Magyary Napok: új utakon a közszolgálat – konferencia a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen

„A közigazgatásban dolgozókat leginkább érintő kérdésekről: a szektor létszámáról, a kiválasztás, a továbbképzés és a karrier új útjairól, de a közszolgálati bérekről is szót ejtettek a „Magyary Napok 2019” programsorozatának nyitó rendezvényén. A kormánytisztviselők jogállásának új szabályairól az NKE Államtudományi és Közigazgatási Kara szervezett kerekasztal-beszélgetést.

Tavaly született meg a kormányzati igazgatásról szóló törvény (Kit.), amely alapjaiban változtatta meg a közigazgatás működésének eddig megszokott szabályait. A Magyary Napok keretében szervezett kerekasztal-beszélgetés arra vállalkozik, hogy feltárja a törvény mélyebb tartalmait – fogalmazott megnyitójában Klotz Balázs. A Vezető – és Továbbképzési Központ igazgatója beszélt arról a kommentárgyűjteményről is, amely a Miniszterelnöki Kormányiroda, a Miniszterelnökség, a Belügyminisztérium és az NKE együttműködésében készül el. A gyorskommentár és a jövő tavaszra megvalósuló részletes gyűjtemény a tervek szerint hasznos útmutatót ad majd az új jogszabály gyakorlati alkalmazásának kérdéseiről. A Kit., a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992-es törvény, valamint a 2001-ben született életpályatörvény paradigmaváltást hozott – hangzott el a „Közszolgálati jog az elmúlt 30 évben” című panelbeszélgetésen. György István, az NKE ÁKK ny. mesteroktatója szerint a rendszerváltás első éveiben született jogszabály kiállta az idő próbáját, politikasemleges, közigazgatást átfogó törvény született, amely az erős kormánytisztviselői kar, egyben az erős állam alapja is. Kiss György akadémikus, a kar tanára szerint az új törvények a közigazgatás átalakuló szemléletét jelzik: a zárt rendszer megszűnt, sokkal nagyobb a mozgástér a szektorban való foglalkoztatás szabályait illetően, azaz teljes átrendeződés történik. Fontos ugyanakkor az is, hogy a közigazgatást nem lehet az üzleti szférában alkalmazott módokon menedzselni. A közszolgálatban ugyanis nem működik, ami egy gyárban: felvesznek néhány munkavállalót, ha úgy hozza a szükség, majd ha nem kellenek, elbocsátják őket. Kiss György szerint nem jó út, ha a közszféra foglakoztatási szabályai „munkajogiasodnak”, itt ugyanis nem működik a szükségletek szerinti foglalkoztatás, elvégre egy közszolgáltatáshoz az igények számának aktuális állapota ellenére minden országrészben, minden időben hozzá kell férni.

A közszféra foglalkoztatotti létszáma jelenleg eléri a 750-780 ezer főt. A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény (Kjt.) hatálya alatt 510-520 ezren dolgoznak, a Kit. hatálya alatt pedig 73-74 ezer kormánytisztviselő tevékenykedik, illetve több tízezren állami háttérintézményeknél, önkormányzatoknál, rendvédelemben és honvédelemben. Magyarország ebben a tekintetben a középmezőnyben helyezkedik el az OECD országok átlagában, a szigorú állami költségvetés miatt pedig a foglalkoztatotti létszám csökkenő tendenciát mutat. Nem könnyű megmondani, hogy ez a szám sok-e, vagy kevés. Méhes Tamás, az ÁKK adjunktusa szerint ideális, de napról-napra változik, hiszen a megjelenő új feladatok, új szakértelmet, ezzel együtt új embereket is igényelnek. A kutató szerint a Kit. központi eleme a gyors változásokhoz való alkalmazkodás, ám a létszám tekintetében óvatos, körültekintő tervezésre van szükség a szakember utánpótlást illetően. A megváltozott igényekre ugyanis jól reagál például az egyetem, ám a képzési idő miatt 3-5 évre van szükség, mire egy új szakember munkába állhat. Lóczy Péter, a Belügyminisztérium vezető kormányfőtanácsosa szerint a tavaly hatályba lépett törvény nóvuma a létszám tekintetében az állásgazdálkodás normatív szabályozása, vagyis az a fék, hogy a közigazgatási szervek indokolatlanul emeljenek a létszámon. Óvatosan kell bánni ugyanakkor a leépítésekkel is, ugyanis miközben az elmúlt években 100 milliárd forint ment el a végkielégítésekre, látszólagos eredmények a hatékonyság tekintetében nem születtek. Horváth István, a Miniszterelnöki Kormányiroda kormány-főtanácsosa szerint szintén hasznos az az álláshely nyilvántartási rendszer, amely megmondja, hogy a közigazgatáson belül milyen álláshelyek vannak, mely szervezeti egységben, milyen jogviszonyban lehet foglalkoztatni az adott pozícióban. A kormány-főtanácsos szerint a rendszer bizonyos munkaköröket illetően kormányzati döntés nélküli beavatkozásokra ad lehetőséget.

A közszféra szempontjából is fontos elemezni a pályára vonzás, a pályára illesztés és a pályán tartás kérdéseit. A kérdéssel a Magyary Napok kerekasztal beszélgetésének „Professzionalizmusról másként” elnevezésű szekciója foglalkozott. Palich Etelka, a Kormánytisztviselői Kar elnöke szerint ebben az ágazatban is fontos lenne megerősíteni a tényleges HR tevékenységet, mert ezt kívánja meg a versenyszférával vetekedő fluktuáció. A közszféra HR-esei ugyanis jelenleg adminisztrálnak, nem pedig stratégiát alkotnak a tervezhető létszám tekintetében. Így pedig nem csoda, hogy a szervezetek középvezetői szembesülnek először a munkaerőhiánnyal és gyakran a kiválasztás is rajtuk múlik. Az új törvény tudatos létszámgazdálkodásra sarkall, ráadásul létezik az a személyügyi központ, amely segítséget nyújt az egyes szervezeti egységeknek a toborzásban, kiválasztásban, de akár a teljesítményértékelésben is. A tehetséges fiatalok pályára vonzását pedig a közigazgatásban egyedülálló ösztöndíjprogram segíti. Palich Etelka szerint a közszféra versenyképességét a bürokrácia visszavágása fokozhatja, amely az állampolgároknak és a gazdasági szereplőinek hatékonyabb kiszolgálását segíti.

Talán a legtöbbeket érdeklő kérdés a közszolgálati bérek alakulása a Kit. új díjazási, ösztönzési szabályainak fényében. A programsorozat záró kerekasztal-beszélgetésén elhangzott: a törvény a létszámgazdálkodáson belül jelentősen kiszélesítette az illetmények – tól, -ig sávjait, így fordulhat elő olyan eset, hogy egy adott pozíciónál bruttó 500-1,2 millió forint közötti illetményhatárok alakultak ki. Ezeken belül pedig a munkáltató dönt az adott feladattal kapcsolatos elvárt kompetenciák és a feladat végrehajtásának körülményei alapján. Rédey Krisztina, a Miniszterelnöki Kormányiroda helyettes államtitkára szerint mindez tükrözi a kormányzati szándékot is, megteremti a munkáltatói rugalmasságot és bevezeti az álláshely elismerés lehetőségét. Ez utóbbi azt jelenti, hogy szakítottak a szenioritás rendszerével, vagyis nem feltétlenül az eltelt foglalkoztatotti évek száma határozza meg a bérek alakulását, hanem az adott állásban eltöltött tapasztalatok, és az alkalmazott stabil, színvonalas munkavégzése. Egyébként az új mérlegelési szabályok nem okoztak illetményfeszültséget, hanem elősegítették a bérek rendezését – ezt tapasztalta a több mint ötezer főt foglalkoztató Fővárosi Kormányhivatal főosztályvezetője. Kiss Anikó szerint szükség van a fejlesztési célú értékelés megtartására, ez ad ugyanis lehetőséget egy-egy munkavállaló szakmai fejlődésére. Összességében a Kit. újdonsága, hogy az új generációk számára is nyitott foglalkoztatási rendszert vezetett be a közigazgatásban, tudatos humán erőforrás gazdálkodást tesz lehetővé, a teljesítményt jobban figyelembe vevő bérezési rendszere pedig versenyképes juttatásokat kínál a közszférában. Kérdés, hogyan sikerül majd a törvény végrehajtása a következő időszakban?”

Forrás:
Magyary Napok: új utakon a közszolgálat; Nemzeti Közszolgálati Egyetem; 2019. június 13.

A bejegyzés kategóriája: jog, közigazgatás:magyar
Kiemelt szavak: , , , , , , , , , , .
Közvetlen link.