Helyhez szabott innovációs ökoszisztéma Ljubljanában, Szlovéniában – II. rész

„Előző heti hírlevelünkben bemutattuk az Európai Bizottság közös kutatóközpontjának (Joint Research Centre, JRC) esettanulmányát a Szlovéniában kiépített innovációs ökoszisztémáról, valamint az abban központi szerepet betöltő Ljubljanai Technológiai Parkról (LTP). Jelen írásban folytatjuk az innovációs ökoszisztéma és a technológiai park bemutatását az esettanulmányból, további részletekre kitérve.

Szlovénia a függetlensége elnyerése (1991) óta folyamatosan építi ki innovációs támogató rendszerét, amit azonban sokáig töredezettség és bizonytalanság jellemzett, a közvetítő intézmények vegyes színvonalával és a fiatal vállalkozók rendszeres, következetes támogatásának hiányával együtt. Az igazán jelentős előrelépésre 2014-ig kellett várni, amikor néhány egyetemi tanár egy hasonló gondolkodású szakemberekből álló munkacsoporttal együtt kiadta a Start:up Kiáltványt, útjára indítva a Start-up Kezdeményezést. A kiáltványban olyan ambiciózus célokat fogalmaztak meg, miszerint 2020-ig 1000 új munkahelyet teremtenek start-up cégekben, legalább 50 start-upot összekapcsolnak a világ legfontosabb start-up ökoszisztémájával, és 150 olyan start-up céget hoznak létre vagy vonzanak be az országba, amelyek globális potenciállal bírnak. Ezeket a célokat a Start-up Kezdeményezés révén kívánják elérni, amelybe érintettek széles körét vonják be a kormányzati intézmények, a tudományos élet szereplői, valamint a vállalatok közül, elérve ezek együttműködését és hozzájárulásukat a célok teljesítéséhez.

A kezdeményezők ambíciója az volt, hogy létrehozzanak egy olyan sikeres start-up-támogató ökoszisztémát, amely kezdettől a nemzetközi innovációs környezetbe illeszkedik. Ebben az ökoszisztémában a start-up cégek életpályájuk különböző szakaszaiban lehetnek:

  • globális potenciállal bíró vállalatok, amelyeket helyi befektetők (üzleti angyalok, kockázati tőkekezelők) segítségével alapítanak;
  • nemzetközi vállalattá fejlődött cégek;
  • nemzetközi nagyvállalatok által felvásárolt start-upok, ahol a felvásárolt cég a felvásárló multi kutatási-fejlesztési részlegeként folytatja tevékenységét.

Ez egyben egy elérhető növekedési pályát is jelent a start-upoknak. A történet azonban nem ér itt véget. Miután a cég végigjárta ezeket a lépcsőket, annak alapítói elhagyhatják a felvásárló multinacionális vállalatot, és spin-off jelleggel leválva a kutatóműhelyről, újabb start-up céget alapíthatnak – ezúttal már akár külföldi befektetői tőkét is vonzva közvetlenül a start-upba vagy az azokat támogató kockázati tőkealapokba.

A manifesztum sorra veszi azokat a tényezőket, amelyek a start-upok számára leginkább nehézséget, korlátot, akadályt jelent, és ezekre egyben megoldásokat is javasol. A finanszírozási források elérhetősége, az üzleti tehetség aktiválása, átfogó támogatási programok megvalósítása, a tudás és a technológia kereskedelmiesítésének gyorsítása, növekedés-ösztönzés a globális piacra lépéshez, és végül konzisztens, átfogó és stratégiai szemléletű kormányzati politika – ezek terén mind változásokat célzott meg a dokumentum.

Bár Szlovénia addig is és azóta is számos stratégiai dokumentummal rendelkezett, igazi áttörést a Start-up Kezdeményezés ért el, az érdekeltek széles köre bevonásának és hálózatba szervezésének köszönhetően. A hálózat vezető partnerei a Ljubljanai Technológiai Park (LTP) és a maribori egyetem inkubátorházából kinőtt „Vállalkozásgyár” (Venture Factory). Része még a hálózatnak két további technológiai park, két inkubátorház és egy kutatóközpont, a Gazdaságfejlesztési és Technológiai Minisztérium, a SPIRIT elnevezésű vállalkozásfejlesztési ügynökség és a Szlovén Vállalkozási Alap (SEF) is. Ezen felül számos más intézmény és szervezet működik együtt az ökoszisztémával annak partnereként, technológiai és más érdekelt vállalatokat is beleértve.

A kezdeményezés fő programjai:

  • tehetség-aktiválás (motivációs találkozók, diákversenyek, start-up hétvégék, ötletfejlesztés-gyorsítók);
  • piaci bevezetés gyorsítása (geek-ház gyorsító, Start:up országjárás, az év start-upja verseny, műhelymunkák és más események);
  • növekedés a globális szintre (Go:Global gyorsító program, 1:1 mentoráló esemény, külföldi piacra belépés gyorsítása és más globális növekedési programok).

Az ambíció nem kisebb, mint hogy a kezdeményezés lefedje a támogatói tevékenység teljes spektrumát, és ehhez az együttműködők széles körét nyerje meg. A hálózat működésében a legfontosabb a két technológiai park (Maribor, Ljubljana), valamint a Szlovén Vállalkozási Alap (SEF) együttműködése. A SEF kezdetben maga próbálkozott a támogatásra érdemes start-up tevékenységek kiválasztásával, ennek eredményével azonban maga sem volt elégedett. Ma már a hálózatban résztvevő technológiai parkok szervezik meg azokat a platformokat és versenyeket, ahol a támogatásra leginkább érdemes kezdeményezéseket kiválogatják, a SEF pedig különböző pénzügyi konstrukciókat kínál nekik, annak függvényében, hogy a megvalósítás mely szakaszában jár a cég. A hatékonyság ezzel a szerepmegosztással jelentősen nőtt. A kezdeményezés ugyanakkor kiterjed a minisztériumra is, ahol munkacsoportokat hoztak létre az érdekeltek csoportjainak bevonásával, annak azonosítására, hogy milyen elemek hátráltatják a vállalkozásbarát környezet erősítését.

A hálózat központi elemét jelentő Ljubljanai Technológiai Park (LTP) létrehozásának ötlete először 1994-ben merült fel, majd a főváros önkormányzatának 2003-as beszállásával vett új lendületet, jelentősen javítva az elhelyezkedésen és a fizikai környezeten. A TPL alkalmassá vált arra, hogy az EU-csatlakozás után támogatásokat hívjon le a strukturális alapokból az innovációs infrastruktúra javítására, amiből négy új épületet is emeltek, helyet biztosítva új szereplők érkezésének. A maribori vállalkozásgyárral 2011 óta erősödött az együttműködés, amit a már említett 2014-es Start:up kiáltvány és kezdeményezés még magasabb szintre emelt és széles körű hálózattá fejlesztett.
Az LTP azonban önmagában is egy hálózat, mintegy 300 szervezettel, amelyek több, mint 9000 embernek adnak munkát 75 ezer négyzetméteren. A technológiai park infrastruktúrája okos város jelleggel működik. A start-up cégek és üzleti szolgáltatók mellett olyan szolgáltatásokkal is felszerelve, mint gyógyszertár, óvoda, étterem. A park területén közösségi munkatér (co-working space) és geek-ház is található, valamint ingyenes tanácsadást is biztosítanak az induló vállalkozásoknak. Az LTP célja, hogy tagjait a fejlesztés minden fázisában támogatni tudja, pontosabban: teret adjon a megfelelő szervezeteknek a támogatásra.

Bár az LTP közintézményként működik (többségi tulajdonosa a fővárosi önkormányzat), működése mégis egy korszerű vállalatéra hasonlít, ami azzal is magyarázható, hogy költségvetésének csak 20-25%-a származik közpénzből, a többi pályázatokból és vállalatoknak nyújtott szolgáltatások díjából származik. A technológiai park intenzíven együttműködik hasonló külföldi kezdeményezésekkel, elsősorban Olaszországból, Ausztriából és Németországból, valamint erőteljesen terjeszkedik tudásexportjával a volt Jugoszlávia ma Nyugat-Balkánnak nevezett országai felé.

Az esettanulmány részletesen bemutatja az ökoszisztéma további szereplőit is: közvetítő szervezeteket, kutatási és innovációs műhelyeket, kormányzati intézményeket, üzleti vállalkozásokat. Konklúzióként pedig megállapítja: az átmenet a korábbi, kormányvezérelt fejlesztési rendszerből a jelenlegi, sokszereplős és együttműködésen alapuló rendszerbe egyáltalán nem volt egyszerű feladat, és ebben a legnagyobb nehézséget a szereplők mentalitása jelentette. A siker kulcsát ennek megváltoztatása jelenti. Az egyetemeknek és kutatóintézeteknek meg kell érteniük, hogy a vállalatokkal való együttműködés küldetésük integráns részét jelenti, a vállalatoknak pedig fel kell ismerniük, hogy a külső műhelyekből érkező tudás, ha nem is alkalmazható mindig közvetlenül termék- és szolgáltatásfejlesztésre, költséghatékonyan segítheti piaci előrelépésüket. A ljubljanaihoz hasonló technológiai parkok pedig lehetővé teszik, hogy az induló innovatív vállalkozások növekedési folyamatuk során a szükséges szolgáltatások teljes értékláncához hozzáférjenek az együttműködés révén.”

Forrás:
Place-based Innovation Ecosystems: Ljubljana start-up ecosystem and the Technology Park Ljubljana (Slovenia); Bucar Maja, Rissola Gabriel Julio; Joint Research Centre (JRC), European Commission; DOI: 10.2760/717413, 10.2760/328073; 2019. március 1.
és (PDF)
Lásd előző számunkat is: Helyhez szabott innovációs ökoszisztéma Ljubljanában, Szlovéniában – I. rész; eGov Hírlevél, és az ott felsorolt, a további tájékozódást szolgáló információt

A bejegyzés kategóriája: gazdaság, közigazgatás:külföldön, szakirodalom, Uncategorized
Kiemelt szavak: , , , , , , , , , , , , , .
Közvetlen link.

1 Response to Helyhez szabott innovációs ökoszisztéma Ljubljanában, Szlovéniában – II. rész

  1. Visszajelzés: Helyhez szabott innovációs ökoszisztéma Ljubljanában, Szlovéniában – I. rész | eGov Hírlevél

Hozzászólások lehetősége itt nem engedélyezett.