Válogatás a hazai IKT-ipar és a közszektor digitalizációjának fontosabb 2018-as eseményei és eredményei közül

„Mozgalmas évnek bizonyult 2018 a hazai távközlési szektorban, a Telenor új tulajdonoshoz került, a UPC Magyarország eladását is bejelentették, a DIGI–Invitel fúzió viszont váratlan akadályba ütközött. Az állami szférában a hálózatfejlesztéshez kapcsolódnak a legnagyobb volumenű projektek, de a MÁV digitalizációja is folytatódik, illetve különleges projektet zár le az év végével a NISZ.

TOP 5 hazai business a versenyszférában

#1 Elkelt a Balabit
Jelentős exittel indult az év a hazai technológiai szektorban, januárban ugyanis bejelentették, hogy eladták a Balabitot. A vételár ugyan nem nyilvános, de becslések szerint akár 100 millió dollárt is érhetett a vállalat a One Identitynek, ezzel ez lett az egyik legjelentősebb exit hazai szinten. Az új tulajdonos az eddigi hírek alapján kiemelt szerepet szán az új szerzeménynek és jelentősen megerősíti a magyarországi csapatot.

#2 Cseh üzletember csapott le a Telenorra
Március 21-én érkezett a hír, a Telenor regionális érdekeltségeit, köztük a Telenor Magyarországot 2,9 milliárd euróért megvásárolta a leggazdagabb cseh üzletember, Petr Kellner érdekeltségébe tartozó PPF Group. Azt, hogy mi lesz az új szerzemények sorsa, egyelőre nem lehet pontosan tudni, az új tulajdonos az ügylet bejelentésekor annyit közölt, hogy közepes nagyságú európai szolgáltatóvá szeretnének válni.

#3 A UPC-vel erősít a Vodafone
Alaposan átírhatja a hazai távközlési piac erőviszonyait a Vodafone Group és a Liberty Global közötti megállapodás, melynek értelmében a Vodafone 18,4 milliárd eurós ügylet keretében megvásárolja a másik vállalat több európai érdekeltségét. A tranzakció része a legnagyobb hazai kábelszolgáltató, a UPC Magyarország is, vagyis ezzel a lépéssel a Vodafone itthon a vezetékes piacon is meghatározó szereplővé válik, a felvásárlás jövőre várható lezárása után.

#4 Vonzó üzlet az informatikai szektor
Újabb tétellel bővült június 6-án Mészáros Lőrinc portfóliója, ugyanis részesedést szerzett a 4iG-ben. Az első ügyletet, amikor az informatikai társaságban nagyjából egyharmados befolyást szerzett az egykori felcsúti polgármester további tranzakciók is követték. A 4iG pedig a Budapesti Értéktőzsde egyik sztárja lett, csak novemberben 78 százalékot drágultak a részvényei, és volt olyan nap, amikor a Telekomnál is nagyobb forgalmat bonyolítottak a papírjaival.

#5 Akadozó üzlet
Májusban már úgy érezhette a DIGI, hogy sínen van az Invitel lakossági üzletágának 43 milliárd forintos felvásárlásával, a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) ugyanis ekkor bólintott rá az ügyletre. Azonban novemberben váratlan és a cég számára kellemetlen fordulatot vett az ügy, a GVH nem megfelelő adatszolgáltatás miatt visszavonta a fúziót engedélyező döntését és még bírságot is kirótt. A DIGI szerint ugyanakkor a hatóság hibázott és a cég álláspontja az, hogy az újabb vizsgálat nem akasztja meg a két cég integrációját.

TOP 5 hazai business az állami szektorban

#1 Felpörgetett internet
November végén egy nagy infokommunikációs konferencián jelentette be Palkovics László innovációs és technológiai miniszter, hogy sikerült megvalósítani a 2016-ban kitűzött célt, és mindenki számára elérhetővé tették a legalább 30 Mbit/s-os szélessávú internet-hozzáférést. A fejlesztésre több mint 60 milliárd forintnyi uniós és állami forrást költöttek, de a távközlési szektor szereplői is alaposan kivették a részüket belőle, így összességében mintegy 150 milliárd forintnyi hálózatfejlesztés valósult meg.

#2 Behálózott diákok
Fontos eredményeket hozott az idei év az összesen három év alatt megvalósuló, 40 milliárd forintos Diákháló Programban. A projekt része a közoktatási intézmények internet-hozzáférési sebességének jelentős növelése, és az év végére már mintegy 2000 iskolában sikerült ezt megvalósítani. Emellett április közepe óta élesben üzemel az a wifi-menedzsment központ, ami a program egy másik jelentős elemének kulcsfontosságú összetevője, hiszen az is cél, hogy minden érintett intézményt lefedjék wifi-hálózattal, ami egyelőre nagyjából ezer iskola esetében történt meg.

#3 Digitalizálódó vasút
Újabb jelentős informatikai fejlesztés indult a vasútnál idén ősszel, a MÁV-Start és a MÁV alkotta konzorcium 3,6 milliárd forintos támogatást kapott a projekthez az Innovációs és Technológiai Minisztériumtól. A beruházás a cégcsoportszintű gördülőállomány-karbantartás és az erőforrás-tervezés újratervezett üzleti folyamatait támogató, integrált és konszolidált informatikai rendszer bevezetését tűzte ki célul. Az informatikai fejlesztés végrehajtására a vasúttársaság a DXC Technology Magyarországgal szerződött.

#4 Pontokban jön a digitális jólét
Az év végéig összesen 1500 Digitális Jólét Pontot alakítanak ki országszerte az év elején indult pályázat eredményeként, ötmilliárd forintos beruházással. Az ingyenes közösségi internet-hozzáférést biztosító fejlesztési lehetőség kapcsán az év közepére már 1400 nyertest kihirdettek és 600 ponton meg is valósult a műszaki fejlesztés. Az első megújult DJP pontot februárban, Várpalotán adták át.

#5 Videokonferencia-rendszeren érkezik az igazság
A bíróságok már ősszel megkezdték a NISZ által kiépített országos videokonferencia-rendszer használatát és az év végéig mind a 215, az eredeti tervekben szereplő végpontot rákötik a hálózatra. A 3 milliárd forintból megvalósuló rendszer 215 végpontja közül 133 távmeghallgatásra is alkalmas, melyből 72 a bíróságokon, 39 a büntetés végrehajtási intézeteknél, 18 a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatalnál található, illetve négy mobilvégpont is rendelkezésre áll.”

Forrás:
A hazai ICT-szektor nagy üzletei 2018-ban; IT Business; 2018. december 27.

A bejegyzés kategóriája: gazdaság, hírközlés, informatika, Internet, közigazgatás:magyar, közigazgatási informatika, média, társadalom, távközlés
Kiemelt szavak: , , , , .
Közvetlen link.