Zseniális gépek. A Mesterséges Intelligencia szép új világa
Március utolsó napjaiban immár második ízben rendezte meg az amerikai e-közigazgatási innováció egyik legfontosabb hírszolgáltatója, a Nextgov, valamint a nemzetbiztonsági modernizációs hírszolgáltatás zászlóshajója, a Defense One a Mesterséges Intelligencia kormányzati szerepére fókuszáló éves csúcsrendezvényét, a Zseniális Gépek Konferenciát.
Az Egyesített Mesterséges Intelligencia Kutatóközpont felállításával az USA Hadügyminisztériuma erőteljes lépéseket tett abba az irányba, hogy a saját maga kezén összpontosítsa az MI-kutatásokra és –fejlesztésekre irányuló amerikai kormányzati erőfeszítéseket. A mostani konferencia, miközben a lehetséges szereplők közötti együttműködés erősítését is igyekezett az érdeklődés központjába állítani, mindazonáltal markánsan a védelmi szektor nézőpontjából vizsgálta a Mesterséges Intelligencia kutatások jelenlegi állását, és főleg a jövendőt.
Az érdeklődők a Defense One Twitterén futó élő online közvetítésben figyelhették a beszélgetéseket, amelyek közül az első az MI problematika általánosabb témáit igyekezett körüljárni. A védelmi iparhoz kapcsolódó polgári kutatóhelyek, vállalatok és a hadügyi tárca együttműködésének lehetséges jövőbeli formáit vizsgálták, különös tekintettel az MI-kutatásokkal kapcsolatos információk megosztásának etikai kérdéseire.
A digitális diplomácia szakértőinek és művelőinek érdeklődését azonban a második panelbeszélgetés keltette fel igazán. Az e-diplomácia berkeiben ugyanis létezik egy ki nem mondott, de mégis ott motoszkáló rossz érzés, valami örök félelem. Ami egyetlen szóban ölthet testet: „Snowden”. Amióta ugyanis az amerikai közszolgálat fekete bárányává vált Edward Snowden, a CIA hajdani számítástechnikai szakértője a Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) szigorúan titkos dokumentumainak tömegét tette széles körben hozzáférhetővé, rávilágítva az amerikai hírszerző szervezetek meglehetősen öntörvényű, és az állampolgárok magánéletének szentségét nem különösebben tisztelő működésmódjára, azóta az amerikai kormányszervezetekben állandó a kimondatlan rettegés. Röviden úgy foglalhatnánk össze ezt a fóbiát: a digitalizáció, minden jótékony hatása mellett jelentősen megkönnyíti az érzékeny, sőt titkos információk kiszivárogtatását, vagy ellopását. Snowden, és az ausztrál Julian Assange által megszemélyesített WikiLeaks sokak szemében az élő példa arra, hogy az információk demokratizálása, a nyílt közadat politika veszélyes és kerülendő. A diplomáciai folyamatok és szervezetek digitális transzformációjának is erős ellenzői vannak szinte minden ország külügyi- és biztonságpolitikai elitjében, miközben a külügy IKT-forradalmát, a közdiplomácia digitalizációját az ilyen veszélyek nem is érinthetik, hiszen a public diplomacy éppen hogy nyilvános adatok széles körű áramoltatásán nyugszik.
Minden esetre a Genius Machines konferencia második panelje két egymáshoz látszólag nem túl szorosan kötődő témát tűzött napirendre: alapvetően azt vizsgálták, hogy hogyan lehetne a Mesterséges Intelligenciát a társadalmi megmozdulások, ellenséges akciók előrejelzésére felhasználni. Illetve, hogy hogyan segíthet az MI a „belső fenyegetések”, a kiszivárogtatók, a digitális ötödik hadoszloposok kiszűrésére. Figyelve a konferencia Twitter-forgalmát, messze ez a téma váltotta ki a legélénkebb érdeklődést.
Genius Machines 2019: Livestream; Defense One; 2019
A legérdekesebb panelbeszélgetések twitteres hírfolyama: @DefenseOne
Bolsonaro a 3. helyen a nagypolitikusi Twitter használatban
A nem régiben megválasztott ultrakonzervatív brazil miniszterelnök felívelése során mindvégig igyekezett használni és kihasználni a modern IKT-technológiákban rejlő lehetőségeket. Már a választási kampányban szembeötlő volt: konzervativizmus ide vagy oda, Jair Bolsonaro a legteljesebb mértékben elemében érzi magát a helyi választói tömegek számára is természetes virtuális terekben.
A Twiplomacy, a BCW nevű globális kommunikációs vállalatóriás szakmai webhelye most érdekes gyorsjelentésben számolt be a világ vezető politikai szereplőnek közösségi média használati trendjeiről. A cég, amely évek óta kutatja és publikálja a Facebook használatot, az Instagram növekvő súlyát, de különösen a Twitter meghatározó szerepét a nemzetközi kapcsolatok szereplői körében, a diplomácia digitális transzformációjának egyik legfontosabb dokumentátora és előrejelzője.
A napokban közzétett elemzésük kimutatta: a brazil elnök, Bolsonaro messze a legnépszerűbb latin-amerikai vezető az összesített közösségi média jelenlétet illetően. Facebook, Instagram és Twitter fiókjai összesen több mint 15 millió követővel büszkélkedhetnek, ami magasan kiemeli őt a kontinens online mezőnyéből. A dél-amerikai kontinens második helyezettje, az argentín államfő, Mauricio Macri posztjait „mindössze” 10 millióan követik rendszeresen. Mexikó újonnan megválasztott elnöke, Andrés Manuel López Obrador, noha ugyancsak népszerűen csengő politikákat hirdetett meg, a közösségi média csatornáin összességében 8,8 millió követőt tudott összegyűjteni. A venezuelai Maduro elnök pedig 4,5 millió szimpatizáns figyelmére számíthat összesen a három legfontosabb közösségi platformon.
Bolsonaro azonban nem csupán az „Amerikák” világában, tehát saját régiójában látszik kiemelkedően ügyesen használni a modern IKT-technológiák lehetőségeit. A Twiplomacy friss elemzése szerint a brazil elnök világviszonylatban is a legsikeresebben szereplő virtuális média-politikusok élbolyába került: a Twitteren (márpedig, ez a közösségi platform egyértelműen a meghatározó csatorna a nemzetközi politikában, a globális közdiplomáciában) Bolsonaro ma már a harmadik helyen áll az interakciók számát illetően.
Brazil’s President Jair Bolsonaro Has Made It Into 3rd Position; @Twiplomacy; Twitter; 2019. március 20.
South America; Twiplomacy
A technológia hatása a nemzetközi kapcsolatokra – a svájci Junior Diplomat Initiative konferenciája
A héten rendezi meg immár hagyományossá váló éves nemzetközi konferenciáját a svájci központú Junior Diplomat Initiative (JDI) nevű szervezet. A Youth Dialogue 2019 fórum mintegy 100 diákot fog majd össze a világ különböző egyetemeiről. A genf-i Maison de la Paix-ban megrendezett szakmai esemény célja az, hogy a diplomácia, a nemzetközi kapcsolatok leendő gyakorlói már egyetemi tanulmányaik alatt bepillanthassanak a nemzetközi külpolitika műhelyeinek munkájába. Megismerkedhessenek a legfontosabb trendekkel. Ehhez pedig a mostani konferencia hangsúlyosan jó lehetőséget ad. A rendezvény címe ugyanis: „Digitális Diplomácia. A Technológia Hatása a Nemzetközi kapcsolatokra”.
A szakmai esemény két nagy téma körül épül majd fel: a „Diplomaták a Digitális Korban” című panelben a gyakorlati diplomaták szemszögéből ismerkedhetnek majd a résztvevők az IKT-eszközök külügyi alkalmazása által kínált lehetőségekkel, és persze a technológiából fakadó specifikus kihívásokkal és fenyegetésekkel is.
A második blokk talán még az elsőnél is érdekesebb lesz. Nem túl gyakran hallani ugyanis a diplomáciai gyakorlatok digitális transzformációjával kapcsolatban arról az aspektusról, ami pedig meghatározó lehet! Délután, a második panel „A technológiai magánvállalati szektor hatása a diplomáciára” címmel igyekszik majd legalább felvillantani: a techno-transzformáció folyamatában valójában a globális vállalatóriások is meghatározó (és teljesen eltérő érdekviszonyú) szereplői a közigazgatás modernizációnak, és ez a diplomáciai alrendszer esetében is mind inkább nyilvánvalóvá lesz.
Digital Diplomacy: The Effect of Technology on International Relations; The Graduate Institute Geneva; 2019
Junior Diplomat Initiative Switzerland
Összeállította és szemlézte: dr. Nyáry Gábor
