Koltay András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora, további fejlesztésekről, a kutatási tevékenység megújításáról nyilatkozott

„További fejlesztéseken, köztük a kutatási tevékenység megújításán dolgozik a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) rektori tisztségét tavaly szeptembertől betöltő Koltay András. A Tisza István Program elindításával az egyetem fejlődésének új szakaszába lépett, amely a minőséget és a nemzetközi versenyképességet helyezi a középpontba.

Koltay András az MTI-nek adott interjújában elmondta, hogy a Ludovika Campus fejlesztése is folytatódik, további építkezésekkel, és azzal a céllal, hogy ne csak egyetemi képzőhely legyen, hanem kulturális centrummá is válhasson.

A rektor hangsúlyozta: erős alapokkal rendelkező intézmény élére került fél évvel ezelőtt. Az azóta elvégzett munkáról szólva kiemelte: megújult a szervezeti struktúra, új vezetők is érkeztek, szakmai koncepciók formálódtak, átalakult a finanszírozás. A rektor szerint a magyar állami felsőoktatási intézmények sorában a hét éve működő egyetem pozíciója jó, mostantól azon kell dolgozniuk, hogy az NKE neve minden tekintetben „egyet jelentsen a minőséggel”. Ennek jegyében hirdették meg a további tudományos előrelépést célzó Tisza István Programot. A digitálizáció is fontos fejlesztési irány, a tanulástól a könyvtárig „okos” szolgáltatások teszik igazi XXI. századi egyetemmé az intézményt.

Koltay András kifejtette: jelentősen bővül az egyetem kutatási tevékenysége is. Februártól megkezdte működését az Eötvös József Kutatóközpont, amely jelenleg hat, az év második felétől kilenc kutatóintézettel működik majd. A kutatóintézetek az egyetem képzési portfóliójába illeszkedő olyan stratégiai jellegű kutatásokat végeznek, amelyek hozzájárulnak az NKE nemzetközi versenyképességének növeléséhez. A rektor az új intézetvezetők között említette Hatos Pált (Közép-Európa Kutatóintézet) és Hörcher Ferencet (Politika- és Államelméleti Kutatóintézet).

Szintén februárban hozták létre a Stratégiai Tanulmányok Intézetét. Vezetője Prőhle Gergely, aki a közigazgatásban és a diplomáciában szerzett tapasztalatait, nemzetközi kapcsolatrendszerét fordíthatja az NKE javára. Ebben az intézetben – mint a rektor elmondta – két irányba kezdték el az építkezést. Egyrészt 2020 szeptemberétől indítanak egy új, kis hallgatói létszámú, kiemelt színvonalú mesterképzést, amelynek célja az állami vezetők utánpótlásának biztosítása, és amely az ország legtekintélyesebb oktatóit hívja az NKE-re az államtudományi területen. Másrészt létrehozzák a Diplomáciai Akadémiát, amely a magyar diplomácia utánpótlásának és vezetői továbbképzésének lesz a bázisa. A Stratégiai Tanulmányok Intézetének tiszteletbeli elnöke Martonyi János volt külügyminiszter.

Az NKE rektora szerint nem volt szerencsés, hogy az új szervezetet létrehozó szenátusi határozat – amelyet tavaly novemberben hoztak – éppen február elsején lépett hatályba. Így eshetett időben egybe a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) finanszírozásáról, illetve az akadémiai kutatóintézetek jövőjéről kibontakozott vitával, ez pedig azt a látszatot kelthette, hogy az NKE-n azért hozták létre az új kutatóközpontot, hogy befogadja az Akadémiáról leváló kutatóintézeteket. Mindez csupán időbeli egybeesés – hangsúlyozta a rektor, kiemelve: az NKE nem érintett az MTA átalakításában, az egyetem a saját útját járja.

Koltay András kiemelte továbbá, hogy olyan infrastruktúrával rendelkeznek a Ludovika Campuson, amely Budapesten, sőt országos szinten is egyedülálló, és amellett, hogy a terület fontos történelmi emlékhely, mindenben megfelel a 21. század egyetemi igényeinek is. Céljuk, hogy a campuson olyan kulturális teret hozzanak létre, amely nem kizárólag az egyetemi polgároknak, hanem a budapestieknek is kedvelt közösségi helye, szellemi központja lesz. A hallgatók a campuson egy helyen megtalálják az egyetemi képzést, a kulturális eseményeket, a sportot, a szórakozást és a kollégiumi elhelyezést is. „Ha jól végezzük a dolgunkat, évekig nem is akarják majd elhagyni az Orczy-parkot” – fogalmazott.

A rektor kitért arra is: az egyetemet gyakran kormányközeli egyetemként említik, ezzel kapcsolatban pedig kiemelte: az NKE speciális feladatokat lát el az államszervezet kiszolgálásában, például a rendőrtisztképzés, a honvédtisztképzés vagy a közigazgatásban dolgozók képzése által, amelyek más egyetemen nem jelennek meg. Az állam működése szempontjából ezek kiemelkedően fontos területek, az államszervezet hatékony működése pedig minden állampolgár érdeke és a mindenkori kormány felelőssége. Ebben az értelemben az NKE nem is lehet más, mint megkülönböztetett fontosságú intézmény, bár – mint mondta – „az államot, annak polgárait szolgáljuk, és nem a politikát”.”

Forrás:
Az NKE-n a minőség és a versenyképesség növelése a cél; Nemzeti Közszolgálati Egyetem/MTI; 2019. február 24.

A bejegyzés kategóriája: közigazgatás:magyar, művelődés, politika
Kiemelt szavak: , , , , , , , , , , , , , , , , .
Közvetlen link.