„A bölcsészképzés fejlesztési lehetőségeiről készített és küldött el szakmai anyagot a humántárcának az országos hallgatói képviselet. A diákok egyebek mellett az iskolapszichológusi szakemberhiányra hívták fel a figyelmet, és egy új szak bevezetését is szorgalmazzák. A digitálisbölcsészet-képzés bevezetése az Emmi szerint is áttörést hozhat a felsőoktatásban.
Elküldte az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) a bölcsészettudományi képzések fejlesztését célzó javaslatcsomagját a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) – tudatta lapunkkal a diákképviselet. A felsőoktatási érdekképviselet szakmai anyaga elsősorban a digitalizáció lehetőségeire fókuszál, amely a humán tudományok területén ma még kevésbé hangsúlyos. A diákok többek közt javasolják, hogy a bölcsészkarokon alakítsanak ki minél több digitális labort, számítógépparkot, és mindezzel kapcsolatban jelenjenek meg célzott pályázati források is. Szeretnék, ha a kötelezően választható tantárgyak között minél több olyan kurzust meghirdetnének az egyetemek, amelyek az infokommunikációs kompetenciákat fejlesztik, sőt ne csak a hallgatók, de az oktatók előtt is nyíljanak ilyen irányú fejlődési lehetőségek.
„Digital humanities”, azaz digitális bölcsészet néven egy új alapszak akkreditálását és bevezetését is szorgalmazzák, amely korábban mesterszak formájában elérhető volt néhány évig a felsőoktatásban, de 2017-től megszűnt. – Álláspontunk szerint ez a szak a nemzetközi oktatási-kutatási trendeknek megfelelő, XXI. századi informatikai lehetőségeket kihasználó, interdiszciplináris képzésként a bölcsészképzés innovációját segíti elő – olvasható a dokumentumban, amely szerint az Európában és az Egyesült Államokban is jelen lévő képzés újszerű megoldásokat kínál azáltal, hogy a humán tudományok kutatásait összekapcsolja az informatikai technológiákkal.
Az új szakra a minisztérium szerint is szükség lehet. A HÖOK ötlete kapcsán ugyanis úgy reagáltak lapunknak: a digitálisbölcsészet-képzési program létesítése és indítása áttörést jelenthet az elfogadott bölcsészkompetenciák bővítésében. – A digitális bölcsészet pillanatnyilag a bölcsészettudományok leginnovatívabb, legperspektivikusabb és egyben legpiacképesebb területei közé tartozik. Az ilyen tudással rendelkező emberek kiváló munkaerőpiaci lehetőségekkel rendelkeznek az információtechnológiai és bölcsészeti ismereteket egyaránt igénylő, magas hozzáadott értéket teremtő szolgáltatóipari területeken – fogalmazott az Emmi.
Hozzátették: a felsőoktatási képesítéseket kormányrendeletben kihirdetett jegyzék tartalmazza, amelybe egy úgynevezett szaklétesítési eljárás során kerülhetnek be újabb képesítések vagy szakképzettségek. A digitális bölcsészet szak jelenleg nem szerepel ebben a szakjegyzékben, ezért ha egy felsőoktatási intézmény ilyet szeretne indítani, szaklétesítési kérelmet kell benyújtania az emberi erőforrások miniszterének.
A hallgatók javaslata felidézi a legutóbbi diplomás-pályakövetési kutatást is, amely szerint a bölcsészek 4,9 százaléka maradt munka nélkül a diplomaszerzés után. Ezzel szemben a sokak által preferált természettudományi területen 6,67 százalék volt az álláskeresők aránya, tehát nem igaz, hogy a bölcsészdiplomákkal nehezebben lehetne elhelyezkedni – mutatnak rá. A nyelvszakok kapcsán megjegyzik, hogy fontos lenne a hallgatók mobilitásának támogatása, mert már egy rövid külföldi tanulmányút is megtöbbszörözi a diplomák értékét a munkaerőpiacon.
A HÖOK külön foglalkozik a jelenleg hat egyetemen elérhető pszichológusképzéssel is, javasolva, hogy a döntéshozók fontolják meg a szak osztatlan mesterképzéssé alakítását, illetve növeljék a szakmai gyakorlatok óraszámát. Szorgalmazzák azt is, hogy az iskolapszichológusi specializáció országos szinten elindulhasson, mivel az nemzetstratégiailag is fontos szaktudást biztosít. Hozzáteszik: az iskolapszichológia a prevenciós lehetőségek legfőbb színtere, amely Magyarország Digitális gyermekvédelmi stratégiájában is kiemelt területként jelenik meg, de ahhoz, hogy a kormányzati célok megvalósulhassanak, több szakemberre van szükség ezen a területen.
A javaslatcsomag kitér a bölcsészképzés piaci kapcsolódásainak erősítésére is. A HÖOK szerint a bölcsészkarokat ösztönözni kell a magántőke bevonását, illetve ezen a területen is szükség lenne olyan vállalati finanszírozású ösztöndíjrendszerre, ami segíti a hallgatók későbbi elhelyezkedését.”
Forrás:
Új szak indulhat a felsőoktatásban?; Csókás Adrienn; Magyar Nemzet; 2019. július 2.
Szerkesztői megjegyzés:
Az egész elaborátum digitális bölcsészeti részével kapcsolatban számos kérdés vetődik fel. De azt az elképzelést, hogy magántőkét kellene bevonni a bölcsészképzésbe, nehezen lehetne felülmúlni (vagy alulmúlni)…
