Találat: közigazgatás-tudomány

Előadók jelentkezését várja a Nemzeti Közszolgálati Egyetem a Magyar Közigazgatás Napjára

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem számos szakmai szereplő bevonásával és támogatásával szervezi a Közigazgatás Napja Tudományos Konferenciát 2021. június 23. napján, amely idén online formában (Microsoft Teams környezetben) kerül megrendezésre és fókuszában a közigazgatás fejlesztése áll. A konferencia hivatalos nyelve: magyar. A konferencián való részvétel ingyenes. A konferencia célja, hogy a közigazgatás fejlesztéséhez, a fejlesztések tudományos igényű megtervezéséhez szükséges új tudományos eredményeket, kutatási területeket és gyakorlatban alkalmazható új vagy újszerű megoldásokat tematikus formában összegyűjtse, továbbá az érdeklődők számára lehetőséget biztosítson ezeknek az eredményeknek...

Részletek

A szakpolitikai laboratóriumok fejlődése és a szakpolitikai tervezés az Egyesült Királyság kormányzatában

„A Policy Design and Practice negyedéves periodika idei első számában az „Evolution of policy labs and use of design for policy in UK government” címmel megjelent elemzés a brit szakpolitikai laboratóriumok szakpolitikai tervezésben (design for policy) betöltött szerepét, illetve maguknak a laboratóriumoknak a fejlődési pályáját ismerteti. Mint a szerző megjegyzi, a szakpolitikáknak és a tervezésnek egyaránt kiterjedt szakirodalma van, a kettő metszetében lévő szakpolitikai tervezésnek ugyanakkor elég szűkös. A gyakorlat e téren jóval az elmélet előtt jár. A szakpolitikai tervezés a ’90-es...

Részletek

A digitálisan átalakult társadalom irányítása – az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjának (JRC) jelentése

„Az Európai Unió Kiadóhivatalának oldalán jelent meg a Bizottság közös kutatóintézetének (Joint Research Centre, JRC) kutatási jelentése, amely a Digitranszkóp (Digitranscope) elnevezésű kutatási projekt eredményeit foglalja össze és értékeli. A projekt kitűzött célja volt, hogy feltárja azokat a kihívásokat és lehetőségeket, amelyekkel az európai társadalmaknak szembe kellett nézniük kormányzati szinten a 2017 és 2020 közötti időszakban. Mint a szerzők bevezetőjükben írják, az Európai Unió alapvető prioritásként azonosította a technológiai és adatszuverenitást, valamint számos szakpolitikai kezdeményezést fejlesztett tovább a szabályozási keretrendszer erősítése és...

Részletek

Kormányzást támogató tudás

„A Klaus Tschira Alapítványnak köszönhetően nyílt hozzáféréssel elérhetővé tett tanulmánykötet szerzői a kormányzás (governance) egy olyan, kiterjesztett fogalmára építenek, amelyet „a kollektív cselekvések koordinációja” fed le, messze túllépve a politikai-közigazgatási értelmezési tartományon. Olyan sajátosságok és jellegzetességek fakadnak ebből a kiindulópontból, mint az érintett cselekvők lehetősége és képessége, hogy egymás viselkedésére a kölcsönös függés és összekapcsoltság tudatában gyakorolhassanak hatást (ezt fejezi ki az irányítás hierarchikus modelljével szemben megformált heterarchia fogalma), az egyeztetés/álláspont-közelítés, a közösen végzett tevékenység szervezésének vagy a legitimációképzésnek az új generációs...

Részletek

Új szakpolitikai eszközök (Policy 2.0) – mi működött a járványkezelésben, és mi nem?

„David Osimo, a Lisbon Council kutatási igazgatója a brüsszeli központú nemzetközi nonprofit agytröszt honlapján tette közzé rövid értékelését arról, hogy a „Policy 2.0”-nak is nevezett újszerű szakpolitikai módszerek – amelyek széleskörű terjedését a Lisbon Council is gyakran szorgalmazta – mennyiben váltották be a hozzájuk fűzött várakozásokat a COVID-19 világjárvány kezelésében. (Policy 2.0 in the Pandemic World: What Worked, What Didn’t and Why). A szerző, David Osimo az értékelés tárgyát képező új szakpolitikai eszközök kifejlesztésében az Európai Bizottság kutatási és technológiafejlesztési hetedik keretprogramja...

Részletek

Interjú az Európai körkép című hiánypótló kézikönyv szerkesztőjével

„...Kilenc évet töltöttem az Európai Parlamentben, és ott személyesen tapasztaltam, például az un. trilógusokon (ahol az EP, az Európai Bizottság és a soros elnökséget adó tagállam képviselői között zajlanak egyeztetések), hogy azok az emberek, akik az uniós intézményekben ilyen típusú elemzéseket készítik, sokszor nem évek, hanem évtizedek óta foglalkoznak ilyen feladatokkal, és óriási rutinnal rendelkeznek. Ráadásul – például az Európai Bizottságnál – külön osztályok és igazgatóságok foglalkoznak egy-egy tagállammal, nem beszélve a több tucat EU ügynökségről, miközben a tagállamok nem látnak rá...

Részletek

Európai körkép

„A kötet szerzői hiánypótló munka megalkotására vállalkoztak, amelynek célja annak bemutatása, hogy az Európai Unió tagállamai a globalizáció kihívásaira adott válaszaik alapján hogyan értelmezik, alkalmazzák az EU értékrendjét a rendelkezésre álló nyilvános adatok, a nemzetközi és civil szervezetek, intézmények által kiadott elemzések, értékelések és országjelentések tükrében. Az alapötlettől kezdve, a módszertan kidolgozásán át a megvalósításig a szerzői semlegesség vezette a munkát, amelynek során több mint 1800 oldalnyi EU-s és ENSZ-dokumentumot, illetve 4000-nél is több egyéb forrást használtak fel a szerzők. A kézikönyv...

Részletek

Dinamikus képességek a közszférában – esettanulmány a brit Government Digital Service-ről (GDS)

„A University College London (UCL) egyetem közcélú innovációs intézetének (Institute for Innovation and Public Purpose, IIPP) idei első kiadványában (Working Paper Series: IIPP WP 2021/01) az IIPP kutatói tanulmányt jelentettek meg az Egyesült Királyság kormányzati digitális szolgálata (Government Digital Service, GDS) gyakorlatának elemzése kapcsán a közszféra dinamikus képességeiről, bemutatva ezen keresztül koncepciójukat a közszféra dinamikus képességeiről (Dynamic capabilities in the public sector: The case of the UK’s Government Digital Service). 2011-es megalakítása óta a GDS a digitális ügynökségek mintapéldánya lett, zsinórmértékül szolgálva...

Részletek

Milyen kapcsolatban állnak a közszféra reformjai a gazdaságpolitikai paradigmákkal?

„Az állam szerepének kérdése mindig is foglalkoztatta a közgazdász-társadalmat. Az egyes gazdaságpolitikai paradigmák kiemelt szerepet szántak az állami beavatkozáshoz fűződő kérdések megvitatásának. Arra azonban, hogy az állam miként is oldja meg feladatait, már kisebb figyelem irányul. A 20. évszázad utolsó harmadában - párhuzamosan a keynesi gazdaságpolitikával - megingott a weberi bürokráciába vetett hit, új, az államháztartás működésének megreformálását célzó irányzatok kerültek előtérbe. Ilyennek tekinthetjük az új közszolgálati menedzsment, a jó kormányzás irányzatát és az új weberiánus megközelítést. Bár ezek a fogalmak különböző...

Részletek

Kanadai tapasztalatok a szakpolitikai laboratóriumokról – lehetőségek és kockázatok

„A Policy Design and Practice szaklap 2020. évi negyedik számában „Policy labs, partners and policy effectiveness in Canada” címmel megjelent elemzés (online hozzáférhető 2021. február 2-től) a közigazgatás megújítását szolgáló szakpolitikai és innovációs laboratóriumok kanadai tapasztalatait veszi górcső alá a szakirodalmi publikációk alapján. 2015-ben, amikor Justin Trudeau a Liberális Párt élén kormányt alakított Kanadában, első bejelentései között fejezte ki azon szándékát, hogy a Michael Barber által kidolgozott „deliverológia” működési elméletét fogja érvényesíteni a kormányzásban annak érdekében, hogy a közigazgatás a kormányzat által...

Részletek
Page 1 of 26 1 2 26