„A NESTA brit innovációs alapítvány honlapján a NESTA vezérigazgatója, Geoff Mulgan készített összegzést arról, hogy az elmúlt évek és a jelen viszontagságos időszaka – amit a szerző szerint világviszonylatban az autoriter és populista politikai erők felemelkedése, otthon a Brexit-okozta bénultság jellemez – után melyek lehetnek azok a már elindult kezdeményezések, amelyek derűlátással tölthetnek el minket a közigazgatás és közszolgáltatások fejlődése szempontjából. (Raising our sights – What kind of government might emerge after austerity and after the paralysis of Brexit?) Mint kiemeli, a negatív trendek mellett számos olyan üdítő kivételt lehet említeni, amelyek bizakodással tölthetnek el minket.
Az észak-európai kormányzatok, amelyeket egykor drága jóléti államként és tolakodó bürokráciaként jellemeztek, napjainkban a gazdasági, társadalmi és környezeti célok teljesítése terén egyszerre vezetik a világranglistákat. Dél-Európában, amelyet úgy tekintettek még egy évtizede, hogy nyomorúságos évek elé néz, Portugália ragyogó példáját adja annak, hogy egy felelős, hozzáértő és kreatív kormányzat hogyan tudja megfordítani egy ország sorsát még a legkilátástalanabb helyzetből is. Távolabbra nézve is láthatjuk, hogy nincs hiány rendkívüli innovációkból. India Aadhaar projektje az elmúlt évtizedek legmerészebb és legsikeresebb közigazgatási innovációja, amely egymilliárdnál is több embert érint. (Az Aadhar egy 12 jegyű, biometrikus és demográfiai alapokon nyugvó azonosító szám, amelyet India lakói igényelhetnek önkéntes alapon, a világ legnagyobb biometrikus azonosító rendszerét alkotva – szerk.) Kína társadalmi kreditrendszere (amellyel korábbi hírleveleinkben többször is foglalkoztunk) borzongást vált ki többekből, de az kétségtelen, hogy Kínában a közigazgatás és a közszolgáltatások erőteljesen támaszkodnak a nagy adattömegekre és a mesterséges intelligenciára, maga mögé utasítva e téren olyan országokat is, mint az Egyesült Államok.
A méretskála másik végpontjáról Észtország következetesen ötletes megoldások sorát szállítja, a közszolgáltatások digitalizációjától az e-állampolgárság rendszeréig. Az Egyesült Arab Emirátusok gyorsító programot dolgozott ki a központi kormányzat számára, Lehetőségek Minisztériumának nevezve az ezt támogató szaktárcát. Tajvan jó példát mutat arra, hogy hogyan lehet a közösségi intelligenciát a demokrácia erősítésére használni. Finnország úttörő gyakorlatot követ a tiszta technológiák terén és új utat mutat a személyes adatok menedzselésében. Szöul jó példa arra, hogy egy energikus polgármester hogyan tudja felgyorsítani a műszaki és társadalmi innovációt.
A szerző szerint az Egyesült Királyság elmúlt évei aligha fognak aranykorként bevonulni a történelmi emlékezetbe. Ezzel együtt a Brexit okozta figyelemelvonás és a megszorításokra törekvés ellenére fontos példákat lehet találni a sikeres közszolgálati innovációra. Az előrelátó, megelőző jellegű szabályozás – például a bankolást, a jogalkotást vagy a drónokat illetően – izgalmas területet biztosít az újszerű ötleteknek. A kísérletezést alapelvvé tevő experimentalizmus, miszerint a szakpolitikákat következetesen tesztelni kell azok bevezetése előtt, ma már a törekvések fősodrát jellemzi. Ennek támogatására több jól működő alapítvány és szervezet is létrejött, többek közt a NESTA kebelén belül is. Szintén jó példát jelent a „Mi működik?” mozgalom, amelynek mentén több intézmény is elkötelezte magát munkájának bizonyíték-alapra helyezése mellett, beleértve a NESTA inkubációs „fészkét” elhagyó szerveződéseket is. Anglia, Wales és Skócia kormányzatai, önkormányzatai számos innovatív kezdeményezést indítottak el vagy karoltak fel, még ha ezek a jó példák ritkán is érték el az országos média ingerküszöbét. Problémát jelent ugyanakkor, hogy egyik párt vezetése sem tűnik érdekeltnek az államgépezet jobb működésében, nem beszélve az élenjáró technológiák alkalmazásáról, így több jó kezdeményezés akár az eredeti célok ellentétébe is fordulhat.
A NESTA a legnagyobb ugrás lehetőségét a közösségi intelligencia (collective intelligence) és az intelligens közigazgatási tervezés megközelítésében látja, amelyben a gépi és az emberi intelligencia egyaránt fontos szerepet játszik. (A NESTA körein belül létre is jött egy ezt támogató szervezet, Centre for Collective Intelligence Design néven.) Megközelítésük középpontjában a kormányzat és a közigazgatás áll, amely mobilizál a legjobb adatfelhasználás és meglátások érdekében, bátorítja a kísérletezést és a gyors tanulást, valamint helyet ad a rendszer egészének átalakításához szükséges rendszerszintű intelligenciának. Ez a megközelítés nem csak a közigazgatás működését formálja át, hanem magát a demokráciát is intelligensebbé teszi a polgárok tapasztalatai és meglátásai becsatornázása révén.
Mindennek a szervezeti keretét és hátterét a platformként működő közigazgatás adhatja, ami mellett a szerző mintegy két évtizede érvel. Ebben az állampolgárok maguk állíthatják össze a nekik megfelelő csomagot a képzések, ellátások és támogatások terén. Ezzel együtt a szervezetek befelé is platform-szerűen alakulnak át, részletesen alapozva a dolgozók készségeire és tapasztalataira, ilyen módon jóval könnyebbé téve határidőhöz kötött és szervezeti egységek határain túlmutató munkacsoportok megszervezését.
A közösségi intelligencia köré szerveződő közigazgatás a szerző szerint megfelelő választ ad arra a helyzetre, amit egyfelől a mindenütt jelenlévő digitális technológiák, másfelől a polgárok növekvő képzettsége és igényei jellemeznek. Ez szakítást jelentene azzal a gyakorlattal is, miszerint minden fontos kérdésben néhány okos ember dönt a fővárosban, de azzal a neoliberális ortodoxiával is, miszerint minden probléma megoldható megfelelő ösztönzőkkel és szerződésekkel. Szemléletváltást jelentene a tekintetben is, hogy a kormányzat és a közigazgatás nem egyszerűen a társadalomért és a gazdaságért, hanem velük együtt működik.”
Forrás:
Raising our sights: what kind of government might emerge after austerity and after the paralysis of Brexit?; Geoff Mulgan; Nesta; 2019. július 25.
Nesta (formerly NESTA, National Endowment for Science, Technology and the Arts); Wikipédia
