TÖOSZ: folytassuk tovább az önkormányzati rendszer átalakítását!

„Rendszerátalakítás utáni finomhangolás a következő négy év feladata, a beszámítás rendszere, vagy a szolidaritási hozzájárulás az önkormányzatok kisebb részét rinti – áll a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége Küldöttgyűlése által május 29-én elfogadott TÖOSZ elvárások és kezdeményezések című dokumentumban.

A TÖOSZ – mint a legtöbb magyar önkormányzatot tömörítő országos érdekvédelmi szövetség – legfőbb döntéshozó szerve által elfogadott dokumentum szerint az oktatási és az egészségügyi rendszer átalakításával, valamit az államigazgatási feladatok járási hivatalokba szervezésével az önkormányzati és az állami hatáskörök túlnyomó részének elkülönítése megtörtént. Néhány tisztázatlan kérdés maradt (anyakönyvi és építésügyi igazgatás, önkormányzati közszolgáltatások működtetése), azok azonban már az önkormányzati gazdálkodást érdemben nem érinthetik. Ugyanakkor az önkormányzati feladatok strukturális átalakítását az önkormányzatok finanszírozásának megváltoztatása nem kísérte; a beszámítás rendszere vagy a szolidaritási hozzájárulás az önkormányzatok kisebb részét érinti, átfogó reformnak nem nevezhető.

A Küldöttgyűlés által elfogadott előterjesztés főbb megállapításai:

1. AZ ÖNKORMÁNYZATI RENDSZER ALULFINANSZÍROZOTTSÁGA
Az önkormányzati-finanszírozási rendszer egyes támogatási pontjaiban rögzített támogatás jogosultsági feladatmutatók évről-évre változatlanok. Az utóbbi három évben jelentősen megváltozott gazdasági és piaci környezet jó példája annak, hogy a finanszírozási rendszer hatékonysága megkívánja, hogy a támogatási mutatók minden évben – akár módosítva – az aktuális gazdasági környezethez igazodjon, így biztosítva a finanszírozott önkormányzatok kitettségének csökkentését és kifejezésre juttatva a valódi kiadások mértékét.

2. KIEGYENLÍTŐ TÁMOGATÁSI FORMA
Javasolt és indokolt lenne a korábban megszüntetett SZJA meghatározott részének önkormányzatoknak való átengedése, mint támogatási forma visszaállítása. Ezen támogatási forma megszüntetése óta igazolta, hogy a jövedelemkiegyenlítés, jövedelemdifferenciálódás mechanizmusának leghatékonyabb formája lehet a beszámítással szemben az önkormányzatok között.

3. BESZÁMÍTÁS
A jelenleg alkalmazott kiegyenlítési eszköz a beszámítás, amely a nagyobb iparűzési adóbevétellel rendelkezőktől a támogatások terhére elvon, míg a kisebb bevétellel rendelkezőket kompenzálja. Javasolt lenne a beszámítás mechanizmusában jelen lévő torzító tényezők utólagos korrekcióját végrehajtani és annak eredményétől függően az önkormányzatokat utólag kompenzálni.

4. JAVASLATOK A HELYI ADÓ-RENDSZER ÁTALAKÍTÁSÁRA
Ne fordulhasson a Kormányhoz rendkívüli működési támogatásért olyan település, amelyik nem vonta be a településen élő magánszemélyeket és vállalkozásokat a helyi adózásba. A gépjárműadó minden forintja maradjon az azt beszedő településen és az önkormányzatnak kötelezően települési közlekedési infrastruktúra fejlesztésre kelljen azt fordítania. Javasoljuk a földadó-kérdés felülvizsgálatát a települések nagyobb adóbevétele érdekében, továbbá a Földforgalmi törvény alapján a települési önkormányzat ne legyen részvevője az adásvételi folyamatnak.

5. AZ ÁLLAM ÁLTAL KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSI FORRÁSBÓL NEM VAGY NEM ELEGENDŐ MÉRTÉKBEN FINANSZÍROZOTT FELADATOK
Háziorvosi központi ügyelet (30.000 fő ellátotti lakosságszám alatt), gyepmesteri feladatok, szociális és gyermekjóléti feladatok (társulásban ellátott), közös önkormányzati hivatali finanszírozás. Újragondolandó a szociális ellátásokra átadott forrás. Könyvtár és kulturális tevékenységek finanszírozása.

6. ÖNKORMÁNYZATI FEJLESZTÉSI FORRÁSOK:
Üdvözöljük a Belügyminisztérium által kiírt és pályázható forrást az önkormányzati utakra és járdákra vonatkozóan! Kérjük az összeg jelentős megemelését 20 Mrd Ft-ra. Az uniós források elnyerése komoly lehetőség az önkormányzatok számára, ez elsősorban a nagyobb önkormányzatoknak jelent fejlődési lehetőséget, mint a kicsiknek.

7. NORMATÍVA:
Több önkormányzat tart fenn kötelező vagy önként vállalt feladatként intézményeket, melyek normatívája különbözik az Egyház által fenntartottakétól. Az önkormányzatok is el tudják olyan magas színvonalon látni a feladatot, mint az egyházak, és anyagi lehetőségeik sem jobbak az egyházakéinál. Az egyházi normatívának megfelelő nagyságú normatívát kellene, hogy az önkormányzatok kapjanak.

A falugondnoki rendszer nagy vívmány a kistelepülések életében, azonban tevékenységhez rendelt normatíva nem fedezi a fenntartás költségének 50 %-át sem, jó volna a tényleges költségekhez igazítani a normatívát. Az önkormányzatok általános normatívája 1990-ben 2 MFt volt, ma ez már 3 MFt, az eltelt időszak, közel 28 év alatt annyi változás történt az országban, hogy szükséges lenne ezt a normatíva összeget is felülvizsgálni.

Üdvözöljük, hogy Kormány szándékozik meghirdetni a Modern Falvak Programot. Ez „életmentő” lehet a 3.000 lélekszám alatti településeknek. A TÖOSZ, mint a legnagyobb taglétszámú képviseleti szövetség felajánlja, hogy információival, és szakembereivel támogatja a program kidolgozását.

Indokolt lenne a közszolgálati járadék intézményének újra bevezetése, mely szükség esetén ellátást biztosítana a volt tisztségviselőnek az öregségi nyugdíj igénybevételéig. Nagyon fontos, hogy az önkormányzati tisztviselők bérezése azonos mértékű legyen a kormánytisztviselők bérezésével.

Javasoljuk továbbá, hogy az iskolák üzemeltetése kerüljön vissza az önkormányzatokhoz, természetesen finanszírozással együtt, így hatékonyabb és olcsóbb lesz az oktatás.”

Forrás:
TÖOSZ: folytassuk tovább az önkormányzati rendszer átalakítását!; Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége; 2018. május 29.

A bejegyzés kategóriája: közigazgatás:magyar
Kiemelt szavak: , , , , , .
Közvetlen link.