Mesterséges Intelligencia (MI) országstratégia – alapozó pillér

„Szertics Gergely, az MI Koalíció szakmai vezetője a Mesterséges Intelligencia Koalíció harmadik plenáris ülésén a mesterséges intelligencia stratégia három pillérét is kifejtette.

Az első réteg az alapozó pillér, amely gazdasági célokat tartalmaz. Enne első pontja a kompetencia fejlesztés, amely során a hatékonyságot javító lehetőségek és célok között szerepel az érdeklődés felkeltése, a mesterséges intelligencia beépítése a köznevelésbe és felsőoktatásba, valamint doktoranduszok képzése. Szertics Gergely szerint fontos, hogy mélyebben megértsék a kiemelt csoportokat, amelyek az MI-vel foglalkoznak, valamint olyan szakemberek képzése, akik hozzájárulhatnak az MI fejlesztéséhez. A kompetencia fejlesztés legfontosabb jellemzője az “együtt tanulás”, vagyis, hogy a piac minden szereplője átlássa és megértse a mesterséges intelligenciában rejlő lehetőségeket.

A második pont a “Kutatás-fejlesztés-innováció”, melynek keretében megvalósulna az “MI Lab”. Szertics Gergely szerint ennek legfontosabb üzenete, hogy az alkalmazott alapkutatásokat együtt tudják kezelni és szélesebb együttműködést biztosíthatnak a különböző szereplők között. Az értéklánc gondolkodás szerint az alapkutatás termékét valaki használni fogja, így szükséges az együttműködés az akadémiai szféra és a technológiai fejlesztési szféra kisebb vállalkozásai között.

A következő, harmadik pont az “Alkalmazások ösztönzése”. “Fontos az, hogy nem csak kutatni kell ezt a technológiát, hiszen már nagyon sok eredmény született, így van mit felhasználni. Három fő célcsoportot azonosítottunk, ahol ösztönözni lehet a fejlesztések felhasználását.” Szertics Gergely az állami szektort jelölte meg elsőként, ahol többek között a közigazgatási szolgáltatások igénybevételének egyszerűsítése és az elektronikus csatornák terjesztése egy lehetőség. A második nagy terület a KKV-k ösztönzése, amely egy nagyon széles terület. A szakmai vezető szerint a mesterséges intelligenciát nem kell “egészében” felhasználni, elég egy-egy rész területben is kiváló. Ennek érdekében egy kisokost terveznek készíteni, amely elősegítheti a vállalkozói réteg MI használatát. Végezetül az alkalmazások bevezetésének általános ösztönzéséről beszélt, egy olyan piactér létesítése, ahol számos alkalmazás megtalálható majd.

A negyedik pont a szabályozás és etikai keretek megvalósítása, amelyben két nagy területet kell szabályozni: az adatvagyon szabályozási környezetet, valamint az MI szabályozási környezetet. Szertics Gergely tájékoztatása szerint előbbi területen már sokat léptek előre, ugyanakkor utóbbinál össze kell hangolni a hazai és az EU-szabályokat. Számos tényezőt kell figyelembe venni, ilyen például a felelősség kérdése, vagy a versenyjog.

Az infrastruktúra két további részre bontható: egyrészt a fizikaira, ami tartalmazza az adatokhoz szükséges tárkapacitás, másrészt a virtuális infrastruktúra, amely bizonyos technológiai modelleket tartalmaz. Szintén az infrastruktúrába tartoznak a szervezetek, Szertics Gergely szerint kiváló együttműködések kezdenek kialakulni a Sztaki, a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség és a Nemzeti Informatikai Szolgáltató Zrt. között. Az átfogó cél, hogy biztosítsák a széleskörű stratégiai pillérek alapinfrastruktúráját.

Az utolsó pont az “Adatgazdaság beindítása”. A rövid távú célok között szerepel az adatok elérhetővé tétele, majd egy keretrendszer kialakítása magán -és közszférában egyaránt, a hosszú távú cél pedig a fenntartható adatgazdasági körforgás megvalósítása. Szertics Gergely szerint mindenhez három dolog szükséges: közadat stratégia, adatvagyon törvény, valamint GDPR kompatibilis ajánlások.”

Forrás:
Mesterséges intelligencia stratégia – az alapok; Belföldi Hírek Online; 2019. november 28.

A bejegyzés kategóriája: gazdaság, informatika, közigazgatás:magyar, közigazgatási informatika, technika, tudomány
Kiemelt szavak: , , , .
Közvetlen link.