebb, a digitalizációt szolgáló fejlesztéseket végzik.

A hosszú távú, stabil együttműködésre alapozva gondolta úgy a két fél, hogy magát a partnerséget is érdemes elismerni. Mindez mutatja azt is, hogy szívesen hozunk ide olyan programokat, amelyek a magyar gazdaság versenyképességét, a közigazgatás egyszerűsítését, az adminisztráció csökkentését szolgálják.

– Az állampolgárok mindebből mit érezhetnek?
– Az ő előnyeik abból származnak, ha a közigazgatás hátterében olyan informatikai megoldások, programok futnak, amelyek a mindennapi életet segítik. Így rövidül a sorban állás ideje, egyszerűbb és biztonságosabb az online ügyintézés, kevesebb űrlapot kell kitölteni.

– Hogyan néz ki az ehhez vezető út?
– Az előző hétéves uniós ciklusban számottevő forrás jutott azoknak az infrastruktúráknak a kiépítésére, amelyek szükségesek a működési modernizáció­hoz. A 2013–2020-as ciklusban pedig lehetőség lesz az infrastruktúrán elérhető szolgáltatások és tartalom bővítésére, jobb kihasználására, ennek következményeként egyszerűsödhet az ügyintézés. Például létre lehetne hozni olyan egyéni állampolgári adatlapot, amelyen nyomon követhető, hogy ki mennyit fizetett be és milyen jogcímen az államkasszába, milyen támogatásokat kapott. Mindannyian kíváncsiak vagyunk egy ilyesféle egyenlegre, mégis nehézkes a létrehozása a sok eltérő rendszer és a nem egy helyen tárolt adatok miatt. Az elengedhetetlen titkosítás, hozzáférési szabályok és biztonsági intézkedések mellett mindenképpen ez a jövő iránya. Ha például az egészségügyben minden beszerzés vagy beteghez köthető adat rögzítve van, az összeérő adathalmazokból akár a mesterséges intelligencia felhasználásával kihúzhatunk elemzésen alapuló információt, amely után már csak döntést kell hozni. Így a vezetők feladata nem az adatelemzéssel telik, hanem a döntéshozatallal. A vállalati szektor is ebbe az irányba tart.

– Azonban a kis- és középvállalatokat nehezen lehet meggyőzni az újdonságok alkalmazásáról. Létezik erre megoldás?
– Gyakori, hogy egy egyébként sikeres magyar családi vállalkozásnak nincs elég információja a folyamatai optimalizálásához, ami pedig szükséges lenne a kitöréséhez. Ők is ötletet meríthetnek az Ipar 4.0 mintagyárprojektből, amely a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Budapesti Műszaki Egyetem kezdeményezése, és mi is részt veszünk benne. Egy olyan technológiai központról van szó, ahol a digitális világban szerepet játszó vállalatok bemutathatják a valós eseteket szimuláló megoldásaikat: robotikát, gyártósorok irányítását, hatékonyságnövelő fejlesztéseket. A mi projektünk méretét tekintve kicsi, legókockákból épült, de egy több ezer négyzetméteres gyártócsarnok komoly informatikai hátterét mutatja be: a szenzoroktól érkező adatok valós idejű feldolgozását és megjelenítését, összetett irányítási rendszert.

– Miért fontos az automatizálás?
– Mert egyre nehezebb új munkaerőt találni, kiváltképp a gyártó szegmensben. Az automatizálás növeli az egy termékre jutó bevételt, csökkenti az egy főre jutó kiadást. Ugyanannyi munkavállalóval nagyobb termelékenységgel vehet részt az adott vállalat a magyar gazdaságban.

– Mi lehet az oka annak, hogy a kkv-k mégsem nyitottak erre?
– Sokszor deficit látható a vállalatvezetők bizalmában, kevesen hiszik el, hogy a befektetés valóban nyereséget hoz. Jellemzően tartanak a beruházáshoz szükséges kiadástól, gyakran úgy vélik, hogy három évvel később mégis olcsóbban juthatnak majd élő munkaerőhöz, akkor pedig hiányozni fog a befektetett pénz. Szerintem egyfelől ez nem reális latolgatás. Másrészt pedig a hosszú távú gondolkodást, kiszámíthatóságot segíti egy sor állami kezdeményezés. Lehívhatunk olyan EU-s forrásokat, amelyek egyszerűbbé teszik a befektetést, akár vissza nem térítendő, visszatérítendő formában vagy hitelként. Ez komoly segítség a konstruktív tervezésben.

– A generációváltás segítheti a digitális átállást?
– Azok a fiatalok, akik a digitális technológia ismeretével abba a korba lépnek, hogy akár a családi vállalkozást vegyék át, nehezen tudják átvinni a cég többi tagján a digitalizációt. Aki felépítette a vállalkozást, jellemzően nem akar változtatni. Emiatt a fiatalok valami másba kezdenek, a kezdeményezőkészségük és az innovációra való nyitottságuk a digitális világba kerül startupok formájában. Ezek a hagyományos iparágak ­piacát célozzák és onnan vesznek el erőforrást. Gyakori, hogy ezek a fiatalok olyan inkubátorcéghez kerülnek, amelyeket nagyvállalatok hoztak létre. Előfordul viszont, hogy ezek a kisebb cégek csak azt szolgálják, hogy felkészülten érje a nagyvállalatot egy esetleges radikális változás a gazdasági környezetben. Mintha nem feltétlen feladat lenne végigvinni az innovatív ötleteket… Talán azért, mert a világ jelenlegi működése jövedelmezőbb, kényelmesebb, mint hogy azt újításokkal érdemes lenne megbolygatni. Ekkor az inkubátortevékenység mellett a status quo fenntartása is cél. Vannak persze nagyon jó példák a nagyvállalati szektorban, ezek valóban nyitottak az újításokra, lépést tartanak a rajtuk kívül álló tényezőkkel, az ügyféligények és a piac változásával. A tendencia az, hogy a nagyvállalati szektorban a gyártó cégek elmozdulnak a szolgáltatások felé, a digitalizációval kiküszöbölik majd azt a hosszú láncolatot, amely ma még jelen van köztük és a végfogyasztó között.

– Visszatérve az állami együttműködésekre: a paksi atomerőmű kapacitásfenntartó projektjében érdekelt lehet az SAP?
– Az informatikai megoldásaink már működnek az erőműnél, az MVM-csoport is használ SAP-rendszert. Ha a Paks II beruházás eljut odáig, akkor érdeklődünk azzal a technológiával, amelyet itthon és más országokban is alkalmazunk. Az SAP ahhoz járulhat hozzá, hogy egy vállalat hatékonyabban működjön a digitalizáció segítségével, egyebek mellett akár a beszerzés, a humán erőforrás, a kontrolling, a logisztika vagy éppen a karbantartás-menedzsment területén.”

Forrás:
A kisebb cégeknek is érdemes áldozniuk a digitalizációra; Somogyi Orsolya; Magyar Idők; 2018. április 21.

A bejegyzés kategóriája: gazdaság, informatika, közigazgatás:magyar, közigazgatási informatika
Kiemelt szavak: , , , , , , , , , , , , , .
Közvetlen link.