gazdaságinformatikaközigazgatás: külföldönközigazgatási informatikaszakirodalom

Termék- és folyamatinnováció a nyílt adatgazdálkodásban – amerikai városok eredményei

Szerző: 2018. november 4.No Comments

„A Government Information Quarterly legutóbbi számában megjelent „Open data outcomes U.S. cities between product and process innovation” című elemzés az Egyesült Államok nyílt adatgazdálkodás terén élenjáró városainak tapasztalatait veszi számba az elért eredmények alapján. Mint a szerzők rámutatnak, a szakirodalomban a nyílt adatgazdálkodás egyik széles körben elfogadott állítása, egyben a nyílt adatgazdálkodásért küzdő civil szervezetek egyik fő érve az, hogy ez a fajta gyakorlat – mintegy annak eredményeként – erősíti a polgárok elkötelezettségét és részvételi aktivitását, valamint javítja a döntéshozatal és a végrehajtás átláthatóságát. Nem kétségbe vonva az állítás valószerűségét, tapasztalati úton erről egyelőre csak szórványos adatokkal és információkkal rendelkezünk, még kevésbé az innovációra gyakorolt jelentős hatásról. A szerzők ezt a hiányt most – legalábbis részben – egy interjúsorozattal és annak elemzésével töltötték be, amelyet 15 kiválasztott amerikai város önkormányzatának nyílt adatgazdálkodásért felelős vezetőjével folytattak.

A nyílt adatgazdálkodás által kiváltott innovációs eredményeket kétszer két csoportba sorolhatjuk: jelentkezhetnek a közigazgatáson belül vagy azon kívül, illetve irányulhatnak termék- vagy folyamatfejlesztésre. Mindezekre az elemzés számos példát mutat be, egyben arra is rámutatva, hogy ezek az innovációs eredmények elkülöníthetők ugyan, de egymásra is kölcsönösen hatnak, gyakran feltételezik is egymást. Az interjúsorozat tanulságai szerint a főbb innovációs eredmények a javuló döntéshozatalban, a gazdaság fejlődésében, a javuló együttműködésben és részvételi aktivitásban nyilvánul meg. Az eddigi tapasztalatok szerint a városi innovációs vezetők többnyire valamilyen termék-innováció mellett kötelezik el magukat, és ritkábban a szolgáltatás-innováció mellett.

A leggyakoribb gyakorlatot a nyíltadat-portálok kiépítése jelenti, amelyek gépi olvasással is olvasható, hivatali úton gyűjtött adatkészletet biztosítanak a felhasználóknak. Ez megerősíti azt, ami az interjúkból összességében is kiderül: a külső kapcsolatok terén ható termékfejlesztés áll a városok gyakorlatának fókuszában – ennek eredményei jellemzően mobil-applikációk, web-oldalak és kapcsolódó új szolgáltatások. A nyílt adatgazdálkodás jegyében kiépített portálokhoz megfelelő helyi szakpolitika társul, amely meghatározza a témaköröket, valamint a felelősséget az odatartozó adatok összeállítására és az adatkészletek publikálására. A leggyakrabban említett érv az átláthatóság és a hatékonyság javítása, de emellett olyan területeken és jelentős innovációs hatások érvényesülnek, mint a szervezeten belüli folyamatszervezés (pl. bővülő együttműködés az egyes szervezeti egységek között), az interaktivitás a társadalmi problémák megoldásában résztvevőkkel, vagy éppen külső szereplők (vállalatok, intézmények, szervezetek) innovációs tevékenységének ösztönzése.

Az innovációs eredményeket a szerzők a fent említett kétszer két dimenzió mentén a következő táblázatban csoportosították:

Folyamat-eredmények Termék-eredmények
Szervezeten belül Változás a belső eljárásokban; belső adatfelhasználás javulása; odafigyelés a minőségre és a nyilvánosság biztosítására; innovációs kultúra a közigazgatásban. A siló-szerű működés oldása többcélú portálokkal; teljesítmény-értékelő applikációk.
Szervezeten kívül Start-up cégek; új ügyfélkör kialakítása; könnyebb hozzáférés a kormányzati forrásokhoz. Applikációk; web-oldalak; új szolgáltatások.

Bár a kutatás mintájának kis mérete miatt átfogó általánosításokat nem lehet megfogalmazni, a szerzők a következtetések levonása során kiemeltek három szempontot a további kutatásokhoz és gyakorlatokhoz.

Először is, jobban meg kell érteni a strukturális változások szükségességét. Például kiemelt innovatív eszköznek számítanak a mobilos alkalmazások, amivel szándék szerint szervezeten kívül ható eredményt céloznak meg, de jelentős visszahatása van a belső folyamatokra is a nyílt adatok előállítása során. (A belső innováció és a belső hatékonyság javítása egyben a külső innovációs eredményeknek is kritikus előfeltétele.) Fontos az innováció intézményesítése és az innovációs felelősség „eltolása” a politikai vezetőktől (polgármesterek, kormányzók) a hivatali állományhoz. A belső innováció felé elmozdulással olyan a nyílt adatgazdálkodással olyan szocializációs folyamatok indulnak el, amelyek oldják a siló-szerűen egymástól elkülönülő szervezeti egységek közötti válaszfalakat, erősítve együttműködésüket.

Másodszor, az eljárásbeli változások kritikus fontosságúak a kívánatos új rutinok meghonosításában és a régiek új követelményekhez igazításában. A nyílt adatgazdálkodás a belső és külső innováció során kikényszeríti a közérdekűség és a ráfordítások indokoltságának igazolását, ezzel együtt a megvalósítás sikerének esélyét is növeli. A nyílt adatgazdálkodás különösen akkor fejti ki jó hatását a szervezetre, ha azt kombináltan alkalmazzák más teljesítményjavító fejlesztésekkel. A közigazgatási vezetőknek meg kell értenie az érdekeltekkel folytatott párbeszéd szükségességét és egyben az ebben rejlő lehetőségeket is, előnyt kovácsolva az agilis és felhasználó-centrikus innovációs megközelítésből.

Végül ahhoz, hogy a nyílt adatgazdálkodással kapcsolatos kezdeményezések és azok eredményei fenntarthatók legyenek, hosszú távú kulturális változásra van szükség. Az adatgazdálkodás során a belső eljárások hagyományosan amolyan „fekete dobozt” jelentenek, ahol az adatok gyűjtése, tisztítása, rendezése és maga a döntéshozatal is láthatatlan a nyilvánosság számára. A nyílt adatgazdálkodás ugyanakkor az összehasonlíthatóság révén lehetőséget ad a közigazgatás teljesítményének elemzésére is.

Végül a szerzők megállapítják: a nyílt adatgazdálkodás kezdetén az a nézet vált uralkodóvá, hogy a közigazgatásnak egyfajta platformot kell biztosítania, ami során feladata csupán az adatok hozzáférhetőségének biztosítása, amit aztán a polgárok azonnal hasznosítani kezdenek. A közérdekű értéktereméshez azonban ennél többre van szükség: a kormányzati és önkormányzati intézményeknek proaktív módon szolgáltatóvá is kell válniuk az adatkészletek felhasználásának szorgalmazásával, a civil társadalom elkötelezettségének erősítésével és az innováció ösztönzésével, legjobb esetben ötvözve ezeket más, már folyamatban lévő közigazgatási innovációs törekvésekkel.”

Forrás:
Open data outcomes: U.S. cities between product and process innovation; Ines Mergel, Alexander Kleibrink, Jens Sörvik; Government Information Quarterly; https://doi.org/10.1016/j.giq.2018.09.004; 2018. szeptember 25.
A megjelenés alatt lévő cikk szabad hozzáférésű (open access).