„Köszöntöm az Olvasót! Az alkalmazásfejlesztés világában ez elmúlt két évtizedben számos sikerhez vezetett az agilis szemlélet[1] alkalmazása. Az eredetileg kisebb fejlesztő csapatokra alkalmazható agilis technikák körét úgy bővítették és módosították, hogy azok nagyobb fejlesztési feladatokra is alkalmassá váltak, sőt a bennük általános munkaszervezési elveket felhasználva, agilis projektmenedzsmentről, hovatovább agilis transzformációról kezdődött és folyik a diskurzus.
Ugyanakkor a tapasztaltabbak (értsd: idősebbek) számára már a kezdetektől fogva világos volt, hogy az agilis szemlélet eredményes alkalmazásának vannak feltételei, vagy másképp fogalmazva az alkalmazhatóságának vannak korlátjai. Nálam ez elmúlt másfél évben két olyan szakdolgozó is jelentkezett, akik arról írtak dolgozatot, hogy a náluk bevezetni szándékozott agilis módszerrel (a Scrum-mal) kudarcot vallottak. Mindketten arra jutottak, hogy hibrid módszereket fognak a jövőben használni, de annak mibenlétéről meglehetősen röviden írtak.
A „hibrid módszer” kifejezés némiképp fából vaskarikának tűnhet az Olvasónak, tekintettel a prediktív és az adaptív megközelítés (ami némi pontatlansággal gyakran iteratív és inkrementálisnak is neveznek) között. Ha hasonlatokban gondolkozunk, elképzelhető, hogy nem feltétlenül antagonisztikus ellentétről van szó, lásd például a Mazda Skyactive-X („dizottó”) belsőégésű motorját, amiben a mérnökök csak összegyúrták a dízelmotor nyomatékosságával és takarékosságával a benzinmotor rugalmasságát[2].
Rákerestem hát a „hybrid project management” kifejezésre a projektmenedzsment szaklapokban (International Journal of Project Management, Journal of Project Management, International Journal of Construction Project Management és International Journal of Managing Projects in Business) és gyakorlatilag alig volt találat! A Google Scholar bevetése után (kb. 200 találat alapján) végül arra jutottam, hogy eddig háromféle értelemben használták a kifejezést.
- általánosságban hivatkoztak hibrid projektmenedzsmentre, a konkrét alkalmazási terület megnevezése nélkül
- a PMBOK és PRINCE2 folyamatainak ötvözésével előálló megközelítést nevezték így, illetve
- kifejezetten alkalmazásfejlesztési (szoftver) projektekkel foglalkoztak, ahol agilis (rendszerint a Scrum[3]) módszert próbálták a vízesés-életciklus modell elemeivel elegyíteni[4]
Az első értelmezés evangelistája egy széles körben ismert és elismert szerző, Wysocki, akinek a könyve nyolcadik, 2019-es kiadásának a címében jelent meg a hibrid jelző[5]. Ez a kiváló mű több, mint másfél évtizedes múltra tekinthet vissza; amikor először olvastam, akkor úgy éreztem, hogy megvilágosodtam. Wysocki ötlete egy mátrix használatán alapul, melyek egyik dimenziója a projekt cél „tisztasága”, egyértelműsége, a másik dimenzió pedig a projekt megvalósítási mód „tisztasága”, azaz a projekt indításkori érthetősége. Mindkét dimenzióban egy-egy köztes értéket felvéve, az így meghatározott négy cellában a projektmenedzsment életciklus (project management lifecycle, PMLC) alapján történő megkülönböztetés alapján értekezett a szerző tradicionális, adaptív (későbbi kiadásokban agilis), illetve extrém, illetve a sajátos „emertxe” projekttípusokról és ezek sajátosságairól Egy idő után aztán elvált a projektéletciklus és a projekttípus fogalma, és szerzőnk akkor már tradicionális, inkrementális, iteratív, adaptív és extrém PMLC-ről írt[6]. A mű idei, nyolcadik kiadásában címében aztán megjelent a hibrid jelző is, ezzel is mutatva azt, hogy Wysocki nagy jelentőséget tulajdonít e fogalomnak.
Wysocki egyszerű és szellemes korábbi gondolatai alapján arra számítottam, hogy a hibrid PMLC fogalma hasonlóan letisztult lesz. Sajnos, csalatkoznom kellett az elvárásaimban, mert az új kiadás hibrid projektmenedzsment keretrendszerről szóló tizennegyedik fejezete igencsak kemény diónak bizonyult. Az alapgondolat az, hogy a projekt egyes szakaszaiban eltérő PMLC-t lehet használni, amelynek a kiválasztáshoz szerzőnk ad általános szempontokat. Meglehetősen elméleti gondolatmenet, amit még a „hibrid projektmenedzser” fogalmának bevezetése is nehezít. Lényegében ugyanez az értelmezés jelenik meg a PMBOK új, hatodik kiadásában is[7].
A második (a PMBOk és PRINCE2 házasításával) előálló értelmezés[8] meglehetősen egyéni gondolatnak, szigetszerű próbálkozásnak tűnik.
A harmadik, tulajdonképpen leszűkített értelmezéshez viszont a szoftvermérnökök (szoftverfejlesztők) világában több kiváló gyakorlati fogódzó található. Az egyik egy régi, de igen nagy nevek által jegyzett mű, nevezetesen Boehm és Turner Balancing agility and discipline: A guide for the perplexed című könyve[9]. Ebben az agilis és a fegyelmezett (rendezett, tervszerű) működési végletek közötti lavírozáshoz a szerzők öt szempont figyelembevételét javasolják, melyeket konkretizálnak (!) is. Az egyik szempont például a fejlesztőcsapat létszáma: minél többen dolgoznak egy szoftver fejlesztésén, annál inkább szükséges a tervezett munka; egy másik szempont a követelmények változásának gyakorisága: minél gyakrabban változnak a követelmények, annál inkább érdemes az agilis technikák használta. Ezek a szoftverfejlesztés gyakorlatában egyszerű, könnyen érthető és letisztult heurisztikák.
A másik ugyancsak jól használható mű Cohn Succeeding with agile: software development using Scrum című könyve[10]. Ezt a könyvet kifejezetten azok számára írta szerzője, akik Scrum-ot kívánnak bevezetni, természetesen kitér az agilis és a tradicionális felfogás összebékítésére is. Ez a könyv is praktikus, könnyen olvasható, viszont terjedelmes.
Összességében az általános és elméleti megközelítés kedvelői számára Wysocki művét ajánlom, ennek alapján azonban várhatóan nem sok, a gyakorlatban is használható ötletet fognak kapni. A szoftverfejlesztés szűkebb világában mozgó projektmenedzsereknek viszont elérhető a fenti két, lassan klasszikusnak nevezhető (és méltatlanul elfeledett) mű. Bármelyik utat is választja az Olvasó, sok sikert és jól használható ötleteteket kívánok!”
Forrás:
Havi mustra a hibrid projektmenedzsment fogalmáról és gyakorlatáról; Klimkó Gábor; Magyar Projektmenedzsment Szövetség; 2019. december 2.
(Az összefoglalóhoz tartózó lábjegyzetek, amelyekre a szögletes zárójelbe tett számok utalnak, elolvashatók az eredeti cikk webcímén.Szerk.)
