„A Nemzeti Versenyképességi Tanács (NVT) keddi ülésén európai összevetésben is terítékre kerül Magyarország versenyképessége – erről és az ülés más, várható témáiról az egyik előadó, Csath Magdolna egyetemi tanár, a Nemzeti Közszol-gálati Egyetem kutatóprofesszora, az NVT tagja nyilatkozott a Világgazdaságnak.
A kormány tizenegy hónapja döntött a tanács felállításáról. Milyen eredményekről lehet beszámolni?
Eddigi működése során a tanács elsősorban a cégek hatékony munkáját nehezítő környezeti akadályok elhárítására helyezte a hangsúlyt. A cél az volt, hogy javítsuk Magyarország pozícióját a Világbank éves Doing Business jelentésében szereplő országlistán. A Világbank elemzése rendkívül gyakorlatias. Abból indul ki, hogy mindent mérni kell ahhoz, hogy javítani lehessen a helyzeten. Az NVT javaslatára a Világbank által vizsgált területek többségén a kormány javította a cégek működési környezetét. Azonban ez csak az első lépés volt. A versenyképesség jóval több, mint a környezeti akadályok elhárítása. Arról is szól, mivel versenyez az ország: olcsósággal vagy innovációval, tudással. Része a jövőképe is, azazhogy hol helyezi el magát a nemzetek között a lakosság életszínvonala és életminősége tekintetében.Hol tart most ez a munka?
Az NVT elemző tanulmányokat vitatott meg a kitűzendő célokról és a megvalósításukat segítő akciókról. Ehhez átfogó és részletes tanulmányt készített a Magyar Nemzeti Bank, az Innovációs és Technológiai Minisztérium, valamint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, e tanulmányok alapján pedig a Pénzügyminisztérium stratégiai koncepciót készített a kormánynak. Az előttünk álló feladat ennek a stratégiának a lefordítása a konkrét feladatokra, a mindennapok teendőire. Ezt segítendő folytatja a munkáját a versenyképességi tanács a február 19-én induló előadás- és vitasorozattal.Az ülés egyik előadójaként milyen területekre tér ki?
Áttekintést adok a versenyképességi pozíciónkról és annak változásáról egy hosszabb időtávon, elsősorban a V4-országok között, de természetesen összevetve a nálunk fejlettebb európai országok, például Ausztria eredményeivel is. Fontos ugyanis az objektív diagnózis, anélkül nem fogalmazható meg jó terápia.Melyek azok a gyenge pontok, amelyek lemaradást okoznak?
Például az innováció, amelynél nem állhatunk meg annak megállapításával, hogy GDP-arányosan kevesebbet költünk kutatás-fejlesztésre, mint a nálunk versenyképesebb országok. Az elmúlt években ugyanis milliárdokat fordítottunk e címen pályázatokra és cégek közvetlen támogatására. Mégsem javult ennek hatására a gazdaság innovációs szintje, sőt, egyes kutatások szerint romlott.Konkrét eredmények, bejelentések várhatók a tanács ülése után?
Az összeállított anyag a valós problémák felmutatásában, a valódi kulcskérdések megfogalmazásában segít. Egy – véleményem szerint – fontos lépés: hozzájárul a jó diagnózis elkészítéséhez, de konkrét feladatok megfogalmazásához még többre lesz szükség. A követendő iránnyal, a lehetséges konkrét lépésekkel kapcsolatban azonban elhangzanak majd gondolatok.”
Forrás:
Erősíteni kell a tudásszektort; Németh Teréz Katalin; Világgazdaság; 2019. február 15.
