Skip to main content

Találat: gazdaságpolitika

Leváltották a HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség és a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatóit

„Kapitány István gazdasági és energetika miniszter szerdán visszahívta tisztségéből a HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség és a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatóit – derül ki Kapitány friss Facebook-bejegyzéséből. A HEPA-t eddig Bihari Katalin, a HIPA-t pedig Joó István vezette, az előző kormányok idején mindkét intézmény a Külgazdasági- és Külügyminisztérium, vagyis Szijjártó Péter felügyelete alá tartozott. A HEPA-ban azzal foglalkoznak, hogy a magyar cégek külpiaci aktivitását segítsék, a HIPA pedig a külföldi vállalatok magyarországi befektetései előtt egyengeti az utat, és az elmúlt években leginkább...

Read more

Az Európai Unió Tanácsának ajánlása Magyarország gazdaság-, szociál-, foglalkoztatás-, strukturális és költségvetési politikájáról

„A Tanács a mai napon elfogadta az egyes tagállamok gazdaság-, szociál-, foglalkoztatás-, strukturális és költségvetési politikájára vonatkozó ajánlásait, amelyek a 2026. évi európai szemeszter folyamatának részét képezik. Az országspecifikus ajánlások ebben az évben kiemelt hangsúlyt helyeznek a versenyképességre, az energiabiztonságra, a gazdasági biztonságra, a védelmi felkészültségre és a társadalmi méltányosságra. Ennek megfelelően a Tanács arra ösztönzi a tagállamokat, hogy mozdítsák elő a versenyképességet támogató legfontosabb prioritások megvalósítását, biztosítsák a kohéziós politikai források gyors felhasználását, valamint folytassák a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében...

Read more

Közbeszerzés, kereskedelem és iparpolitikák – A nemzeti prioritások támogatása

„A közbeszerzés az OECD-országokban a gazdasági tevékenység jelentős részét teszi ki — átlagosan a GDP 13%-át —, és egyre gyakrabban használják kiemelt célok, köztük iparpolitikai célok elérésére. Ahogy a kormányok újraértékelik a kereskedelmi nyitottságot, a rezilienciát és az ellátásbiztonságot, a közbeszerzési politika olyan központi területté vált, ahol az iparpolitika és a nemzetközi kereskedelem találkozik, a nemzeti határokon túlmutató következményekkel. Az OECD-felmérésekre, jogi elemzésekre, esettanulmányokra és 2025 októberéig gyűjtött adatokra támaszkodva a jelentés azt vizsgálja, milyen szerepet játszik a közbeszerzés az iparpolitikában mint...

Read more

Kérdések és válaszok a 2026. évi konvergenciajelentésről – Európai Bizottság

„Mi az a Konvergenciajelentés? Az Európai Bizottság konvergenciajelentése értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok által az euró bevezetése terén elért eredményeket. A konvergenciajelentés képezi az euro valamely tagállam általi bevezetéséről szóló tanácsi határozatra irányuló bizottsági javaslat alapját. Dánia kivételével valamennyi euróövezeten kívüli tagállam jogilag elkötelezte magát az euróövezethez való csatlakozás mellett. Ezért a jelentés nem terjed ki Dániára, amely kívülmaradási megállapodásról tárgyalt. A Bizottság kétévente, vagy ha egy tagállam kifejezetten kéri, hogy értékelje az euróövezethez való csatlakozásra való felkészültségét, konvergenciajelentést ad ki. A...

Read more

Iparpolitikai kiadások 20 országban – Mit finanszíroznak valójában a kormányok?

„Az iparpolitikai kiadások húsz országban növekedtek, de nem olyan mértékben, mint ahogyan azt a vita sugallja. Ennél is fontosabb, hogy a támogatások jellemzően nem a versenyképességüket erősítő, hanem inkább a versenyképességüket vesztő ágazatokba áramlanak. Ez a blogbejegyzés azt vizsgálja, hogy miért van ez így, és mindez mit jelent a szakpolitikai döntéshozatal szempontjából. Bár az iparpolitikáról szóló vita nagy része annak hatékonyságára, lehetséges piactorzító hatásaira, valamint arra összpontosít, hogy a kormányok túl sokat vagy éppen nem eleget költenek-e, egy húsz országra kiterjedő új...

Read more

Három hónapot kért a leendő gazdasági és energetikai miniszter

„A leendő gazdasági és energetikai miniszter a közösségi oldalán üzent: mint mondta, egy gazdaság manőverezése inkább hasonlít egy anyahajóhoz, mint egy vitorláshoz. Azt nem ígérhetjük, hogy 100 nap alatt minden hibát kijavítunk, azt viszont bátran ígérhetjük, hogy az első három hónapban a jó irányba kormányozzuk a hajót, amit már a legtöbben érezni fognak – fogalmazott Kapitány István. Látványos első lépésekre készülhetünk Az egy hét múlva hivatalba lépő tárcavezető rendszeresen beszámol arról, miként készülnek a kormányzásra, már hetekkel ezelőtt kézbe vették a feladatokat....

Read more

Európa gazdasági jövője a tartós termelékenységnövekedéstől függ

„A munkaerő-kínálat egy ideig támogathatja a növekedést, de nem helyettesítheti a tartós termelékenységnövekedést, különösen nem az idősödő társadalmakban, mint például Európában vagy azon belül hazánkban. Európa egészében a gazdasági növekedés fenntartása érdekében a termelékenységet kell növelni, tehát előtérbe kell helyezni azokat a területeket, amelyekben nagyobb a hazai hozzáadott érték, azaz kevésbé munkaintenzívek. Az Európa gazdasági jövőjéről szóló vitákban sokszor találkozhatunk azzal az érvvel, hogy Európának nem szükséges a növekedést hajszolnia, ameddig fenn tudja tartani a jóléti állam pozícióját. Viszont nem szabad elfelejteni,...

Read more

A készségbeli hiányosságok áthidalása a jövőért: Új munkahelyek teremtése a mesterséges intelligencia korában

„Az új készségek iránti kereslet és kínálat — különösen az informatikai és MI-készségek esetében — átalakítja a munkaerőpiacokat, hatással van a bérekre és a munkaerő-felvételre. A fejlett gazdaságokban nagyjából minden tizedik álláshirdetés legalább egy új készséget követel meg; ezek gyakran először az Egyesült Államokban jelennek meg. A feltörekvő gazdaságokban ez az arány körülbelül feleekkora. Ezek a készségek növelik az átlagbéreket és a foglalkoztatást, ugyanakkor elmélyítik a polarizációt: elsősorban a magasan képzett munkavállalók, valamint — a szolgáltatások iránti magasabb fogyasztáson keresztül — az...

Read more

Az iparpolitikai intézményei – A gazdasági fejlődés alapjai

„Kelet-Ázsia országainak — Japán, Korea, Tajvan, Szingapúr és Hongkong — példátlanul sikeres gazdasági fejlődése alapján olyan intézményi architektúrát javaslunk, amely támogathatja az iparpolitika sikeres megvalósítását. Ennek központi eleme egy vezető intézmény, amely folyamatos kísérletezés és piaci visszacsatolások révén ágazatspecifikus tudást épít fel, hogy kialakítsa az adott ágazat és intézményi környezet sajátosságaihoz illeszkedő szakpolitikai eszközcsomagot — amely előzetesen nem határozható meg teljes körűen —, és koordinálja annak végrehajtását. Emellett bemutatjuk a vezető intézmény intézményi jellemzőinek 4A-modelljét: Ambition-Agency (ambíció és cselekvőképesség), Autonomy (autonómia), Accountability...

Read more

Iparpolitika a fejlődés érdekében, 21. századi módon – Világbank

„A globális növekedés lassulása, a munkaerőpiac átalakulása és a protekcionizmus erősödése közepette a világ kormányai egyre inkább egy egykor vitatott politikához fordulnak. Az iparpolitika – azaz azok a politikai eszközök, amelyekkel a kormányok a piacra bízva helyett maguk alakítják a gazdaság termelését – teljes erővel visszatért. ... Ez a jelentés az első átfogó útmutatót nyújtja a 21. századi fejlesztési iparpolitikához, amely négy szempontból is kiemelkedő: 15 politikai eszközt tárgyal – messze túllépve a meglévő szakirodalom vámokra és támogatásokra összpontosító keretein; gyakorlati útmutatást...

Read more
Page 1 of 36 1 2 36