Álhívások terhelik a segélyhívókat

„Visszatérően, jellemzően egy-egy nagy horderejű bűncselekmény vagy baleset során felmerülő tevékenységirányítási probléma kapcsán sokan felteszik a kérdést: szükség volt-e a segélyhívó rendszer központosítására. Pontos képet csak akkor kaphatunk, ha megvizsgáljuk a segélyhívó és tevékenységirányítási rendszert. A Magyar Nemzet megtette.

A segélyhívó – 112-es – telefonszámra tavaly érkezett hívások kétharmada megalapozatlannak bizonyult, azaz az országos 4 951 815 hívásból mindössze 1 656 812 volt valós, a többi olyan „álhívás” volt, ami csak foglalja a vonalakat. Bár idén a valótlan hívások aránya 55,4 százalékra csökkent, de ez még mindig nagyon magas. A Magyar Nemzet belügyi forrásai szerint ezért folytatni kell az ismeretterjesztő kampányt, hogy még jobban tudatosítsák az állampolgárokban: a segélyhívó indokolatlan használata életeket veszélyeztethet.

Bűncselekmény is lehet
A rosszindulatú, szórakozó, sértegető, trágár hangvételű és a készenléti szervek intézkedését nem igénylő hívások egy részét gyerekek, illetve valamilyen ok miatt magukat sértettnek érző felnőttek kezdeményezik. Ők azzal sincsenek tisztában, hogy adott esetben hívásuk visszakövethető, és akár bűncselekményt is megvalósíthatnak azzal, ha például fenyegetőznek. Ezért is fontos a felvilágosítás. A rendőrség évek óta minden lehetőséget megragad a tájékoztatásra a segélyhívó számokkal kapcsolatos tudnivalókról, azok jogszerű használatáról.

A hatóság munkatársai többek között bűnmegelőzési, közlekedésbiztonsági programokon, versenyeken, a rendőrség honlapján, okostelefonos alkalmazás (RUTIN) segítségével, kisfilmekkel, reklámokkal folytatják az ismeretterjesztést. Például arról, hogy a segélyhívások régi rendszerében, 2013 decembere előtt 154 helyi rendőrkapitányságon fogadták a bejelentéseket. Már csak az uniós elvárások miatt is szükségszerű volt az egységesítés és a rendszer központosítása. A városi és kerületi kapitányságokon megszűnt ügyeletek helyett húsz tevékenységirányítási központot hoztak létre a megyeszékhelyeken és a fővárosban, illetve 2014 márciusától felállítottak két hívásfogadó központot (HIK).

Itt a bejelentéseket az operátor kérdéseire adott válaszokkal kiegészítve számítógépen intelligens adatlapra rögzítik, amely azonnal megjelenik a rendőrség, a mentők és a katasztrófavédelem rendszerében. Az új központok segítségével a lehető legrövidebb időn belül, pontos információk alapján indulhat a mentés irányítása, összehangolása, végrehajtása, hiszen a bejelentő és a rendelkezésre álló reagáló erő hozzávetőleges pillanatnyi helyzete digitális térképen jelenik meg.

Uniós követelmény
Korábban nagy energiákat kötött le a rosszindulatú vagy intézkedést nem igénylő hívások kezelése, így az operátorok egyik legfontosabb feladata a konkrét intézkedést igénylő hívások szűrése a nap 24 órájában. A hívásfogadó rendszer segítségével először meghatározzák a segélyhívás kezdeményezőjének földrajzi helyét, a bejelentéshez használt kommunikációs eszköz hívószámát, valamint a segélyhívás időpontját. Rögzítik a bejelentő adatait, illetve beszerzik az intézkedéshez szükséges egyéb információkat. A hívásokat értékelik, ami alapján kiszűrik a zaklató hívásokat. Amennyiben készenléti szerv intézkedésére van szükség, továbbítják részükre az elektronikus adatlapot, valamint adott esetben haladéktalanul konferenciahívásba kapcsolják a segélyhívást a hatáskörrel rendelkező szervnek.

A tevékenységirányítási központokban a segélyhívásokhoz kapcsolódó események kezelését hatékonyan segítő, az úgynevezett Robotzsaru rendszeren belül működő országos Tevékenységirányítási Rendszer a bejelentések kezelésén túl az állomány irányításában is fontos szerepet játszik. Az informatikai rendszereknek köszönhetően digitális alapú az adatrögzítés, ami lehetővé teszi – megfelelő jogosultság birtokában – a gyors előzménykutatást is.

Az Európai Unió döntése értelmében a tagállamok területén élő állampolgárok az európai közösség területéről, függetlenül pillanatnyi tartózkodási helyüktől, vonalas és mobil telefonról díjmentesen, egységes segélyhívó számot használva kell hogy elérjék a készenléti szerveket. A magyar kormány döntése alapján hazánkban a nemzeti (104, 105, 107) és az egységes európai segélyhívó számot (112) egységesítették. A már említett két központot azért kellett létrehozni, hogy bármelyik működési zavara esetén a másik teljes körűen át tudja venni a funkcióját.

Értékes percek
A rendszer legnagyobb előnye a korábbiakhoz képest, hogy a hívásfogadó központokban 15 másodpercen belül felveszik a telefont, illetve konferenciabeszélgetést tudnak biztosítani.Amennyiben olyan bejelentés érkezik, amely több – akár mindhárom – készenléti szerv beavatkozását igényli, a hívásfogadó operátor egy konferenciahívás kezdeményezésével megteremti annak lehetőségét, hogy a bejelentőnek elegendő legyen egyszer elmondani, hol van, mi történt. A készenléti szervek ügyeletes szakemberei feltehetik a saját, szakmailag releváns kérdéseiket, az erre kapott válaszokat minden résztvevő hallja.

A készenléti szervek ezek alapján akár már a bejelentés ideje alatt tudnak indítani reagáló egységeket a helyszínre, amivel értékes perceket nyerhetnek. A hívásfogadó központok alkalmasak az úgynevezett E-call jelzések fogadására is, amelyek balesetek során – GPS-koordinátákkal – a pontos helyszínt mutatják a készenléti szervek számára.

Az éles működés megkezdése óta nem volt úgynevezett elveszett hívás, ilyenről bejelentés, panasz nem érkezett. Az új segélyhívási rendszer bevezetése óta drasztikusan csökkent a rendszer működésével kapcsolatos megalapozott állampolgári panaszok és közérdekű bejelentések száma. A tavalyi, közel ötmillió híváshoz képest mindösszesen 14 ilyen panasz érkezett.”

Forrás:
Álhívások terhelik a segélyhívókat; Szemán László János; Magyar Nemzet; 2019. augusztus 31.

A bejegyzés kategóriája: közigazgatás:magyar, közigazgatási informatika
Kiemelt szavak: , , , , , , , .
Közvetlen link.