Netanyahu: hatékony Twitter diplomácia, vagy geopoltikai trollkodás?
Az izraeli miniszterelnök jó ideje már a digitális diplomácia lelkes és szívós propagátora hazájában. Közismerten komolyan veszi a közösségi médiában rejlő kommunikációs, kapcsolatépítő potenciált. Gyakran és ügyesen használja a Twittert, a Fecabookot és különösen a YouTube csatornát. A „használja” ebben az esetben nem mellékes kitétel. Benjamin Netanyahu ugyanis azon maroknyi nemzetközi politikai szereplő közé tartozik, akik nem asszisztensek hadával íratják a személyes hangvételű üzeneteiket, hanem valóban maga posztolja azokat a világhálóra. A másik közismert nagypolitikai aktor, persze, jól ismert: Donald Trump a közösségi médián zajló politizálás koronázatlan fenegyereke, aki nyers, sokszor meggondolatlannak tűnő üzeneteivel már egyfajta világhálós márkanevet épített magának.
Netanyahu Twitter-folyamában azonban most – legalábbis így vélik a szakértők – több van néhány eseti közdiplomáciai üzenetnél; egy koherens, hosszú távú kampány kezd kirajzolódni. A miniszterelnöki üzenetek címzettje az iráni nép. Netanyahu kitartó következetességgel írja és küldi posztjait, amelyeket többnyire egy-egy rövid video üzenethez csatol. Szakértők szerint a legkülönösebb az e-diplomáciai kampány hangneme. Ami élesen megkülönbözteti ezeket a kommunikációkat a hírhedt Trump-féle botrány-posztoktól. A sokszor amerikai kollégájához hasonlóan nyers, sőt faragatlanul fogalmazó izraeli vezető ugyanis kifejezetten empatikus, együttértő, barátságos, és megértő hangvételben szólítja meg az egyes számú ellenségnek tekintett közel-keleti ország lakóit. Az üzenetek alapvetően az iráni mindennapok nehézségeire „játszanak rá”. A növekvő városi légszennyezést, a gyakran felbukkanó áruhiányt, a lehetőségek korlátozottságát, a növekvő kábítószer fogyasztást, a mindennapi életet árgus tekintettel felügyelő és kordában tartó vallási rendőrséget említik ezek a rövid, személyes monológok. Amelyekben kontrasztként mindig megjelenik az elnyomó, regionális háborúkba bocsátkozó iráni hatalom. Egyik oldalon a nélkülözés, másik oldalon a kalandor célokra költekező rezsim – üzenik ezek a gondosan megszövegezett, és persze farszi nyelven feliratozott posztok. Szintén visszatérő motívum a két nép hasonlóságának hangsúlyozása. Az irániak tehetségesek, vállalkozó szelleműek, a nagyvilág tele van sikeres iráni származású üzletemberekkel, technológiai szakértőkkel. Ezekhez az emberekhez hasonlóan boldogulhatnának az otthon maradó irániak milliói is – sugallja Netanyahu.
Az, hogy egy hosszan elhúzódó, gondosan megtervezett kampányról van szó, amelynek célja, hogy erőteljes nyomást gyakoroljon – még hozzá belülről, saját népe által – az Izrael ellenségének tekintett Iráni Köztársaság vezetésére, afelől nincsen kétsége egyetlen megfigyelőnek sem. Abban azonban már nagyon is eltérnek a vélemények, hogy ez az ellenség állampolgárait közvetlenül megcélzó propaganda kampány mennyire hatékony, van-e egyáltalán bármilyen eredménye? Egyesek arra hívják fel a figyelmet, hogy az izraeli miniszterelnök hónapok óta kitartóan folytatja személyes kampányát, és ez nem lehet véletlen. Bizonyára figyelembe veszi a különböző források által szolgáltatott visszajelzéseket, és teljes érdektelenség, eredménytelenség esetén aligha összpontosítaná erőit ilyen akciókra. Mások azonban erősen kételkednek egy ilyen egyszerű és könnyen átlátható machináció sikerességében. A tekintélyes Bloomberg szakértője, Eli Lake például egyszerűen csak „geopolitikai trollkodásnak” nevezte Netanyahu akcióját. Ras Zimmt, a Tel Avivi Egyetem Nemzetbiztonsági Tanulmányok Intézetének kutatója, aki maga is józan szkepszist mutat, felhívja a figyelmet néhány ígéretes, akár sikerrel kecsegtető mozzanatra is. Netanyahu ugyanis, egymást követő üzeneteiben nem csupán együttérző, néha egyenesen bajtársias hangot üt meg. Feltűnő, hogy milyen gondosan kerüli a nyílt felhívást valamiféle „rezsimdöntésre”. Már pedig, véli Zimmt ez kulcsfontosságú lehet: miközben az iráni iszlám rendszer valamennyi, ádáz belső kritikusa is egyöntetűen elutasítana bármiféle külföldi – főleg izraeli – beavatkozási kísérletet, egy ilyen visszafogott kampány áttételes üzenetei sok irániban találhatnak termékeny táptalajra.
Netanyahu (Love) Bombs Iran on Twitter: Effective Public Diplomacy or Geopolitical Trolling?; Allison Kaplan Sommer; Haaretz; 2018. július 31.
Szaud Arábia digitális diplomáciai központot avatott
Új nemzetközi kommunikációs központot avatott a napokban a szaud arábiai külügyminiszter. A Rijádban megnyitott Kommunikációs és Média Központ összeköti, szervezi, támogatja a sivatagi királyság e-diplomáciai tevékenységeit. Az új központ közvetlen hálózatba foglalja Szaud Arábia külföldi diplomáciai képviseleteit; egyfelől folyamatosan gyűjti a külállomásokon keletkező közpolitikai információkat, híreket. Másfelől a központ maga is hozzájárul a külképviseletekről kiinduló elektronikus kommunikáció tartalmának gazdagításához: fontos feladata ugyanis az lesz, hogy megfelelő tájékoztatási anyaggal lássa el a külföldön működő képviseletek e-diplomáciai tisztségviselőit.
Al-Jubeir külügyminiszter azt is hangsúlyozta: az új központ felállítása egyfajta mérföldkő lesz a szaudi digitális diplomáciai fejlesztésekben. A CMC (ahogy a központot rövidítve nevezik máris) egy olyan globális platformot szolgáltat majd Szaud Arábiának, amely 32 különböző nyelven épít kétoldalú kapcsolatokat. Ebben a tekintetbe ez a fejlesztés az ország modernizációját és digitalizációját felvázoló Vision 2030 elnevezésű stratégia szerves része lesz.
Saudi foreign ministry launches new communications center; Mohammed Al-Sulami, Noor Nugali; Arab News; 2018. július 23.
SZAKMAI MŰHELY – Londoni Diplomata Csúcs
November végén, Londonban rendezik meg a 2. Londoni Diplomata Csúcs névre hallgató, két napos szakmai rendezvényt. Akárcsak a két évvel ezelőtti elődje, ez a külügyi-nemzetközi kapcsolati fórum is az Intelligens Diplomácia Menetrend, azaz a Smart Diplomacy Agenda nevű koncepció köré szerveződik majd.
Az előadások és munkamegbeszélések ezúttal három vezértémára fókuszálnak majd:
* a női vezetők szerepe a globális rendet átformáló forgatókönyvekben;
* hogyan alakítja át a technológia a diplomáciai gyakorlatot és a külkapcsolatokat;
* új életet lehelni a Globális Kormányzási Rendszerbe.
A vezető kormánytisztviselőkkel, magas rangú diplomatákkal, külügyi szakértőkkel való közvetlen eszmecsere lehetőségét kínáló rendezvényről az alábbi linken kaphatnak bővebb információt.
Összeállította és szemlézte: Nyáry Gábor
