gazdaságinformatikaközigazgatás: magyarközigazgatási informatikatudomány

150 év felhalmozott tudásanyagát digitalizálja a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat

Szerző: 2019. július 14.No Comments

„Hatalmas geológiai vagyon rejtőzik Magyarországon, de kiaknázásának egyik gátja az, hogy heterogenitása miatt nehezen kezelhető a másfél évszázad alatt gyűjtött adathalmaz. A 150 év adatrögzítési technológiáinak nagy részét a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat is használta, ennélfogva az információk rendszerezése nem egyszerű feladat. Az intézet most 203 millió forintból digitalizálja és egységesíti az adatokat, így azokat a befektetők is könnyedén elérhetik majd.

Magyarország területén mintegy 108 ezermilliárd forint értékű ásványkincs rejtőzik, amit érdemes volna kiaknázni és a gazdaságba irányítani. Az első lépés egy olyan egységes, digitális földtani tudásbázis összeállítása és elemzése mesterséges intelligenciával, amelyet könnyen elérhetnek a potenciális befektetők. Ezt a munkát kezdheti meg a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat annak a 203 millió forintos támogatásnak a segítségével, amihez a Tématerületi kiválósági program keretében jut nyertes pályázása révén.

Az intézet – amelynek jogelődjét 150 évvel ezelőtt alapították – elnöke, Fencsik Tamás a fejlesztést sajtótájékoztatón ismertetve elmondta, hogy az idők során összegyűlt kutatási anyagok különféle, többnyire sérülékeny adathordozóra kerültek: a két világháború közötti időszakban például olyan tintát használtak, amelynek a savtartalma marja a papírt, de a mágnesszalagokat sem örök időkre tervezték. Ezért is indokolt az adatokról másolatot készíteni.

Az Európai Unió koncepciója a küldetésalapú kutatóprogramok támogatása – ismertette Szigeti Ádám, az Innovációs és Technológiai Miniszté­rium innovációért felelős helyettes államtitkára. Az idén nyújtható támogatásokra a tárca négy kategóriát jelölt meg, a tárgykörökön belüli társadalmi és gazdasági problémákra kereshetnek megoldást, adott esetben több kutatói terület együttműködésével. Forrásra lehetett pályázni az egészség, a kultúra és család, a biztonságos társadalom és környezet, valamint az ipar és digitalizáció témakörében felmerülő kihívások megoldására. A kiválósági program keretében összesen 14,6 milliárd forintot nyert el a földtani szolgálat mellett huszonöt egyetem és állami kutatóintézet – fejtette ki Szigeti Ádám.

Az első magyar kutatóintézet feladata a hazai földtani, bányászati, geo­fizikai információk összegyűjtése, értékelése, és hogy adott esetben a vállalkozások és befektetők rendelkezésére bocsássa – magyarázta Fencsik Tamás. – Földtani veszélyforrások, klímapolitikai kihívások megoldására is elemző anyagokat állítanak össze a munkatársak.

Mindezek alapján (és jogszabályi felhatalmazás birtokában) Magyarország teljes felszín alatti forrásállományának adatait kezeljük, és miután ez másfél évszázados múltra tekint vissza, az információk tartalma és formája is meglehetősen heterogén. A program segítségével alakítjuk át tehát mindezt egységes formába azért, hogy az egységes adatbázis lehetőséget nyújtson a tudásanyag könnyebb vizsgálatára – indokolta a fejlesztést a szakértő.

Az elnök arról is beszélt, hogy az említett 108 ezermilliárd forint értékű földtani vagyon kiaknázása és a gazdaságba irányítása kulcskérdés. A szakterületen az egyes modellezési eljárások fejlesztése sokszor paradigmaváltáshoz vezet – erre jó példa az Észak-Amerikában az elmúlt évtizedben végbement folyamat, amely során olyan szénhidrogénmezőket fordítottak termőre új technológia segítségével, amelyeket hagyományos módon nem lehetett kiaknázni. A nem konvencionális palaolaj- és gáztermelés jócskán beleavatkozott a fosszilis energiahordozók piacaiba világszerte. Fencsik Tamás szerint Magyarországon is adottak lehetnek ehhez hasonló lehetőségek.

– Az egységes földtani adatmodellel teremthető meg az a hazai digitális tudásbázis, amelynek vizsgálatával felfedhetők ezek a kitörési pontok – hangsúlyozta.”

Forrás:
Óriási vagyon rejtőzik a föld alatt; Somogyi Orsolya; Magyar Nemzet; 2019. július 11.