„Ellépték a világot az internethez kapcsolódó dolgok, az emberi felhasználók nélküli online eszközök hálózatára már van külön kifejezés is. Ez az Internet of Things (IoT), a dolgok internete. Az ilyen eszközök közé tartoznak például a távolról, az okostelefonunkon keresztül beindítható mosógépek, a telefonunkat értesítő okoscsengők vagy inkább videós kaputelefonok, vagy az adatkapcsolattal felszerelt szenzorok, amelyeket számtalan helyen használnak a nagy gyáraktól a szántóföldekig.
Az egészségügyi területen is egyre népszerűbbek az online orvosi eszközök, például a wifi-kapcsolattal szerelt szívritmus-szabályzó vagy a beteg adatait a felhőbe elmentő intelligens vérnyomásmérő. Létezik természetesen okoslázmérő is, amelyről most kiderült, hogy kiváló fegyver lehet a koronavírus elleni harcban. Az okoslázmérő egy telefonos applikációhoz továbbítja az adatokat, amelyeket a felhasználók a tüneteikkel együtt feltölthetnek egy központi adatbázisba.
A New York Times számolt be a Kinsa Health nevű cégről, amely az Egyesült Államokban több mint egymillió okoslázmérőt értékesített vagy osztott szét, ennek köszönhetően körülbelül kétmillió emberről jönnek be hozzájuk adatok. A cég így gyakorlatilag valós idejű információkkal rendelkezik ennek a kétmillió embernek az egészségi állapotáról kapcsolatban, mivel az okoslázmérők által a felhőbe feltöltött adatokból az aktuális helyzetet mutató térképet lehet felépíteni. (Mindez csak névtelen adatokkal lehetséges, hiszen az egészségügyi információk még az USA-ban is kiemelten érzékeny személyes adatnak számítanak.)
Az okoseszközök felhasználói már megszokhatták, hogy az adott készülék üzembe helyezésekor el kell fogadni a felhasználás feltételeit, amelyben általában kikötik, hogy az anonimizált adatokat csak a szolgáltatás elemzésére, javítására használják fel, és így az egyes felhasználók információit – jó esetben – úgy titkosítják, hogy ne lehessen visszakövetni, melyik ügyfél testhőmérsékletéről van éppen szó.
A Kinsa Health már korábban is bizonyította, hogy ezzel a technológiával képesek voltak előre jelezni például egy influenzajárvány terjedését, most pedig azt állítják, hogy valós időben képesek követni a koronavírus fertőzést is. Ez azért fontos, mert erre az amerikai járványügyi hatóság, a CDC (Centers for Disease Control and Prevention) sem volt képes – ahogy több más országban, köztük Magyarországon is a tesztelési kapacitás hiánya a legnagyobb probléma a járvány elleni hatékony fellépésben.
Ami az influenzát illeti, a Kinsa az elmúlt években rendre megelőzte a CDC-t, átlagosan két héttel azelőtt már tudták, merre terjed a kór, hogy a CDC frissítette volna járványkövető weboldalát, a FluView-t.
“A lázmérők adatait korai figyelmeztető rendszerként tudjuk használni, amiből megtudjuk, hogy merre terjed a betegség” – magyarázta a New York Times-nak Inder Singh, a Kinsa Health alapítója. A gyorsaságot az is magyarázza, hogy a lázmérők valós időben juttatják el az adataikat a cég központjába, míg a CDC rendszere több száz orvos és kórház heti jelentéseiből áll össze, így lényegesen lassabban tud csak frissülni.
Az előrejelzéshez pedig valóban nincs szükség a személyes adatokra: ha egy bizonyos körzetben hirtelen az átlagosnál több belázasodást is jeleznek a Kinsa hőmérői, nagy az esélye, hogy éppen egy fertőzési gócpont létrejöttét látjuk. A Kinsa adattudósai a mostani lázmérésekből bejövő adatokat összevetették a korábbi évekre jellemző influenza adatokkal, és azokat a megbetegedéseket kezelik korona-gyanús “atipikus” eseteknek, amelyeket nem magyaráz az influenza-előrejelzésük.
A lehetőséget üdvözölték az amerikai egészségügyi szakemberek is. A milliónyi adatpontnak köszönhetően a Kinsa pedig akár napi bontásban is képes prognosztizálni, hogy épp melyik állam melyik megyéjében várhatóak a lázas megbetegedések. Ez remek lehetőség a mostani járványnál is, mivel az Egészségügyi Világszervezet, a WHO tájékoztatása szerint a koronavírus egyik leggyakoribb, az esetek nagyjából 90 százalékában előforduló tünete a magas láz.
“Ez nagyon izgalmas lehetőség” – mondta dr. William Schaffner, a Vanderbilt University megelőző orvostan tanszékének professzora. “Ez a betegségek megfigyelésének XXI. századi módszere, miközben mi valahol a XX. század közepén ragadtunk a megoldásainkkal, ami nagyon munkaigényes.”
“Ha ez az eszköz képes rá, hogy megmondja, hol jöhetnek létre új lázgócok, azt is tudjuk, hova kell odasietni a koronavírus tesztekkel” – tette hozzá dr. Peter J. Hotez, a houstoni Baylor College of Medicine dékánja.
Az eddigi tapasztalatok szerint a megoldás a koronavírus esetében is működik: a Kinsa legfrissebb térképén már látható, hogy a most megjelenő lázas betegek főleg azokon a helyeken találhatóak, ahol az elmúlt napokban több koronavírus-fertőzést is regisztráltak.
“Nem tudjuk biztosan megmondani, hogy a különösen nagy számú lázas megbetegedések esetében a koronavírusról van-e szó, de úgy véljük, hogy ezek a legkorábbi jelei annak, ha valahol megjelent a fertőzés” – tette hozzá Singh.
A cég egyébként igyekszik a lehető legfelelősebben eljárni, az adatokat a normál ügymenetben először megbízható orvosi szaklapoknak adják ki ellenőrzésre. Most azonban a koronavírus miatti vészhelyzet, illetve az Egyesült Államokban is kihirdetett szükségállapot miatt az adatokat és térképeket hamarabb nyilvánosságra hozták.
“Picit félve osztjuk meg az adatokat, mivel annyira gyorsan rántottuk össze az új rendszert” tette hozzá az alapító. “De úgy gondoljuk, még a többi szakértő ellenőrzése nélkül is nagyon fontos lehet és úgy hisszük, erkölcsi szempontból is ezt kell tennünk, hogy mindenki láthassa és ez alapján dönthessen.”
A New York Times megkérdezte a cégről a CDC illetékeseit is, akik azt mondták, bár hivatalosan nem működnek együtt a Kinsa Health-tel, de nagyra értékelik a tevékenységüket.
Dr. Nirav Shah, New York állam korábbi egészségügyi felügyelője, a Kinsa egyik tanácsadója azt mondta, a valós idejű lázadatok “úgy gyorsíthatnák fel az egészségügyet, ahogy azt a Twitter tette a média világával.”A cég egyébként elképesztő kereslettel szembesült a koronavírus megjelenése óta: Singh elmondása szerint naponta tízezer okoslázmérőt adnak el, ami már a gyártási kapacitásuk határait feszegeti, cserébe viszont jóval több adathoz jutnak minden egyes nap.
Hasonlóan látja Bejnamin Dalziel, az Oregon State University munkatársa, aki betegségek modellezésével foglalkozik. A szakember szerint a Kinsa adatbázisa “magasan a legjobb minőségű adatkészlet, amivel valaha dolgoztam” – mondta a szakember. “Az eredményeink pedig arra utalnak, hogy ezekkel az adatokkal akár 12 héttel előre tudjuk prognosztizálni például az influenza terjedését.””
Forrás:
Végre valamire jó lehet egy okoseszköz: lázmérőkkel követik a koronavírust; Andersen Dávid; G7.hu; 2020. március 21.
