„…A disszertáció elméleti összegzésre és empirikus elemzésekre épül. Az első, alapvetően a téma irodalmának és elméleti fejlődésének áttekintésére fókuszáló részben a kutatási kérdéshez kapcsolódóan egy általános,– az időfelhasználás változását feltételező – és több specifikus hipotézist fogalmaztam meg. Az elméleti keretezés során arra törekedtem, hogy rendszerezzem az emberi létezést determináló fő tényező, az idő szociológiai szempontú megközelítéseit, majd feltárjam az idő, a kultúra és az életmód kapcsolatát, illetve bemutassam a szabadidő történeti fejlődését. Dolgozatom főszereplői a generációk, vizsgálatuknak mélyen gyökerező hagyományai vannak a szociológiában, Auguste Comte-tól Mannheim Károlyon át egészen a modern kommunikációs generációk fogalmát kidolgozó kortárs ausztrál és amerikai szociológusokig bezárólag.
A dolgozat második része magyarországi empirikus kutatások adatainak elemzésén alapul, melyhez a két utolsó (1999/2000 és 2009/2010) időmérleg adatfelvétel, valamint a Magyar Ifjúság 2012 adatbázisát használtam fel. A kutatás leíró és magyarázó jellegű, kizárólag kvantitatív elemzéseket végeztem, a szabadidős tevékenységszerkezetre vonatkozó adatok másodelemzése révén igyekszem a hipotézisekben feltett kérdéseket megválaszolni és egy magyarázó modellt felépíteni, mely elsősorban a klasszikus kultúra fogyasztására koncentrál.
Az eddigi, hasonló témájú kutatásokhoz képest ez a dolgozat újdonságnak tekinthető abból a szempontból, hogy elsőként vizsgálja időmérleg adatbázisok felhasználásával az információs társadalom kiépülése óta a társadalomban együtt élő generációk szabadidős orientációit, kiemelten a kulturális tevékenységeik rendszerében bekövetkezett változásokat a számítógép-és internethasználat, valamint a szórakoztató elektronikai eszközök népszerűvé válásának hatására fókuszálva. …”
Forrás:
eIdő, avagy a szabadidő behálózása;Fekete Marianna; ELTE Társadalomtudományi Kar, Szociológia Doktori Iskola; 2016 (PDF)
