„Az Európai Bizottság által működtetett Európai Adatportál december 2-án tette közzé a 2015 óta immár ötödik alkalommal elkészített nyíltadat-érettségi felmérését (Open Data Maturity Report 2019), ami az EU 28 országa mellett az EFTA négy országára (Izland, Liechtenstein, Norvégia, Svájc) is kiterjed (a továbbiakban: EU28+). A jelentés nemzetközi összehasonlításra alkalmas viszonyítási alapot biztosít az egyes országok teljesítményének értékelésére a nyílt adatok felhasználása és hasznosítása terén, időben és térben egyaránt. Az értékelés négy dimenzió mentén méri a nyíltadat-gazdálkodást: szakpolitika, portál, hatás és minőség. A 2019-es jelentés összességében a következő trendeket és eredményeket azonosította.

1. Gyorsítástól a konszolidációig. A nyíltadat-érettség az első, 2015-ös mérést követően jelentősen emelkedett, egészen a 2017-es csúcsig. A 2018-as mérésben az addig alkalmazott két dimenziót (szakpolitika, portál) kiegészítették a hatás és a minőség értékelésével, amivel összetettebb képet lehet alkotni a fejlődésről. Összességében elmondható, hogy 2018-ban és 2019-ben az extenzív fejlődés mellett egyre inkább az intenzív fejlődésre került át a hangsúlyt, az érettség így a gyorsulási szakasz után a konszolidáció fázisába lépett.

2. Mennyiségtől a minőségig. A korai években az EU28+ országai arra törekedtek, hogy minél több adatot tegyenek nyílttá, megfelelő hozzáférést biztosítva a közigazgatásban a felszabadított adatkészletekhez. Nem voltak jellemzőek ugyanakkor az adatbázisok széleskörű hasznosítását lehetővé tevő adaptív megoldások. Napjainkban ezzel szemben egyre nagyobb hangsúly van a felhasználók számára elérhetővé tett adatok értékén és minőségén. A nyílt adatokkal foglalkozó munkacsoportok elkötelezettek lettek a felhasználók felé, meghallgatva visszajelzéseiket és törekedve szükségleteik kielégítésére.

3. Közzétételtől a hatásgyakorlásig. Az értékes adatok jobb újrahasznosítást tesznek lehetővé, ezáltal nagyobb hatást gyakorolhatnak a társadalomra és a gazdaságra is. Az EU28+ országai ezért már nem csak arra törekednek, hogy eleget tegyenek közzétételi kötelezettségeiknek, amit a közszféra információinak további felhasználásáról szóló uniós irányelv (Public Sector Information Directive, 2003) ír elő, hanem a lehető legtöbbet igyekeznek kihozni az adatok biztosította lehetőségekből, a nagyobb hatásra törekedve. Ezért nagyobb erőfeszítéseket tesznek annak megértése és megragadása érdekében, hogy miképpen lehet értéket teremteni a nyílt adatokkal, betekintést nyerve a felhasználók igényeibe és szükségleteibe. Ennek érdekében rendezvényeket szerveznek a felhasználók közösségeinek bevonásával, nyomonkövetési keretrendszert dolgoznak ki, elégedettségi felméréseket készítenek, valamint tanulmányozzák a nyílt adatok hasznosításának társadalmi és gazdasági hatásait.

4. A nyílt adatoktól az adatmegosztásig. Az adatok nyílttá tételén túl a kormányzatok a korábbinál nagyobb figyelmet biztosítanak az adatmegosztásnak. Vannak ugyanis esetek, amikor az adatokat a szerzői vagy személyiségi jogok védelmében, vagy a bizalmas adatkezelés érdekében, biztonsági megfontolásból nem lehet nyíltan elérhetővé tenni. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne lehetne olyan modellt találni, amellyel az értékteremtés megvalósítható – ezeket a gyakorlatokat nevezzük összefoglalóan adatmegosztásnak. Az EU28+ országaiban ezért arra törekednek, hogy más kormányokkal és szervezetekkel együttműködve hatékony megoldásokat fejlesszenek ki a biztonságos adatmegosztásra, tiszteletben tartva a szellemi tulajdont és a magánszféra védelmét.

5. Átfogó kép a 2019-es nyíltadat-érettségről. Az ezévi eredményekről a következő általános megállapításokat fogalmazza meg a jelentés:

  • Írország, Spanyolország és Franciaország megőrizte vezető helyét Európában.
  • Az EU 28 országának átlagos érettsége 66%, ami 1 százalékpontos emelkedést jelent 2018-hoz képest. A vizsgált 32 ország fele e feletti, fele ez alatti értéket produkált.
  • Az EU28+ átlaga valamivel alacsonyabb, 62% – 20 ország értéke van efölött, 12 alatta.


Magyarország a lista végén található, Szlovákiához közeli eredménnyel, csupán a messze lemaradó sereghajtókat (Izland, Lichtenstein) előzve meg.

6. Az EU28+ országainak csoportosítása a nyíltadat-érettség szerint. A 2019-es jelentés a 2018-assal megegyező kategóriákba sorolja a vizsgált 32 országot. Ezek – a legjobban teljesítőktől a kevésbé jó eredményt elértek felé haladva – a következők: trend-irányítók (trend-setters), gyorsított pályán haladók (fast-trackers), követők (followers) és kezdők (beginners). Az eredmények a következő képet rajzolják ki:
A négy csoport között élesebb a szétválasztás, mint az előző évben. A csoportokon belül ugyanakkor – a kezdőket leszámítva – nem jelentősek a különbségek.

  • A trend-irányítók közé csak három ország tartozik: Írország, Spanyolország és Franciaország.
  • A gyorsított pályán haladó országok köre a tavalyi 16-ról 8-ra szűkült.
  • A trend-irányítók és a gyorsított pályán haladók erőssége abból fakad, hogy jelentősen tudnak támaszkodni a korábban elért eredményeikre. Másfelől ez növeli a rést a követők és a kezdők felé.
  • 2019-ben a legnagyobb csoportot (14 országgal) a követők alkotják (2018-ban még a gyorsított pályán haladóké volt a legnépesebb kategória).
  • Míg a fenti három kategóriában a csoporton belüli különbségek nem jelentősek, a kezdők körében – ahová Magyarország is tartozik, Svájccal, Portugáliával, Máltával, Szlovákiával, Izlanddal és Lichtensteinnel együtt – sokkal nagyobbak az eltérések.

7. Nyíltadat-érettség a négy dimenzió mentén. Az EU28 átlaga a fentebb említett négy dimenzió mentén a következőképpen alakult 2019-ben:

  • A legjobb átlagérték a szakpolitikák terén alakult ki, 74%-kal. Ebben az évben az egyes kormányzatok sokat fektettek be annak érdekében, hogy a nyílt adatok közzététele és újra-felhasználása hatékonyabb legyen a közigazgatás minden szintjén.
  • Az országos közadatportálok szintén fejlettnek mondhatók, 67%-os átlagos értékkel. 2019-ben az országok növekvő mértékben törekedtek a felhasználói viselkedés elemzésére, hálózati analitikai eszközöket is felhasználva erre.
  • A minőség 65%-os átlagos értéke azt mutatja, hogy bár történtek erőfeszítések az adatok és meta-adatok minőségének javítására, még jelentős tér van a további fejlődésre.
  • Még inkább igaz ez a hatásra, 57%-os értékkel, ami ismételten felhívja a figyelmet a nyomonkövetés és mérhetőség szükségességének stratégiai megközelítésére.

A jelentés az általános európai tendenciák mellett külön adatlapokon mutatja be az egyes országok eredményeit is. Magyarország esetében az időbeli változás nem kedvező: míg 2015-ben a 12., 2016-ban a 25., 2017-ben a 28. helyen álltunk, addig 2019-ben a 30-on (2018-ból nincs adat). Az egyes dimenziók mentén a következőt láthatjuk a 2019-es adatok tükrében, az uniós átlaghoz képest:

Magyarország EU-28 átlaga
Szakpolitika 33% 74%
Portál 34% 67%
Hatás 25% 57%
Minőség 37% 65%
Összesítés 32% 66%

Az ország-adatlap kitér az egyes dimenziók összetevőire is. A szöveges értékelésben a dokumentum rámutat arra, hogy 2016-ban a kormányzat közzétette a nemzeti adatpolitikáról szóló fehér könyvet, de még nem születtek végleges formában konkrét nyíltadat-stratégiák és akciótervek. A jelentés szerint a stratégiai tervezés folyamatban van, beleértve az adatkezeléssel foglalkozó kormányzati szerv létrehozását is, ez azonban még a kidolgozás szakaszában van, egyelőre kormányzati jóváhagyás nélkül. A nemzeti közadatportál (Közadatkereső) több, mint tíz éve működik, funkciói ugyanakkor csak korlátozottan felelnek meg a mai sztenderdeknek és elvárásoknak. Az új adatportál fejlesztése tesztelési fázisban van. Mindeközben Magyarországon növekvő igény van a közadatok újra-felhasználására, amire jó példát jelentenek a térinformatikai adatok. Ezeket az adatkészleteket több szektor is eredményesen hasznosítja, és jelentős hangsúlyt kap a stratégiai tervezésben és működésben is. A közszférán belüli adathasznosítás is új lendületet nyert, amire a jelentés jó példaként említi a KSH megállapodását több közintézménnyel. A nyílt adatok közzétételének és újrahasznosításának megértése és előmozdítása terén ugyanakkor mérsékelt az aktivitás – a kevés jó kivétel között említi a jelentés az Infotér konferenciát, ahol külön szekció foglalkozik az adatpolitikával, kormányzati és civil résztvevőket egyaránt bevonva. Szintén jó példaként említi a magyar adatlap az országos és regionális közlekedési társaságok menetrendjeinek nyilvános közzétételét (némely esetben gépi olvasásra olvasható módon), ami a környezetbarát közlekedés segítése mellett lehetővé teszi külső szereplők rácsatlakozását is, új termékek, szolgáltatások, applikációk kifejlesztésével a jobb közlekedés-tervezés érdekében.

A jelentés testre szabott ajánlásokat is megfogalmaz, minden említett csoport érettségének és jellemzőinek figyelembevételével. Fontos elemként emeli ki általánosságban az adatgondnokság intézményének megteremtését, valamint tréningek és útmutatók biztosítását a közszolgálatban dolgozók részére országos, regionális és helyi szinteken. Az érettség alapján elkülönített csoportok eredményeinek közelítésében pedig kulcsszerepe kell, hogy legyen az egyes országok közötti együttműködésnek, a tudás és a tapasztalatok megosztásának, az adatgazdálkodásban rejlő lehetőségek legjobb kiaknázására.”

Forrás:
The Open Data Maturity Report 2019 is out now!; European Data Portal; 2019. december 11.
A jelentés PDF-ben
Measuring open data maturity; European Data Portal; 5. kiadás; 2019 (PDF)
(„The purpose of this document is to present an overview of the yearly open data maturity assessment adopted by the European Data Portal (EDP).”)
Open Data in Europe; Interaktív eredménytábla (dashboard) az egyes országok szerint, több évre visszamenőleg