„Az Európai Bizottság ma közzéteszi a digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutató (DESI) 2018-as értékeit. Az eszköz segítségével nyomon követhető a tagállamok teljesítménye a digitális hálózatok fejlettsége, a digitális készségek, az online tevékenység, valamint a vállalkozások és a digitális közszolgáltatások tekintetében. A mutató szerint az EU előrehalad a digitalizáció útján, de a fejlődés továbbra sem elegendő ahhoz, hogy Európa utolérje a világelsőket és csökkentse a tagállamok közötti különbségeket. Ez indokolttá teszi a digitális egységes piac gyors megvalósítását és a digitális gazdaságba és társadalomba irányuló beruházások növelését.
Andrus Ansip, a digitális egységes piacért felelős alelnök a következőket nyilatkozta: „Az adatok tanúsága szerint jó irányban haladunk, ám az előrelépés csekély mértékű. Egészében véve az EU haladást tud felmutatni, de még mindig nem megfelelő ütemben. Időközben a világ más országai és régiói gyorsabban fejlődnek. Ezért többet kell beruháznunk a digitalizációba, és mihamarabb be kell fejeznünk a digitális egységes piac kialakítását is, hogy lökést adjunk Európa digitális teljesítményének, első osztályú konnektivitást és online közszolgáltatásokat alakítsunk ki, és biztosítsuk az elektronikus kereskedelem fejlődését.”
Marija Gabriel, a digitális gazdaságért és társadalomért felelős biztos így fogalmazott: „Azt várjuk, hogy gyors előrehaladás történik a nagyszabású reformok tekintetében, így például a beruházások fellendítésére és a konnektivitás erősítésére irányuló Európai Elektronikus Kódex esetében. A digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő idei mutató azt tanúsítja, hogy további erőket kell latba vetnünk polgáraink digitális készségekkel kapcsolatos hiányosságainak megszüntetéséhez. A digitális technológiák szélesebb körű alkalmazásának és a megfelelő készségek megszerzésének ösztönzése révén megerősítjük a polgárok, a vállalkozások és a közigazgatási szervek helyzetét. Ez a sikerre vezető út társadalmaink digitális átalakulása tekintetében.”
A tavalyi év során az EU tovább javította digitális teljesítményét, és a digitálisan legfejlettebb és legkevésbé fejlett országok közötti különbség kismértékben (36 pontról 34 pontra) szűkült. A 2018. évi DESI-ben Dánia, Svédország, Finnország és Hollandia érte el a legmagasabb minősítést; e tagállamok globálisan is élen járnak a digitalizáció terén. Ezeket az országokat Luxemburg, Írország, az Egyesült Királyság, Belgium és Észtország követi. Írország, Ciprus és Spanyolország lépett a legnagyobbat előre (több mint 15 ponttal) az elmúlt négy év folyamán. Más uniós országoknak azonban még mindig hosszú utat kell megtenniük, továbbá az egész EU-nak javulnia kell ahhoz, hogy világszinten versenyképes legyen.
A 2018. évi DESI az alábbiakat tanúsítja:
Az internetkapcsolat javult, de továbbra sem elégséges a gyorsan növekvő szükségletek kezeléséhez
- A háztartások 58%-a számára érhető el legalább 100 Mbs-os, szupergyors hálózati összekapcsoltság, és az előfizetések száma gyorsan növekszik. A háztartások 15%-a használ szupergyors széles sávú hálózatot: ez kétszerese a mindössze két évvel korábbinak és ötszöröse a 2013-asnak.
- Az európai háztartások 80%-a széles sávú, legalább másodpercenként 30 megabites (Mbps) internetkapcsolattal rendelkezik (tavaly 76%), és az európai háztartások harmadának (33%) van előfizetése (23%-os növekedés tavalyhoz, és 166%-os 2013-hoz képest).
A mobiladat-előfizetések száma 57%-kal nőtt 2013 óta, és jelenleg száz uniós lakosból már 90 rendelkezik előfizetéssel. A 4G-s mobilhálózatok átlagosan az uniós népesség 91%-ának áll rendelkezésre (tavaly 84%-ának).
A mutatók azt tanúsítják, hogy gyorsan nő a piaci kereslet a gyors és szupergyors széles sávú rendszer iránt, és ez a tendencia a jövőben várhatóan tovább folytatódik. A Bizottság javaslatot tett az uniós távközlési szabályok reformjára, hogy lépést tartsanak az európai lakosság növekvő konnektivitási igényével és ösztönözzék a beruházásokat.
Egyre több európai lakos használja az internetet kommunikáció céljára
A telefon- és videohívásokkal kapcsolatos internetszolgáltatások használata növekedett a legjelentősebben: az európai lakosok csaknem fele (46%) használja az internetet hívásokra, ez majdnem 20%-os növekedés tavalyhoz, és több mint 40%-os 2013-hoz képest. A többi mutató azt jelzi, hogy jelenleg az európaiak 81%-a legalább hetente egyszer internetezik (tavaly 79%).
Az online környezet iránti bizalom erősítése érdekében 2018. május 25-én hatályba lépnek az új uniós adatvédelmi szabályok.
EU-szerte több a digitális szakértő, de bizonyos készséghiányok fennmaradtak
- Az EU-ban igen csekély mértékben nőtt a természettudományok, a technológia, a műszaki tudományok és a matematika (TTMM) területén végzett hallgatók száma (2015-ben ezer 20–29 éves személyre 19,1 végzett hallgató jutott, szemben a 2013-as 18,4-el).
- Az európaiak 43%-a még mindig nem rendelkezik alapvető digitális készségekkel (tavaly 44%).
A digitális készségekkel és munkahelyekkel foglalkozó koalíció mellett a Bizottság elindította a „digitális lehetőségek” elnevezésű gyakornoki programot, hogy megszüntesse a digitális készségek terén tapasztalható lemaradást Európában. A kísérleti kezdeményezés 2020-ig 6 000 diáknak és friss diplomásnak nyújt digitális képzést másik uniós országban.
A vállalkozások digitalizálódása folytatódik, az e-kereskedelem lassan növekszik
Bár egyre több vállalkozás küld elektronikus számlákat (18% a 2013-as 10%-hoz képest) vagy használja a közösségi médiát a vevőkkel és a partnerekkel való kapcsolattartásra (21% a 2013-as 15%-hoz képest), az interneten értékesítő kkv-k száma nem változott az elmúlt években (17%).Az EU-n belüli elektronikus kereskedelem élénkítése érdekében a Bizottság előterjesztett egy sor intézkedést az átláthatóbb csomagkézbesítési díjaktól az egyszerűbb hozzáadottérték-adó és digitális szerződési szabályokig. 2018. december 3-tól a fogyasztók és a vállalkozások állampolgárságon vagy lakóhelyen alapuló megkülönböztetés nélkül hozzájuthatnak az interneten elérhető legjobb ajánlatokhoz.
Az európaiak egyre többször vesznek igénybe online közszolgáltatásokat
Az internetfelhasználók 58%-a az online csatornát használja a közszolgáltatások formanyomtatványainak benyújtására (2013-ban 52%).
- A lakosság 18%-a használ webes egészségügyi szolgáltatásokat.
2018 áprilisában a Bizottság a közszféra információinak újrafelhasználására és az e-egészségügyre vonatkozó kezdeményezéseket fogadott el, amelyek jelentős mértékben javítani fogják az EU-n belüli, határokon átnyúló közszolgáltatásokat.
Háttér-információk
A digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő éves mutató (DESI) célja, hogy megmérje az EU tagállamainak a digitális gazdaság és társadalom kiépítésében elért eredményeit. A mutató segítségével az uniós tagállamok azonosíthatják a kiemelt beruházásokat és intézkedéseket igénylő területeket. A DESI az európai szemeszter digitális komponensének elemzése során is alapvető eszköz, amelynek segítségével az uniós országok megvitathatják gazdasági és költségvetési terveiket, és az egész év során konkrét időpontokban nyomon követhetik az előrehaladást.A Bizottság idén DESI név alatt egyidejűleg teszi közzé a DESI-t, valamint a nemzeti digitális politikák részletesebb elemzését, amely áttekintést ad a tagállamok előrehaladásáról és szakpolitikai végrehajtásáról (korábbi nevén Európa digitális fejlődéséről szóló jelentés). A Bizottság az egyes tagállamokra vonatkozó részletesebb távközlési fejezetet csatolt a jelentésekhez. A tagállamok közötti jobb összehasonlíthatóság érdekében, a DESI országok közötti elemzést is nyújt a konnektivitás, a készségek, az internethasználat, a digitális technológiák vállalkozások általi alkalmazása, a digitális közszolgáltatások, az IKT K+F és innovációs beruházások, valamint a Horizont 2020 kutatási és innovációs program forrásainak tagállami felhasználása tekintetében.
A Bizottság 29 jogalkotási javaslatot terjesztett elő a digitális egységes piaci stratégiája keretében, és egy közelmúltbeli közleményben felszólította az Európai Parlamentet és a Tanácsot, hogy 2018 végéig fogadják el ezeket a javaslatokat.
További információk
- Kérdések és válaszok
- Országprofilok
- Tájékoztató: Digitális egységes piac az összes európai javára (PDF)
- Tájékoztató: Adatgazdaság minden európai számára (PDF)
- A digitális egységes piac létrehozása – Az Európai Bizottság tevékenysége 2015 óta
- Videofelvételek
- #DESIEU (Twitter)
”
Forrás:
Mennyire digitális országban él Ön? Európának digitális egységes piacra van szüksége digitális teljesítményének fellendítéséhez; Európai Bizottság; IP/18/3742; 2018. május 18.
Szerkesztői megjegyzés:
Ha figyelmes olvasó megnézi a 2. ábrát (iDESI evolutiom over time), mely az Európai Unió teljesítményét nemzetközi összehasonlításban méri, akkor azt a meglepő tényt kénytelen konstatálni, hogy az uniós mérési módszertan alapján Kína digitális teljesítménye (hogy a felmérés szóhasználatánál maradjunk) kisebb mint az Unió 4 legkevésbé teljesítő tagjáé (például Románia, Bulgária). Ennek alapján ennek a felmérésnek, dacára a hivatalos uniós pecsétnek, az értéke erősen megkérdőjelezhető. Legjobb esetben annyit lehet mondani, hogy az elmúlt évtizedben divatos „digitális felkészültség mérése (digital readiness)” nevű műfaj késői leszármazottja, erősen korlátozott használhatósággal. Alapvető jellemzők mérése marad ki belőle. Jól láthatóan a jövőt nem kis részben Kínában írják. Mesterséges intelligencia, robotika, elektromos autók, mobiltelefonokra épülő komplett digitális gazdasági ökoszisztéma (kb. 3 év alatt megszűnt gyakorlatilag a készpénz használata), és még lehetne sorolni. A DESI hány jellemzője képes ezt mérni?
