Az Európai Bizottság határozott lépéseket tesz hogy az Unió a mesterséges intelligencia fejlesztésének élvonalában lehessen

„A mai napon az Európai Bizottság több intézkedést terjesztett elő abból a célból, hogy a mesterséges intelligenciát az európai polgárok szolgálatába állítsa és javítsa az európai versenyképességet ezen a területen.

A Bizottság három pilléren alapuló megközelítést javasol az állami és magánberuházások növelése, a társadalmi-gazdasági változásokra való felkészülés, valamint egy megfelelő etikai és jogi keret kialakítása érdekében. A kezdeményezés kidolgozására azt követően került sor, hogy az európai vezetők jelezték, szükségesnek éreznek egy mesterséges intelligenciával kapcsolatos európai megközelítést.

Andrus Ansip, a digitális egységes piacért felelős alelnök a következőképpen nyilatkozott: „Ahogy korábban a gőzgép vagy a villamos energia, a mesterséges intelligencia is átalakítja világunkat. Olyan új kihívásokat jelent, amellyel Európának közösen kell megbirkóznia ahhoz, hogy a mesterséges intelligencia mindannyiunk hasznára váljon. 2020 végéig legalább 20 milliárd EUR értékű beruházásra van szükség. A Bizottság mindebből kiveszi a részét: a mai kezdeményezéssel egyrészt ösztönözzük a kutatókat, hogy kifejleszthessék a mesterséges intelligenciával összefüggő technológiák és alkalmazások következő generációját, másrészt segítjük a vállalatokat is, hogy ezeket alkalmazni tudják.”

Európa a mesterséges intelligencia területén világszínvonalú kutatókkal, laboratóriumokkal és induló innovatív vállalkozásokkal büszkélkedhet. Az EU erős a robotika területén is, valamint globális vezető szerepet tölt be a közlekedésben, az egészségügyben és a feldolgozóiparban, amely ágazatokban a versenyképesség megőrzéséhez nélkülözhetetlen a mesterséges intelligencia alkalmazása. A kiélezett nemzetközi verseny miatt azonban határozott uniós fellépésre van szükség ahhoz, hogy az EU a mesterséges intelligencia fejlesztésének élvonalában lehessen.

A pénzügyi támogatás megerősítése, valamint a mesterséges intelligencia köz- és magánszféra általi alkalmazásának ösztönzése
Az EU-nak (köz- és magánszféra) 2020 végéig legalább 20 milliárd EUR-val kell növelnie a mesterséges intelligenciával összefüggő kutatási és innovációs beruházásokat. E törekvés támogatásához a Bizottság az EU kutatási és innovációs programja, a Horizont 2020 keretében növelni fogja a beruházásokat, hogy azok értéke a 2018–2020-as időszakban elérje az 1,5 milliárd EUR-t. Mindez várhatóan további 2,5 milliárd EUR értékű beruházást fog mobilizálni a meglévő köz- és magánszféra közötti partnerségek keretében, például a nagy adathalmazok és a robotika területén. E beruházások elő fogják segíteni a mesterséges intelligencia fejlesztését az olyan kulcsfontosságú ágazatokban mint a közlekedés és az egészségügy, össze fogják kapcsolni és meg fogják erősíteni a mesterséges intelligenciával foglalkozó kutatóközpontokat Európa-szerte, valamint ösztönözni fogják a teszteléseket és a kísérleteket. A Bizottság továbbá támogatni fogja egy olyan platform létrehozását, amely valamennyi felhasználó számára igény szerinti hozzáférést biztosít a mesterséges intelligencia releváns forrásaihoz az Unión belül (AI-on-demand platform).

Ezenkívül az Európai Stratégiai Beruházási Alap mozgósítása révén a vállalatok és az induló vállalkozások további támogatásban fognak részesülni a mesterséges intelligencia területén történő beruházáshoz. Az Európai Stratégiai Beruházási Alap támogatásával az EU 2020-ig több mint 500 millió EUR értékű beruházást tervez több kulcsfontosságú ágazatban.

A Bizottság továbbra is törekedni fog arra, hogy beruházásösztönző környezetet teremtsen. Mivel a mesterséges intelligenciával összefüggő technológiák többsége szempontjából az adatok jelentik a nyersanyagot, a Bizottság jogszabályjavaslatot terjeszt elő még több adat további felhasználásának lehetővé tételére, valamint javaslatot tesz az adatmegosztás megkönnyítését célzó intézkedésekre. A szóban forgó adatok közé tartoznak a közüzemi, a környezettel és kutatással kapcsolatos, valamint az egészségügyi adatok.

Felkészülés a mesterséges intelligencia alkalmazása nyomán bekövetkező társadalmi-gazdasági változásokra
A mesterséges intelligencia megjelenésével számos új munkakör jön létre, egyesek eltűnnek, a legtöbb pedig átalakul. Ezért a Bizottság arra ösztönzi a tagállamokat, hogy korszerűsítsék oktatási és képzési rendszereiket, valamint a szociális jogok európai pillérére építve támogatja a munkaerőpiaci átmenetet. A Bizottság elő fogja mozdítani az üzleti-oktatási partnerségeket, hogy Európába vonzza a mesterséges intelligenciával foglalkozó tehetségeket és azokat itt is tartsa. Képzési programokat fog kidolgozni az Európai Szociális Alap pénzügyi támogatásával, továbbá támogatni fogja a digitális készségek, valamint a természettudományok, a technológia, a műszaki tudományok és a matematika területét érintő kompetenciák fejlesztését, ahogyan a vállalkozói kompetencia és a kreativitás előmozdítását is. Az EU következő többéves pénzügyi keretének (2021–2027) hatálya alá tartozó javaslatok többek között fokozottabban fogják támogatni a fejlett digitális készségek képzését, köztük a mesterséges intelligenciával kapcsolatos szaktudás megszerzését.

Megfelelő etikai és jogi keret kialakítása
Mint minden átalakító hatású technológia, a mesterséges intelligencia is felvethet új etikai és jogi kérdéseket a felelősséggel vagy az elfogult döntéshozatal lehetőségével kapcsolatban. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az új technológiák miatt új értékekre lenne szükség. A Bizottság 2018 végéig a mesterséges intelligencia fejlesztésére és felhasználására vonatkozó etikai iránymutatásokat fog előterjeszteni. Az iránymutatások az Európai Unió Alapjogi Chartáján alapulnak, tekintetbe veszik többek között a személyes adatok védelmének és az átláthatóságnak az elvét, valamint támaszkodnak a tudomány és az új technológiák etikai kérdéseit vizsgáló európai csoport munkájára. Hogy megkönnyítse az iránymutatások kidolgozását, a Bizottság a mesterséges intelligenciával foglalkozó európai szövetség keretében össze kívánja fogni az érdekelt feleket. A Bizottság 2019 közepéig iránymutatást fog kidolgozni a termékfelelősségről szóló irányelv értelmezéséről a technológiai eredmények függvényében, hogy a hibás termékek tekintetében jogi egyértelműséget biztosítson a fogyasztók és a gyártók számára.

A következő lépések
A 2018. április 10-én 24 tagállam és Norvégia által aláírt együttműködési nyilatkozat folytatásaként a Bizottság és a tagállamok megkezdik azt az összehangolt munkát, amelynek eredményeként várhatóan az év végére el fog készülni egy terv a mesterséges intelligenciára vonatkozóan. A terv fő célkitűzései a következők lesznek: a beruházások hatásainak maximalizálása az EU és a tagállamok szintjén, az Unión belüli együttműködés ösztönzése, a bevált gyakorlatok megosztása, valamint annak közös meghatározása, hogyan biztosítható az EU globális versenyképessége. A Bizottság továbbra is beruház a mesterséges intelligencia szempontjából alapvető fontosságú kezdeményezésekbe, többek között a hatékonyabb elektronikai alkatrészek és rendszerek (például a kifejezetten a mesterségesintelligencia-műveletek működéséhez szükséges csipek), valamint a világszínvonalú nagy teljesítményű számítógépek fejlesztésébe, továbbá a kvantumtechnológiákkal és az emberi agy feltérképezésével kapcsolatos kiemelt projektekbe.

Háttér-információk
A mesterséges intelligencia nem science fiction, hanem már mindennapi életünk része: virtuális személyi asszisztenst használunk egy-egy napunk megszervezéséhez, telefonjaink pedig az ízlésünknek megfelelő zeneszámokat kínálják fel meghallgatásra. Az intelligens rendszerek – azon túl, hogy megkönnyítik életünket – segítenek egyes alapvető globális kihívások megoldásában is: a krónikus betegségek kezelésében, az éghajlatváltozás leküzdésében és a kiberbiztonsági fenyegetések előrejelzésében. A mesterséges intelligencia egyike a 21. század stratégiai szempontból legfontosabb technológiáinak.

Európa élen kíván járni e fejlődésben: számos közelmúltbeli áttörést a mesterséges intelligencia területén európai laboratóriumokban sikerült elérni. Az ipari és professzionális szolgáltató robotok mintegy negyedét európai vállalatok gyártják.

További információk
Kérdések és válaszok a mesterséges intelligenciáról
Tájékoztató a mesterséges intelligenciáról
Hasznos linkek

Forrás:
Mesterséges intelligencia: a Bizottság felvázolja a beruházás ösztönzésére és az etikai iránymutatások kidolgozására vonatkozó európai megközelítést; Európai Bizottság; IP/18/3362; 2018. április 25.

A bejegyzés kategóriája: gazdaság, informatika, közigazgatás:külföldön, technika, tudomány
Kiemelt szavak: , , , , , , , .
Közvetlen link.