„A technológiai nagyvállalatok nemcsak az újszerű termékek és szolgáltatások kifejlesztésében innovatívak, hanem a hagyományos jogszabályi keretek kijátszásában is. Egy, a folyamatokkal kritikus szoftvermérnök szerint a probléma gyökere, hogy a szabályozásért felelős államok nem tudnak lépést tartani az új technológiák okozta kihívásokkal, ezért az IT-cégek könnyen találnak kiskapukat a hatályos szabályozásban.
A technológiai vállatok nem törődnek az innováció káros hatásaival
Tyler Bettilyon szerint a technológiai fejlődés kezdetben megkérdőjelezhetetlenül pozitív folyamat volt: hozzájárult az emberek életminőségének javításához, segítségével forradalmi ötletek és víziók megvalósítása vált lehetségessé, valamint a gazdasági prosperálást garantáló eszközzé is vált. Ugyanakkor a legnagyobb technológiai vállalatok mind az embereknek, mind pedig az egyes államoknak jelentős károkat okoztak – érdemes csak a munkajogi vagy az adóelkerülést érintő kérdésekre gondolni. Hiába vezérelte sok esetben a jó szándék a fejlesztőket, termékeikkel néha nem várt és nem feltétlenül hasznos jelenségeket idéznek elő. Ennek oka, hogy a legtöbb technológiai vállalat a techno-libertariánus szemléletmódot vallja, mely szerint a fejlődés megállíthatatlan, annak gátat szabni nem szabad és nem is lehet. Bár az idő kerekét valóban nem lehet visszaforgatni, a szerző szerint érdemes még a piacra lépés előtt megvizsgálni egy technológiai fejlesztés társadalmi hatásait annak érdekében, hogy a káros folyamatok hatását minimalizálni lehessen. Az IT-cégek természetesen jellemzően elutasítják ezt a szemléletet.A munkajog nincs felkészülve az IT-szektor foglalkoztatási formáira
A technológiai vállalatok azonban nemcsak a fejlődés fentiekben ismertetett felfogásával okoznak kárt, hanem az úgynevezett „gig economy”, azaz „hakni gazdaság” fenntartásával is. Az amerikai Munkaügyi Statisztikai Hivatal szerint a gig economyt olyan vállalatok alkotják, amelyek egyszeri feladatokra vagy projektekre szerződtetik a munkavállalókat, illetve digitális piactereken keresztül bérlik fel őket alkalmi munkákra. A foglalkoztatás ilyen körülményei kiszolgáltatottá teszik a munkavállalókat, kiszámíthatatlanabbá teszik azok életét, de adóoptimalizálási célokat is szolgálnak. Így lényegében ez a foglalkoztatási forma csak a vállalatoknak kedvez, a munkavállalókat és az államokat viszont hátrányosan érinti.A szerző szerint jellemzően olyan vállalatokat sorolnak ide, mint például az Uber vagy az Airbnb. Bettilyon szerint a gig economyval két probléma van. Az egyik, hogy a vállalatok kihasználják, hogy a jogszabályok nem tudják felvenni a versenyt az innovációval. Azzal a szemléletmóddal pedig, miszerint nem szabad gátat szabni a technológiai fejlődésnek, legitimálják is tevékenységüket. Ugyanakkor nem törődnek az általuk nagy újításként kezelt eszközök és szoftverek társadalmi hatásával, sőt, még a leghasznavehetetlenebb fejlesztéseket is úgy állítják be, hogy azok csakis a társadalom javát szolgálhatják.
A jogszabályok kijátszása iparági sztenderddé vált
A másik probléma, hogy ezek a vállalatok sok esetben nem törődnek a jogi korlátokkal, tudatosan kerülnek meg jogszabályokat. Erre pedig már külön stratégiával is rendelkeznek: a működésük korai szakaszában feltőkésítik magukat, majd olyan joghézagokat használnak ki, amelyekre az adott államnak viszonylag sok időbe telik bármilyen jogi megoldást találnia. A szerző szerint így a mindenkori jogalkotók lemaradásban vannak, ha pedig sikerül is jogi korlátokat kialakítaniuk, a hatalmas vagyonnal és befolyással rendelkező vállalatok „too big to fail” szituációra hivatkozva igyekeznek ignorálni minden szabályozási kísérletet. Mondanivalójának alátámasztásaként a szerző az Ubert állítja példaként. A vállalat ugyanis nem elég, hogy egy nagy múltra visszatekintő szolgáltatási formát (a taxizást) helyezett parkolópályára, de a saját munkavállalóinak is létbizonytalanságot okozó munkaszerződést kínál. Az alkalmazottak például nem jogosultak fizetett szabadságra, valamint munka során elszenvedett kár vagy egészségkárosodás kompenzációjára. Mindezek mellett magasabbak adóterheik, ráadásul szakszervezet hiányában egyesülési jogukat sem gyakorolhatják.A szemlézett forrás: Tyler Bettilyon: Technologists Should Abandon Their Craft. Medium.
A szemlézett cikk szerzője szoftvermérnök, író, tanácsadó. A Teb’s Lab nevű innovatív oktatással foglalkozó oldal alapítója.”
Forrás:
Tudatosan kerülik meg a jogszabályokat a nagy technológiai vállalatok; Mandiner.precedens; 2019. január 7.
