„Kedden mutatja be a biztosjelöltek névsorát a számukra kijelölt tárcákkal együtt Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság megválasztott elnöke. Az alábbiakban összegyűjtöttük az új Bizottság összetételével és a tárcák elosztásával összefüggő információkat.
Hetek óta tartó találgatásoknak véget vetve Ursula von der Leyen csütörtökön twitteren jelentette be, hogy kedden a nyilvánosság elé áll véglegesnek szánt csapata névsorával és a felelősségi területek elosztásával.
Néhány nappal a bejelentés előtt a brüsszeli sajtó felbolydult méhkasként próbálja kitalálni, kit, milyen posztra szán az Európai Bizottság megválasztott elnöke és hány női tagja lesz a következő biztosi testületnek.
Von der Leyen környezetéből egyetlen teljes körű, mindenre kiterjedő lista sem szivárgott ki hétvégéig, így a végleges bejelentésig hátralevő egy-két nap is hozhat még változásokat. Ettől függetlenül a BruxInfóhoz is eljutott minimum két, nem hivatalos lista, amelyeket illik óvatosan kezelni.
A névsor lényegében csütörtökre összeállt, amikor a két még nyitott kérdés is eldőlt. Az új olasz kormány Paolo Gentilonit jelölte biztosnak, aki 2016 és 2018 között miniszterelnök volt. Bukarest pedig végül von der Leyen kérésére visszavonta két jelöltjét (Rovana Plumb és Dan Nica) és helyettük Ramona Manescu, külügyminiszter mellett tette le a voksot, aki már leendő főnöke számára is elfogadhatónak tűnik.
Bizonyosnak tűnik, hogy a következő Bizottságot egyfajta triumvirátus irányítja majd, jóllehet a német kereszténydemokrata Ursula von der Leyen lesz a nagyfőnök. Mellette áll majd két kiemelt alelnök, akik a következő Bizottság legfőbb politikai prioritásainak megvalósításáért lesznek felelősek.
A holland szocialista Frans Timmermans felügyeli majd a fenntarthatósági portfoliót, aminek középpontjában a klímapolitika áll majd. A dán liberális Margrethe Vestager pedig a digitális gazdaságért lesz felelős az eddig kiszivárgott információk szerint.
Von der Leyen további alelnökök kinevezését is tervezi és az is bizonyosnak tűnik, hogy ha lesznek ilyenek, a földrajzi egyensúly jegyében a közép- és kelet-európai térségnek is lesz képviselője.
A sajtó által megszellőztetett kevés hír közé tartozik az is, hogy a Bizottság következő elnöke állítólag a cseh Vera Jourovára kívánja rábízni a jogállamiság és a demokrácia problémakörét, jóllehet egyesek a belga Didier Reynderst tippelik, aki a Tanácsban külügyminiszterként igencsak aktív volt ezen a területen.
Az már korábban eldőlt, hogy a spanyol Josep Borrell, korábbi európai parlamenti elnök lesz Federica Mogherini utóda az Európai Külügyi Szolgálat élén.
A magyar Trócsányi László eredetileg a bővítési tárcát szemelte ki magának (pontosabban a kormány neki), de ehelyett a dolgok jelenlegi állása szerint be kell majd érnie a humanitárius segélyezésért felelős portfólióval (Trócsányi kapcsán még a külső, fejlesztési segélyezést is emlegetik).
A bővítési (és várhatóan szomszédságpolitikai) területre a szlovén Janez Lenarcicot, a görög Margaritisz Szkinaszt és újabban a horvát Dubravka Suicát emlegetik.
A bővítési tárca eddigi gazdája, az osztrák Johannes Hahnt a költségvetésre és a regionális politikára tippelik, de egy, a BruxInfo birtokába került listán már a belügy szerepel a neve mellett. Ugyanezen a papíron a költségvetés a belga Didier Reyndershez tartozik. Róla köztudott, hogy valamelyik gazdasági portfólióra pályázik, bár a jogállamiság sem lenne idegen tőle.
A portugál Elisa Ferreira a regionális politikai területen tűnik a favoritnak, bár a költségvetéssel is hírbe hozták már.
A máltai Helena Dalli jó eséllyel az igazságügynél köthet ki (jelenleg Jourová a fogyasztóvédelemmel együtt viszi), a görög Szkínászt a bővítés mellett a migrációval is kapcsolatba hozzák.
Nagy meglepetés volna, ha a kereskedelmi portfólió nem az ír Phil Hogannak, a mezőgazdaság és vidékfejlesztés pedig nem a lengyel Janusz Wojciechowskinak jutna.
A korábbi olasz kormányfő, ezért politikai nehézsúlyúnak számító Paolo Gentilonit kezdetben a fajsúlyos versenypolitikai, újabban a belső piaci (növekedési) területre tippelik. A svéd Ylva Johanssonban sokan a következő foglalkoztatási és szociálpolitikai biztost látják, mivel ő a legutóbbi időkig ezt a posztot töltötte be a svéd kormányban. Mások azonban a luxemburgi Nicolas Schmitről tudnak ebben a pozícióban.
Schmitet a tőkepiaci portfóliónál is emlegetik, akárcsak a finn biztosjelöltet, Jutta Urpilainent, aki ugyanakkor egy másik, BruxInfóhoz eljutott listán leendő gazdasági biztosként szerepel. Megfigyelők szerint ez utóbbi rossz üzenet lenne a déliek, főleg a görögök számára, mert Urpilainen a válság idején finn pénzügyminiszterként a kemény kéz híve volt Athénnal szemben.
Ha korábban Gentiloni tűnt az esélyesnek a versenypolitikai biztosi posztra, egy új verzióban már a francia liberális Sylvie Goulard neve bukkant fel. Őt mellesleg még a belső piaci, a védelmi és az iparpolitikai tárcával is „összehozzák”.
A nehezen kiizzadott román jelölt, Ramona Manescu a mobilitási (közlekedési) tárcát kaphatja, bár egy verzióban ez az észt Kadri Simson vadászterülete lenne. Igaz őt korábban az energiaügyekkel kapcsolatban is emlegették, a legutolsó változat szerint pedig a nemzetközi fejlesztési és segélyezési biztosi poszt várna rá (Trócsányi Lászlónál is ez a második lehetséges verzió).
A fiatal litván Virginijus Sinkeviciust szinte minden forrás egybehangzóan a kutatási területre jósolja, de egy helyen a klímapolitika is felbukkan.
A ciprusi Stella Kyriakideszre bízhatja von der Leyen az egészségügyet, a bolgár Mariya Gabriel pedig a digitális területről az oktatásra válthat, de az is lehetséges, hogy a kiberbiztonság is nála köthet ki.
Ha mint hírlik, a szlovák Maros Sefcovic, általában a biztonságért (belbiztonság, terrorizmus elleni küzdelem stb.) lesz felelős, akkor ez magába foglalhatja a kiberbiztonságot is,
A 27-ik az ismétlő lett Valdis Dombrovskis, aki az energetikai (és ha nem lesz kettébontva a klíma) területen köthet ki alelnökként.
Úgy tűnik, hogy a 27-ből 13 biztosjelölt nő, így UVDL már elérte, amit akart, miután a románok hölgyet küldenek Brüsszelbe.
A keddi bejelentést követően a biztosjelöltek megkezdhetik a felkészülést az új feladatra és a parlamenti meghallgatásukra, amik a tervek szerint szeptember 30. és október 8. között lesznek lebonyolítva. Az EP-nek addig még el kell döntenie, melyik szakbizottság, melyik jelöltet hallgatja meg. Úgy tudni, hogy egy hetet hagynak az esetleges új jelölt(ek) meghallgatására is, ha az EP valamelyikükkel nagyon elégedetlen lenne. Az EP október 23-án szavazhat az új Bizottság egészéről, megnyitva az utat a november 1-i hatalomátvétel előtt Brüsszelben. ”
Forrás:
Kinek, milyen tárca juthat a következő Bizottságban?; Bruxinfo; 2019. szeptember 6.
