„A technológiáról szóló sanghaji világkonferencián szinte csak ez a két ország képviseltette magát.
A rendezvényt Liu He kínai miniszterelnök-helyettes, a helyi kabinet gazdasági kérdésekért felelős legfontosabb embere nyitotta meg. Az eseményen jelen voltak az Alibaba, a Tencent, a Baidu, a Huawei és a Xiaomi vezetői, a Google alelnöke, az Amazon és a Microsoft vezető menedzserei, Nobel-díjas tudósok, valamint a Stanford, a Berkeley és a Cambridge Egyetem vezető mesterséges intelligencia kutatói. Az előadások a technológia jövőbeli alkalmazásával foglalkoztak az egészségügy, a közlekedés, a kereskedelem, a logisztika, a mezőgazdaság, a közigazgatás, az igazságügy és a pénzügyi rendszer területén.
Liu He megerősítette, hogy szívesen látják a külföldi cégeket azért, hogy a kínai mesterséges intelligencia piacon fektessenek be. Ugyanakkor rámutatott, hogy a technológia kétélű fegyver, amelyhez közös erőfeszítésekre van szükség azért, hogy minimalizálni lehessen a negatív következményeket. Meglepő módon kiemelte, hogy a magánéletét védő szabályok éppúgy fontosak, mint a „szabad gondolkodás” azért, hogy több innovációra kerülhessen sor. Jack Ma, az Alibaba alapítója a kevesebb szabályozás mellett érvelt és közölte, hogy az államnak azt kell tennie, ami a dolga, míg a vállalatoknak azt, ami az ő feladatuk.
Kína egyre fontosabb szerepét támasztja alá, hogy a Szilícium-völgy népes küldöttséggel képviseltette magát és nem volt hiány bejelentésekből. A Microsoft és az Amazon új fejlesztési központokat akarnak nyitni a metropoliszban. A Sensetime pedig – amely jelenleg a legértékesebb mesterséges intelligencia vállalkozás a világon és amely arcfelismerő technológiával foglalkozik – az év eleje óta együtt dolgozik az MIT kutatóival. A Google mesterséges intelligencia vezetője csatlakozni fog a pekingi Tsinghua Egyetem tanácsadó testületéhez. A webes konszernt egyébként kiemelt vendégként kezelték, Jay Yagnik, a Google alelnöke például Robin Li, a Baidu vezérigazgatója előtt léphetett színpadra és a Tencent mellett az egyetlen cég volt, amely külön pavilonnal rendelkezett.
Az európai kutatók júniusban összefogást sürgettek, mert attól tartottak, hogy nem tudnak majd lépést tartani az amerikai óriáscégekkel és a kínai projektekkel. Több mint 550 európai mesterséges intelligencia kutató elindította a Confederation of Laboratories for Artificial Intelligence in Europe (CLAIRE) nevű kezdeményezést. A szakértők megállítanák a jelenlegi trendet és a kontinenst egy olyan hellyé tennék, amelynek nincs szégyenkeznivalója sem Amerikával, sem Ázsiával szemben.
Az mindenképpen elgondolkodtató, hogy Európát egyedül az SAP képviselte, de kizárólag a helyi irodavezetője révén. Európai egyetemek sem voltak jelen. Ez a távolmaradás pedig a JEDI kezdeményezést életre hívó André Loesekrug-Pietri szerint komoly hiba. Szerinte mi, európaiak azt hirdetjük a világ többi része felé, hogy etikusan kell bánni a technológiával, de míg mások cselekedtek, addig mi nem. Európa nem csupán a mesterséges intelligencia fejlődésének a dimenzióját becsüli alá, hanem mindenekelőtt e fejlődés sebességét.Sanghaj a következő években 15 milliárd dollárt akar befektetni különböző mesterséges intelligencia projektekbe és egy teljesen digitalizált okosvárost is felépítene. Ezt a tervet mutatták be a helyi vezetők. Az elképzelés része, hogy a városban közlekedő 50 000 taxi közül az év eleje óta néhány százat felszereltek a belső tükörre helyezett videokamerákkal, amelyek a közlekedést ellenőrzik. Amennyiben a készülék látószögén belül egy autós szabálytalanul vált sávot, akkor a kamera jelzi az esetet a rendőrség adatközpontjának, amely a vétkes nevére büntetést állít ki.
A helyi rendőrség már négy kerületben alkalmaz a körözések során arcfelismerő drónokat, amelyek a felszerelt készülékeikkel nem csupán a gyalogosok arcvonásait hasonlítják össze a körözési fotókon szereplő személyek arcvonásaival, hanem az esetek 90 százalékában pontosan állapítják meg az illető nemét, korát és súlyát is.
Sanghaj az idősek ápolása területén is kísérletezik új IT-rendszerekkel. Április eleje óta az egyik városrészben a nyilvános higiéniai állomások segítségével biztosítják több tízezer nyugdíjas ellátását. Az érintettek testtömegindexével, vérképével, légzésszámával és alvási szokásaival kapcsolatos adatok egy központi adatbázisba kerülnek. A kísérletben résztvevő személyek folyamatosan okosórát hordanak, amely minden változást jelez. A lakásaikban mozgásszenzorokat, füstjelzőket és mérőeszközöket szereltek fel, amelyek a velük vagy a hozzátartozóikkal kapcsolatos anomáliákat (kicsordult a víz a mosogatóból, egy órája nem hagyták el a vécét stb.) jelzik.
Az információk összegyűjtésére egy új adatcsere-centrumot hoznak létre. A hivatalnokok egy központi monitorszobában valós időben láthatnak majd mindent, ami a városban történik: a folyók aktuális káros anyag-értékeit éppúgy, mint a konténerek feltorlódását a kikötőben és az egyes utcasarkokon elhelyezett szemetek mennyiségét.
Dong Tao, a Credit Suisse ázsiai menedzsere szerint Kína fogja uralni a mesterséges intelligenciát, mert az ázsiai országban nincsen komoly adatvédelem, ezáltal a vállalatok viszonylag szabadon tevékenykedhetnek, s ez előnyös pozícióba juttathatja az ezzel foglakozó társaságokat és az államot a mesterséges intelligencia, illetve a Big Data területén. Példaként említette a Tencent technológiai konszernhez tartozó WeChatet, amely naponta 7 milliárd fotót dolgoz fel és ezzel komoly előnybe kerülhet a képfelismerés területén.”
Forrás:
Mesterséges intelligencia – Kína és az USA dönt a jövőről; SG.hu; 2018. szeptember 28.
