„Városainkra, házainkra is hatással lehet a klímaváltozás és erre nem árt felkészülni. A Lechner Tudásközpont a hazai épületállomány éghajlati sérülékenységét vizsgáló módszertan kidolgozására kapott megbízást az MBFSZ Nemzeti Alkalmazkodási Központtól, amely települési szintű elemzést tesz lehetővé. A 2019 februárjáig véglegesítendő tanulmány adatbázist, metodikát és ajánlásokat is tartalmaz, illetve a települési önkormányzatoknak nyújt majd segítséget a települések sérülékenységének felmérésére. Az eredmények a Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer (NATéR) részét fogják képezni.
Az éghajlatváltozás már nem csak fenyegetés. Saját bőrünkön tapasztaljuk az eső, a szél, a hőmérséklet megszokott és kiegyensúlyozott időszakainak mind gyakoribb megszakadását, az erősen csapadékos, olykor viharos, vagy éppen tikkasztó hőségnapos periódusok jelenlétét. Ahogyan Európa és a világ többi országa, úgy hazánk is rendelkezik klímastratégiával, valamint olyan háttérszervezetekkel, amelyek folyamatosan, tudományos megalapozottsággal segítenek hazánknak alkalmazkodni az éghajlatváltozás hatásaihoz. A klímapolitika két alapvető pillére az éghajlatváltozás mérséklése, azaz a levegőbe kerülő és üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentése vagy elnyeletése, illetve az elkerülhetetlen változásokhoz való alkalmazkodás.
Klímaváltozás kapcsán elsőként mindenki arra gondol, hogyan érinti az egyes embereket az éghajlat átalakulása. Az embereknél az alkalmazkodási képességet több egyéb mutató mellett – mint például a szociális helyzet vagy az iskolázottság – az életkor is meghatározza. Gondoljunk csak arra, hány idős ember lesz rosszul nyaranta a napokig, esetleg hetekig tartó hőség idején. Az ilyen kiemelkedően meleg időszakokban a károk csökkentésére felkészül az ország ivóvízosztással, hűtött helyszínek megnyitásával, tájékoztató kampányokkal. De a változás nem csak minket, embereket érint. Egészségünk mellett az egész élővilág, a gazdaság bizonyos ágazatai, valamint a minket körülvevő épített környezet is elszenvedője a változásoknak. Ezeken a területeken is szükség van a felkészülésre, mutatók, módszertanok előállítására, szakmai ajánlások elkészítésére. Ezért készül az a tanulmány is, amely a magyarországi épületállomány éghajlati sérülékenységének települési szintű vizsgálatát lehetővé tévő módszertan kidolgozására törekszik.
Tízezer főnél nagyobb lélekszámú, illetve járási székhelyként működő településeink épületeinek klímaváltozással szembeni sérülékenységének vizsgálatát teszi lehetővé az az ajánlásokat is tartalmazó módszertani tanulmány, amelyet a Lechner Tudásközpont készít a következő bő félévben a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat Nemzeti Alkalmazkodási Központja megbízásából.
A módszertan-fejlesztés keretében a NATéR-ben alkalmazott sérülékenység-vizsgálati modell alapján többek között országos szintű épülettipológiát dolgoznak ki és meghatározzák több mint kétszáz hazai település sérülékenységi besorolását, a csapadék, a szél és a hőingadozás mutatóinak összefüggésében. A klímaváltozás épületekre gyakorolt hatásának pontos mérhetősége érdekében definiálják azokat a mutatókat, amelyek meghatározóak a legfontosabb éghajlatváltozási tényezőkkel szembeni kitettség szempontjából, majd az alkalmazkodóképesség szintjeit is megállapítva integrált sérülékenységi besorolására 5 fokozatú skálát állítanak fel.Az önkormányzatok és regionális döntéshozók számára hasznos összefoglaló dokumentum 2019. februárra véglegessé váló anyaga a 2016 óta működő Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszerbe (NATéR) integrálódik majd, mint az épületállomány klímaváltozással szembeni sérülékenységének becslését segítő modul. A települési önkormányzatok ezzel a módszertannal, az indikátorokkal és az egyes településeken a helyi adatok behelyettesítésével már jobban kalkulálhatnak majd saját épületállományuk, klímaváltozással szembeni sebezhetőségével, vagy éppen ellenállóképességével, ami hozzájárul a település alkalmazkodóképességének növeléséhez is.
A KEHOP-1.1.0-15-2016-00007 azonosítószámú, „NATéR továbbfejlesztése” elnevezésű kiemelt projekt részeként készülő tervezésmódszertani dokumentum elkészítésében a Lechner Tudásközpont szakembereinek hasznára válik a nemzetközi ESPON Klíma projekt során szerzett korábbi tapasztalat, ahol a program részeként európai szintű klímaváltozási-sérülékenység elemzéseket készítettek elő különböző területi szinteken.”
Forrás:
Városok a klímaváltozás viharában; Juhász Réka; Lechner Tudásközpont; 2018. augusztus 9.
