PREGA 2020 – Digitális ugrás előtt az agrárium a mesterséges intelligenciának és az 5G-nek köszönhetően

„A magyar élelmiszergazdaságban óriási termelési tartalékok vannak, ami a mesterséges intelligencia (MI) és az 5G-technológia kiaknázásával drámai mértékben növelheti Magyarország GDP-jét a 2030-ig tartó időszakban. Az ehhez szükséges lépésekről és a szükséges stratégiai megfontolásokról is beszéltek a Digitális Jólét Program (DJP) szakértői a hazai agrárium csúcsrendezvényén, a DJP által szervezett DAS szekció keretében a PREGA 2020 konferencián és kiállításon, amit február 18-án és 19-én tartottak Budapesten.

Juhász Anikó agrárgazdálkodásért felelős helyettes államtitkár a rendezvényen bemutatta Magyarország Digitális Agrár Stratégiáját (DAS), amit 2019. augusztus 1-én tettek közzé a Magyar Közlönyben. Megemlítette, hogy Európában elsőként Magyarországon alkottak meg egy olyan stratégiát, amely az agrárium összes ágazatára kiterjedően vizsgálja a digitalizáció hatásait. A stratégiának köszönhetően csökken a természeti terhelés, a vízfogyasztás és a hulladékmennyiség, miközben nő a termelés hatékonysága, volumene és minősége.

Kitért arra is, az adatok értékként való kezelése azért is fontos, mert az összegyűjtött információk lehetővé teszik például a termelési folyamatok pontos megismerését, rávilágítanak a gazdálkodás gyenge pontjaira, hozzájárulnak a hatékonyság javításához, s így a profit növeléséhez. Ugyanakkor az adatgyűjtés, illetve az adatbázis építésének és elemzésének fő célja a vezetői döntéstámogatás – fogalmazott, hozzátéve, azt sem szabad elfelejteni, hogy az adat piaci értéket képvisel, s az adatbázis a termőföld értékét is növeli.

Nyulas-Oberna Sára, a Digitális Jólét Nonprofit Kft. ügyvezető helyettese előadásában rámutatott, az Európai Bizottság becslése szerint 2035-re már százezer embert foglalkoztat majd közvetlenül a dróntechnológia, miközben évente több mint 10 milliárd eurónyi gazdasági hatása lesz. Mivel a mezőgazdaságban számtalan területen használhatóak a drónok – beleértve a permetezést, a vetést, az öntözést, az állatfelügyeletet, de a kártevő- és a növénysűrűség ellenőrzését is – az értékesítésük a következő öt évben várhatóan több mint háromszorosára nő majd. A vezető szerint mindezeket figyelembe véve elengedhetetlen a drónok használatának racionalizálása.

Emlékeztetett, ma minden drónos légtérhasználathoz harminc napra előre leadott eseti légtérkérelemre van szükség, de a számítások szerint csak az érintettek 10 százaléka tartja ezt be. A mezőgazdasági felhasználásnál pedig kiemelten fontos tisztázni például, hogy mely légterek számítanak a drónok számára tiltott övezetnek vagy, hogy pontosan milyen paraméterek esetén nincs szükség engedélyre. „Lépni kell a drónok azonosítása és nyilvántartásba vétele, valamint felelősségbiztosítása kérdésében is” – tette hozzá Nyulas-Oberna Sára, kiemelve, hogy az engedélyezési eljárás egyszerűsítése, illetve betartatása a gazdasági haszon mellett csökkenti a környezeti terhelést is.

Szertics Gergely, az MI Koalíció szakmai vezetője a konferencián elmondta, a mesterséges intelligenciára épülő technológiák tízéves távlatban akár 6400 milliárd forintnyi GDP növekedést is hozhatnak, ami a jelenlegi éves bruttó hazai termék mintegy egyharmadának felel meg. A növekedést többek között az MI megoldások mezőgazdaságban való széleskörű használatától várják. Ennek megfelelően az agárágazat kiemelt szerepet kap az MI ország stratégiában is, ahol elsősorban a kormány által tavaly elfogadott DAS-ra építenek.

Eszerint elengedhetetlen az agráradat integráció, ahol a jelenlegi, duplikációval terhelt rendszert kell az egykapus szisztéma által kínált előnyökkel ötvözni. Az Agrár Adat Keretrendszer ugyanakkor arra lehet alkalmas, hogy testre szabott tanácsadói szolgáltatásokat kínáljon, míg az osztatlan közös tulajdonú parcellák rendezése és a parcella alapú adatvezérelt termelési tanácsadás megoldás lehet a tulajdonjogi szempontból problémás földterületek megművelésének kérdésére.

A PREGA 2020 rendezvényen DAS szekciójában szóba kerültek a DAS különböző területei, köztük az adatalapú döntéseket garantáló beruházások és szolgáltatások, az adatokhoz való hozzáférés és a digitális kompetenciafejlesztés aktuális kérdései. Ezek mellett kitértek az 5G hatásaira is, amely az agráriumot forradalmasítani fogja. Mácz Ákos, az 5G koalíció munkatársa közölte: a mezőgazdaságban és az élelmiszer-ágazatban az 5. generációs vezeték nélküli hálózattal sokkal hatékonyabb lesz a növény és állatvédelem. Így az új technológia – a környezet védelmén és a jobb minőségű élelmiszerek előállításán keresztül – fokozza az emberiség egészségének védelmét is.

Becze István a Székely Gazdaszervezetek Egyesületének elnöke bemutatta az erdélyi mezőgazdasági termelők digitalizációjának, a termelés helyi digitális környezetének helyzetét, az elmúlt években megvalósított projekteket. Varga Péter, a Digitális Jólét Program szakértője előadásában bemutatta a DAS Kárpát-megyei kiterjesztésére készült javaslatokat. A javaslat a DAS intézkedési terv keretében módszertani támogatással és a szükséges erőforrások biztosításával támogatja a helyi digitális stratégiák elkészítését, a Digitális Agrár Akadémia helyi igények és szükségeltek alapján történő fejlesztését, valamin a Digitális Termelői Piaci kiterjesztését.

A konferencián előadást tartott többek között Tóth Bence (Market Insight Kft.), Ambrus Andrea (Eszterházy Károly Egyetem), Méreg Tibor (Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt.), Törő Attila (Creatiger Kft.), Goda Pál (Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ), Papp Gergely (Nemzeti Agrárgazdasági Kamara), Kovács Norbert (Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt.), Várszegi Gábor (Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal) és Papp Gabriella (Országos Meteorológiai Szolgálat).”

Forrás:
PREGA 2020 – Digitális ugrás előtt az agrárium a mesterséges intelligenciának és az 5G-nek köszönhetően; Digitális Jólét Program; 2020. február 21.

A bejegyzés kategóriája: gazdaság, informatika, közigazgatás:magyar, technika
Kiemelt szavak: , , , , , , , , , , , , .
Közvetlen link.