„…Az értekezés a szakirodalomnak megfelelően alapvetően két szemszögből vizsgálja a versenyképességet a városok szempontjából:
– területi versenyképesség városi vonatkozásai
– a vállalati versenyképesség városi aspektusai
A dolgozat fő célja, hogy ezen két megközelítés közös metszetét térképezze fel, feltárja, létezik-e összefüggés a területi versenyképesség és a vállalatok versenyképessége, teljesítménye között. Éppen ezért az elméleti fejezetek elsődleges célkitűzése nem a területi vagy a vállalati versenyképesség részletes elemzése, hanem a két terület „metszéspontján”, határán található szakirodalom bemutatása és az empirikus kutatás elméleti megalapozása.
…
Az értekezés új eredménye a két terület metszetén található szakirodalom feltérképezése, hiszen a területi versenyképesség vizsgálatakor a kutatók csak nagyon kevés esetben
alkalmaznak vállalati szintű indikátorokat és fordítva, a vállalatok sikerességét elemző kutatások még csekélyebb mértékben használnak fel területi adatokat. Ezért a dolgozat nagy hangsúlyt fektet ezeknek az eseteknek a bemutatására. Hazánkban alig, de külföldön is kevésbé vizsgált témakör a vállalati versenyképesség területi aspektusa, ezért elsődlegesen külföldi szakirodalom felkutatásával, szintetizálásával és értékelésével mutatható be a témakör.Az empirikus elemzés során a városok versenyképességét helyezi középpontba a dolgozat, a magyar nagyvárosok példáján keresztül vizsgáljuk meg a területi és a vállalati versenyképességet. Fővárosunk torzító hatásának kiszűrése miatt a választott vizsgálati egységek a nagyvárosok lettek: Debrecen, Szeged, Miskolc, Pécs, Győr, Nyíregyháza, Székesfehérvár és Kecskemét. Lakosságszám, intézményi ellátottság, gazdasági súly, felsőoktatási szerepkör, közlekedési csomópontok, kulturális és turisztikai központok lévén
esett a választás a nyolc nagyvárosra, amelyek a szakirodalom alapján is jelentősek a magyar városhálózatban. A téma aktualitását erősíti, hogy kormányzati törekvés a nagyvárosok versenyképességének javítása kiemelt forrásbiztosítással, támogatással (Modern Városok Program). Területi és vállalati szintű adatok alapján hasonlítjuk őket egymáshoz, mutatjuk be jellegzetességeiket és értékeljük helyzetüket. A területi szintű adatok elsősorban a KSH területi statisztikai adatbázisából származnak, a vállalati szintű pénzügyi adatokat az Opten Kft. bocsátotta rendelkezésre a nyolc város 50 főnél nagyobb foglalkoztatóiról a 2010-2013-as üzleti évekre. A kutatás az adatok időbeli elérhetősége miatt ezekre az évekre korlátozódik, statisztikai adatok esetén pedig kiegészül, frissebb, 2010 – 2016 közti adatokkal is….”
Forrás:
A területi és a vállalati versenyképesség összefüggései a magyar nagyvárosok példáján; Poreisz Veronika; Széchenyi István Egyetem, Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola; A védés időpontja: 2018-IX-05 10:00, helye: Széchenyi István Egyetem ÚT114-es terem (PDF)
