A pop-up diplomácia hajnala
A napokban véget ért futball világbajnokság a mediatizált (és sok szempontból erősen digitalizált) 21. századi közdiplomácia jellegzetes „nagyeseményeként” vonult be a köztudatba. Az országimázs-építés olyan akciójaként sopánkodtak vagy éppen lelkendeztek róla a szakértők, ahol a közösségi médián posztoló szurkolók vették át a modern, digitalizált tömegdiplomaták szerepkörét, és biztosítottak előnyöket a jól szereplő nemzeteknek – és persze különösen a szervező Oroszországnak.
Az egy hónapnyi mérkőzés sorozat utolsó napjaiban talán nem olyan nagyszabású, de rendkívül érdekes akcióra figyelhettek fel a digitális diplomácia szakértői. A tudósítás lényegében elsikkadt az izgalmas döntők, és a sportesemény örve alatt zajló, nem kevésbé izgalmas geopolitikai csatározások hírözönében, pedig nem kevesebbről volt szó, mint hogy ránk köszöntött a pop-up diplomácia hajnala!
A pop-up a posztmodern világ jellegzetes marketing fogalma. Olyan üzletet, éttermet, vállalkozást jelöl, amely eseti alapon lép a fogyasztók elé, hogy amilyen gyorsan előbukkant a semmiből, éppen úgy távozzon pár pillanat múlva. A konstrukció üzleti előnye nyilvánvaló: nem kell hozzá hosszadalmas és drága beruházás, állandó (és a gyorsan változó igényeket követni nem tudó) infrastruktúra. Gyors, olcsó, időleges kapcsolódást épít szolgáltató és fogyasztó között.
E modern koncepciót felkarolva, a brit külügyi apparátus a VB utolsó napjaira felállította és üzemeltette a világ első pop-up konzulátusát. Nagy-Britannia szentpétervári konzulátusának munkatársai úgy gondolták: az angol és a belga válogatott – szurkolók tízezrei által várt – összecsapásának időszakára érdemes különleges szolgáltatásokkal megtámogatni az ottani konzulátusi szervezet szokványos jogsegély szolgáltatásait. Lényegében a virtuális térbe telepítettek egy időleges „Brit Konzulátus”-t. Azaz, csak félig. Ugyanis valóban a közösségi médián (Twitteren) keresztül „leheltek életet” az új, időleges szolgáltatásba, ám a brit állampolgárok informálása, segítése, védelme jórészt hagyományos módokon történt. Azaz, c sak félig. A britek ugyanis mobil konzuli akciócsoportokat állítottak fel, akik Szentpétervár legforgalmasabb, a szurkolók tömegei által leginkább látogatott pontjain helyezkedtek el, hogy azonnali segélynyújtásban részesíthessék az esetlegesen bajba kerülő honfitársaikat. A fizikailag megfogható (bár azért szokványosnak aligha nevezhető) eszközt szorosan integrálták a rugalmas információáramlást lehetővé tevő közösségi média eszköztárával. A konzulátus Twitter fiókja ezekben a napokban valósággal ontotta az – egyébként valóban átgondolt, lényegi, releváns, fontos és használható – információkat a városban lakó, mozgó, ünneplő brit szurkolótábornak. A digitális csatorna természetesen az ellenkező irányba is működött, és hatékonyan közvetítette az állampolgárok gondjait, panaszait, jogsegélykéréseit a sportesemény térségében mozgó diplomáciai „mentőalakulatoknak”.
UKinRussia, British Embassy in Moscow –Twitter; 2018. július 13.
Tump, Modi és a Pápa: a kibertér nagypolitikai csillagai
A napokban jelent meg a mind jobban digitalizálódó nagypolitika egyfajta pillanatfelvételét felvillantó Twiplomacy 2018 tanulmány. Az évente közreadott felmérés a kiberdiplomácia kutatóinak egyik legjobban várt, aktuális adatforrása. A BCW nemzetközi kommunikációs tanácsadó cég csaknem ezer világpolitikai szereplő személyes vagy hivatali közösségi média fiókjait veszi évről évre vizsgálat alá. Ki mit posztol, kit követ, milyen információkat vesz át, kinek hányan lájkolják, vagy éppen követik a hozzászólásait? A felmérés tehát a kibertérbe telepedett nagypolitika aktuális viszonyait igyekszik feltárni, és megállapításai idén is jól tükrözik a digitális geopolitika, az e-diplomácia fejlődési trendjeit. Íme, a friss tanulmány legfontosabb megállapítása:
- a nagypolitikában továbbra is a Twitter a koronázatlan király. A kormány- és államfők vitathatatlanul legkedveltebb elektronikus kommunikációs csatornája továbbra is a mikroblog szolgáltatás, amely most már évek óta rendületlenül tartja vezető pozícióját. Az ENSZ 193 tagállamának 97%-ában a kormány feje saját fiókot üzemeltet ezen a platformon.
- a vezető államférfiak körében (továbbra is) a Facebook a második legnépszerűbb közösségi csatorna. 179 ország államfői és külügyminiszterei vannak fenn ezen a közösségi médiumon, ami az ENSZ tagállamok 93%-ának felel meg. Ugyanakkor ez a platform biztosítja a világelit számára a legnagyobb közvetlen közönséget.
- harmadik helyen az Instagram áll a népszerűségi listán. Kedveltsége ugyanakkor jól érzékelhetően növekszik, és ma már a vezető politikusok közül egyre többen osztanak meg rendszeresen képeket és hozzájuk kapcsolódó történeteket ezen a médiumon.
- a Twitter – nagypolitikai szegmensének – forgalmában egyértelműen az amerikai elnök Donlad Trump az igazi sztár. 52 millió követőjével vitathatatlanul a legnépszerűbb államférfi ezen a platformon. Aktivitása sem mindennapi: gyakran tesz közzé posztokat, ráadásul – és ez még ma sem szokványos jelenség a politikai elit körében – mikroblog fiókját saját maga „menedzseli”. Sokszor szokatlan hangvételű, stílusú és nem különben meghökkentő tartalmú tweetjei ténylegesen a saját álláspontját tükrözik, nem pedig a vezető államférfiak hátterében működő, arctalan kommunikációs stábok hidegen kicentizett üzeneteit. Nyilván enne köszönhető a @realDonaldTrump fiók páratlan népszerűsége: az elnök saját fiókjára kitett üzeneteket átlagosan 20 000-szer osztják tovább.
- a Twitter nagypolitikai szereplői közül, mint tavaly is, a sok szempontból „fekete báránynak” számító katolikus egyházfő, Ferenc pápa emelkedik ki, népszerűségét tekintve nem sokban maradva el Trump mögött. A pápának 47 millió Twiter követője van a felmérés szerint, messze megelőzve ezzel a népszerűségi listán helyet foglaló „politikus” államférfiak zömét.
- a harmadik legnépszerűbb nemzetközi szereplő az indiai miniszterelnök, Narendra Modi, akinek a személyes Twitter fiókját 42 millióan követik, amihez alkalmasint érdemes még hozzászámítani hivatali Twitter fiókjának 26 milliós követői táborát is.
- érdemes egy pillantást vetni a kevésbé „neves”, de nem különben fontos világpolitikai szereplők közösségi média teljesítményére. A felmérés beszédes ebből a szempontból is: a világban 131 külügyminisztérium, és 107 külügyminiszter működtet aktív fiókot a mikroblog csatornán, ami egyértelműen arra utal, hogy a Twitter továbbra is a diplomácia legfontosabb digitális csatornája szerte a világban.
- a „beágyazottság” szempontjából messze kiemelkedik a sorból az Európai Külügyi Szolgálat, az EU külpolitikai szervezete: összesen 132 társintézménnyel követik egymást kölcsönösen a Twitteren, s így ez a szerv a legjobban összekapcsolt kormányzati intézmény jelenleg.
A tanulmány a nagypolitikai médiahasználat és a digitális diplomácia fejlődése szempontjából valóságos információs kincsesbánya. Ezért, a mostani rövid bemutatást követően, az elkövetkező hetekben még visszatérünk egye-egy érdekes aspektusának részletesebb ismertetésére.
Twiplomacy Study 2018; Twiplomacy.com; 2018. július 10.
Narendra Modi, Donald Trump and Pope Francis most followed world leaders on Twitter; Vandana Menon; The Print; 2018. július 13.
Facebook-népszerűség a V4-es szomszédunknál
Ahogy az lenni szokott, gyakran többet tudunk a nagypolitika (sokszor távoli) szereplőiről, mint a szomszédunkban élő és dolgozó társaikról. Az előbbiekben ismertetett Twiplomacy 2018 felmérés kapcsán is ez a gondolat motoszkál a fejünkben: talán nem volna haszontalan megnézni azt is, hogyan használja a digitalizáció eszköztárát a térségünkben, vagy egyenesen közvetlen szomszédságunkban működő politikusi réteg. Itt van például Szlovákia. Nem csupán szomszéd, de a számunkra hosszú távon is fontosnak látszó V4-es regionális összefogás oszlopos tagja.
Vessünk tehát egy pillantást Szlovákiára, és a világpolitika mozgásait és trendjeit egészítsük most legalább néhány ilyen regionális adattal.
Az első érdekes információ máris itt van: a politikusok közösségi média használatát vizsgáló friss felmérés ugyanis nem a Twitterre, hanem a Facebookra fókuszált. A jelek szerint ugyanis regionális érvényű az a jelenség, amit a saját házunk táján magunk is tapasztalunk: a politikai elit, beleértve a diplomáciai szereplőket is, Szlovákiában is a Facebookot, nem pedig a Twittert használja előszeretettel a digitális közéleti szereplésre.
A felmérés szerint a szlovákiai vezető politikusok között, kibernépszerűséget tekintve, messze kiemelkedik Andrej Kiska államfő. Az ő Facebook oldalát ugyanis rekordszámú, 257 000 követő kíséri rendszeresen figyelemmel. A pártelnökök ranglistáját a Sme rodina vezetője, Boris Kollár vezeti, 119 051 követővel. Második az ellenzéki SaS elnöke 84 876 követővel. Mögötte Igor Matovic áll, az OLaNO párt vezetője 32 262 érdeklődővel.
Melyik szlovákiai politikus a leglátogatottabb a közösségi hálón?; Hírek, Szlovákiai Magyar Televíziós Hírportál; 2018. július 22.
SZAKMAI MŰHELY – Kibermediáció. A hónap web-vita témája
Az e-diplomácia egyik jeles műhelyének számító Diplo Foundation július hónapban a kiber-mediáció témájában rendezett web-vitát.
Az Interneten keresztül szervezett élő beszélgetésben Nickolay Mladenov, az ENSZ főtitkár különleges közel-keleti megbízottja beszélgetett Jovan Kurbalija professzorral és Enrico Formicával, az ENSZ vezető mediátorával.
A szakértői eszmecsere az ENSZ által a közelmúltban elindított #CyberMediation Initiative, azaz Kibermediációs Kezdeményezés első tapasztalatai körül forgott. A világszervezet által életre hívott projekt azt célozta: hogyan segíthetnék a roham léptekkel fejlődő digitális eszközök és megoldások a nemzetközi feszültségek és problémák békés – mediáció útján történő – , tehát tárgyalásos megoldását.
A beszélgetésben résztvevő szakemberek kiemelték, hogy a mediátori szakma mindeddig nem figyelt fel a digitális eszköztárban rejlő lehetőségekben. Az IKT-eszközök alkalmazásával kapcsolatos problémákat és jelenségeket az alábbiakban összegezték:
- a mediátor szakember, vagy diplomata végső soron maga is információval dolgozik. Jelenleg ez az aspektus – az információ megbízhatósága – kezd a mediációs területnek is az Achilles inává válni. A digitális eszközök fokozott használatával paradox módon súlyosbodik az információ megbízhatóságának romlása.
- a digitális eszközök, mint például a mediációval foglalkozó diplomaták által is előszeretettel használt WhatsApp, Signal, vagy Telegram felgyorsítják a tárgyalási folyamatot, ugyanakkor a segítségükkel folytatott tárgyalás nem eléggé formalizált.
- Kurbalija professzor azt emelte ki: az új (digitális) eszközöket mindig az adott kontextushoz igazítva kellene megválasztani és munkába állítani. Érzékeny döntést igényel annak kijelölése, hogy a Facebookhoz, Twitterhez, Instagramhoz hasonló egyszerű, bár nagy használhatóságú eszközt alkalmazzanak-e a mediációs folyamatban, vagy komolyabb eszközöket (Big Data elemezők, AI stb.) állítsanak be a tárgyalások támogatására.
- Az ENSZ megbízott azt hangsúlyozta: világosan kell látni, hogy a tárgyalások továbbra is egy bizalmas légkörben lehetnek csupán eredményre vezetőek. A közösségi média eszközök által tálcán kínált nyitottság tehát csupán csak megszorításokkal lehet alkalmas a tárgyalásos folyamatok menedzselésére. A folyamat későbbi szakaszában viszont, ahol már a tárgyalás eredményeinek társadalmi elfogadtatása a központi elem, a közösségi média eszközök eredményes újításként kaphatnak helyet.
Cybermediation: new skills and tools for mediation; Andrijana Gavrilovic; Diplo Foundation; 2018. július 9.
Összeállította és szemlézte: Nyáry Gábor
