Találat: gazdaságpolitika

2026. május 3.

„A munkaerő-kínálat egy ideig támogathatja a növekedést, de nem helyettesítheti a tartós termelékenységnövekedést, különösen nem az idősödő társadalmakban, mint például Európában vagy azon belül hazánkban. Európa egészében a gazdasági növekedés fenntartása érdekében a termelékenységet kell növelni, tehát előtérbe kell helyezni azokat a területeket, amelyekben nagyobb a hazai hozzáadott érték, azaz kevésbé munkaintenzívek. Az Európa gazdasági jövőjéről szóló vitákban sokszor találkozhatunk azzal az érvvel, hogy Európának nem szükséges a növekedést hajszolnia, ameddig fenn tudja tartani a jóléti állam pozícióját. Viszont nem szabad elfelejteni,...

gazdaság

A készségbeli hiányosságok áthidalása a jövőért: Új munkahelyek teremtése a mesterséges intelligencia korában

2026. április 26.

„Az új készségek iránti kereslet és kínálat — különösen az informatikai és MI-készségek esetében — átalakítja a munkaerőpiacokat, hatással van a bérekre és a munkaerő-felvételre. A fejlett gazdaságokban nagyjából minden tizedik álláshirdetés legalább egy új készséget követel meg; ezek gyakran először az Egyesült Államokban jelennek meg. A feltörekvő gazdaságokban ez az arány körülbelül feleekkora. Ezek a készségek növelik az átlagbéreket és a foglalkoztatást, ugyanakkor elmélyítik a polarizációt: elsősorban a magasan képzett munkavállalók, valamint — a szolgáltatások iránti magasabb fogyasztáson keresztül — az...

nemzetközi szervezetek

Az iparpolitikai intézményei – A gazdasági fejlődés alapjai

2026. április 20.

„Kelet-Ázsia országainak — Japán, Korea, Tajvan, Szingapúr és Hongkong — példátlanul sikeres gazdasági fejlődése alapján olyan intézményi architektúrát javaslunk, amely támogathatja az iparpolitika sikeres megvalósítását. Ennek központi eleme egy vezető intézmény, amely folyamatos kísérletezés és piaci visszacsatolások révén ágazatspecifikus tudást épít fel, hogy kialakítsa az adott ágazat és intézményi környezet sajátosságaihoz illeszkedő szakpolitikai eszközcsomagot — amely előzetesen nem határozható meg teljes körűen —, és koordinálja annak végrehajtását. Emellett bemutatjuk a vezető intézmény intézményi jellemzőinek 4A-modelljét: Ambition-Agency (ambíció és cselekvőképesség), Autonomy (autonómia), Accountability...

gazdaság

Iparpolitika a fejlődés érdekében, 21. századi módon – Világbank

2026. április 19.

„A globális növekedés lassulása, a munkaerőpiac átalakulása és a protekcionizmus erősödése közepette a világ kormányai egyre inkább egy egykor vitatott politikához fordulnak. Az iparpolitika – azaz azok a politikai eszközök, amelyekkel a kormányok a piacra bízva helyett maguk alakítják a gazdaság termelését – teljes erővel visszatért. ... Ez a jelentés az első átfogó útmutatót nyújtja a 21. századi fejlesztési iparpolitikához, amely négy szempontból is kiemelkedő: 15 politikai eszközt tárgyal – messze túllépve a meglévő szakirodalom vámokra és támogatásokra összpontosító keretein; gyakorlati útmutatást...

gazdaság

Az állami tulajdonlást erősítő jó gyakorlatok

„Az állami tulajdonú vállalkozások (SOE-k) felelősségteljes, elszámoltatható és integritáson alapuló irányítása a jó vállalatirányítási gyakorlatok révén fontos ahhoz, hogy ezek a vállalkozások hozzájárulhassanak a versenyképességhez, a gazdasági rugalmassághoz és a fenntartható fejlődéshez. Ez a jelentés gyakorlati útmutatást nyújt a kormányok számára az erős és hatékony állami tulajdonosi politikák kidolgozásához. Az OECD állami tulajdonú vállalatok vállalatirányításáról szóló iránymutatásaira és a nemzetközi tapasztalatokra támaszkodva a jelentés felvázolja egy átfogó tulajdonosi politika legfontosabb elemeit, és lépésről lépésre bemutatja annak kidolgozását, végrehajtását és nyomon követését. A...

Uncategorized

A fonógépektől a szilíciumig: Innováció, alkotó rombolás és közpolitika

„Ez az esszé áttekinti a 2025. évi Nobel-díjas közgazdászok, Joel Mokyr, Philippe Aghion és Peter Howitt hozzájárulását az innovációvezérelt gazdasági növekedés megértéséhez, munkájukat a modern növekedéselmélet és az empirikus bizonyítékok szélesebb körű fejlődésének keretébe helyezve. Az esszé rámutat arra, hogy az ipari forradalom miért jelentett átmenetet a tartós, önmagát erősítő technológiai fejlődés irányába, és hogy a Mokyr által a tudásra, kultúrára és intézményekre helyezett hangsúly hogyan egészíti ki Aghion és Howitt Schumpeter modelljét, amely az innovációt a vállalatok piacra lépésének, kilépésének és...

gazdaság

Az állam szerepe a globális kihívások között

„A 21. században megjelenő globális folyamatok új kihívások elé állítják a gazdaságokat és társadalmakat. Közülük számos a komplexitása vagy kiterjedtsége miatt az egyéni szerepvállaláson túl közösségi, költségvetési fellépést is igényel. A legjelentősebb, globális szinten egy irányba ható és a vizsgálatunk tárgyát képező kihívások az idősödés, a klímaváltozás, a digitalizációs forradalom, a biztonságpolitika felértékelődése, a jövedelmi és vagyoni egyenlőtlenségek növekedése, az államadósság emelkedő terhei, valamint a globalizáció hatása az adóbevételekre. Az esszében azt vizsgáljuk, hogy ezek az egyidejűleg zajló, a költségvetési kiadásokat növelő,...

gazdaság

Pályamódosítás kontra stagnálás – A magyar gazdaság előtt álló stratégiai döntések

„A magyar gazdaságról szóló viták rendszerint makroökonómiai mutatók mentén zajlanak: növekedés, beruházás, infláció, költségvetés, foglalkoztatás. Ezek valóban fontosak, de nem mutatják meg, hol keletkezik valójában a gazdasági teljesítmény, és ami ennél is lényegesebb: merre tart, és merre tarthat a fejlődési pálya. Meggyőződésünk, és ebben széleskörű konszenzust érzékelünk, hogy Magyarország ma stratégiai válaszút előtt áll. A következő három-öt év döntései nem technikai részletkérdések lesznek, hanem arról szólnak majd, hogy tudatosan vállaljuk-e egy mélyebb, hosszabb távú pályaváltás rövid távú terheit és kockázatait egy fenntartható,...

Európai Unió

A növekedés árnyékában – Hogyan maradhat versenyben az EU a világ nagyhatalmai között?

2026. március 15.