„A Data & Society oldalán a mesterséges intelligenciának (MI) egy ritkábban tárgyalt alkalmazási területéről, a robotizáció és az MI családi vállalkozásokban megjelent szerepéről jelent meg „AI in Context” címmel jelentés. A jelentés amerikai farm-gazdálkodók és vegyeskereskedést folytató kisboltok esettanulmányaira, terepen folytatott megfigyelésekre és az ott dolgozókkal folytatott beszélgetésekre alapozva született, elsősorban a munkát végző emberekre és a munkahelyi közösségekre gyakorolt hatásra irányítva a figyelmet. A szerzők olyan megoldások alkalmazását vizsgálták, mint a terménymenedzsment vagy az okos traktorok a növénytermesztésben, illetve az önkiszolgáló pultok a kisboltokban. Mint értékelésükben rámutatnak: az önvezérlő és MI technológiák a vizsgált munkaköröket nem helyettesítették, hanem átformálták azokat.
A tanulmány kiemeli az MI-rendszerek alkalmazásában a humán infrastruktúra szerepét, ami miatt az alkalmazás helyett inkább az integráció kifejezés használatát javasolják. A jelentésben ennek alátámasztására szolgáltatnak tapasztalati bizonyítékokat, valamint értelmezési keretrendszert az önvezérlő és MI technológiák rövidtávú társadalmi hatásainak értékeléséhez. A vizsgált két gazdálkodási típusra egyaránt jellemző, hogy a technológiák nem kiváltották az emberi munkaerőt, hanem alapvetően változtatták meg a munkakörök jellemzőit, erősen átformálva rögzült közösségi normákat, személyes kapcsolatokat, mindennapos rutinokat és a munkavégzéshez szükséges készségeket. Mint rámutatnak: bár az új technológiák integrálásához gyakran van szükség új készségek elsajátítására, az ennek érdekében tett erőfeszítések gyakran nem kapják meg a megfelelő elismerést és kompenzációt a munkáltató részéről. Szintén kiemelik, hogy az MI technológiák kockázata és haszna egyaránt egyenlőtlenül oszlik meg az érdekeltek között, ami különösen a sérülékeny, kevésbé erős lábakon álló szervezetekben, közösségekben okozhat feszültségeket.
A megértéshez szükséges kulcs abban rejlik, hogy egy újonnan alkalmazott önvezérlő vagy MI technológia nem légüres térbe érkezik, hanem konkrét személyek közé, meglévő normák és gyakorlatok által meghatározott környezetbe. A hatás értékeléséhez nem elegendő magát a technológiai gyakorlatot és annak üzemgazdasági hatását vizsgálnunk, hanem azt is, hogy a változásokat a munkát végző emberek hogyan fogadják el vagy éppen utasítják el, valamint hogy ki lesz a haszonélvezője az új technológiák honosításának.
Az olyan adat-intenzív technológiák, mint a terménymenedzsment vagy az okos traktorok nem csak a napi rutint alakíthatják át, hanem gyakran a fizikai környezetet is. Ez nem csak a szükséges szélessávú infrastruktúra megteremtését jelenti, hanem adott esetben például azt is, hogy a mérőműszerek optimális leolvashatósága érdekében az istállók, ólak elrendezését is megváltoztatják. Kulturális hangsúlyeltolódást is jelent a gazdálkodási szemléletben, mivel a termőföld e tekintetben összetett adatbázisként jelenik meg, amelynek menedzselését digitális információkon keresztül, digitális eszközökkel valósítják meg.A családi kiskereskedésekben az önkiszolgáló pultok tapasztalat szerint nem szorították ki az emberi munkaerőt, hanem a munkavégzés módját formálták át. A technológia ugyan önvezérelt, de jellemzően nem zökkenőmentesen működik. A vásárlókkal foglalkozó munkatársak feladata az új technológiák alkalmazása során tapasztalható egyenlőtlenségek kisimítása, a gyakran tanácstalanná váló vásárlók segítése. Ezen felül gyakran válnak kvázi szerelőkké is, mert a kisebb leállások vagy technikai zavarok esetén jellemzően nem hívnak ki erre specializált szakembereket, hanem maguk igyekeznek megoldani a felmerült problémát. Könnyű belátni, hogy az új technológiák integrálásának sikere döntő mértékben múlik a frontvonalban dolgozók segítő hozzáállásán. Az ennek érdekében végzett tevékenység ugyanakkor gyakran láthatatlan a foglalkoztatók számára, vagy ha látják is, hajlamosak annak értékét alulbecsülni.
A jelentés ahhoz kíván hozzájárulni, hogy az MI technológiák fejlesztéséhez, értékeléséhez és szabályozásához olyan értelmezési keretet és tartalmat biztosítson, amely figyelembe veszi az új technológiák integrálásának emberi oldalát, a szervezeti-közösségi működésre gyakorolt hatását. Ha a tervezők a technológiát működtető emberek és a felhasználók szempontjait helyezik előtérbe, az ügyfelekkel foglalkozó munkatársak mérlegelési jogkörének visszaszorítása helyett a meglévő készségeket és gyakorlatokat fogja kiegészíteni, megerősíteni. A szakpolitika-formálók és érdekképviselők figyelmét pedig felhívja az új technológiákkal kapcsolatos kockázatok, költségek és realizálható hasznok egyenlőtlen elosztására, amit a munkaerő megfelelő és jól célzott védelmével, támogatásával és kompenzálásával érdemes orvosolni.”
Forrás:
AI in Context. The Labor of Integrating New Technologies; Alexandra Mateescu, Madeleine Clare Elish; Data & Society; 2019. január 30.
A jelentés letöltése PDF-ben.
