„…A NAIH elnökeként és régi egyetemi oktatóként 2019-ben nagy hangsúlyt fektettem az adatvédelmi és információszabadsággal kapcsolatos ismeretek oktatására, azoknak az egyetemi képzésben való meghonosítására. Sajnos (hozzáteszem: erőfeszítéseink ellenére) a közoktatásban és a felsőoktatási alapképzésben az információs jogokkal kapcsolatos ismeretekre méltatlanul kevés figyelem esik – annak ellenére, hogy a digitális korban a magánszféra védelmére már a kiskorú felhasználókat is komolyan kellene nevelni! Ugyanakkor az egyetemi szakképzések területén óriási a piaci igény és kereslet az uniós adatvédelmi ismeretek megszerzésére és elmélyítésére.
…
A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen 2019-ben indított Európai uniós adatvédelmi szaktanácsadó szakirányú továbbképzési szakon a cél „olyan adatvédelmi szaktanácsadók képzése, akik alkalmazni tudják a GDPR rendelkezéseit az új, az EGT területén elvárt adatvédelmi szabályrendszer ismeretén keresztül.”A képzéseken zömében jogász végzettségű hallgatók vesznek részt (ügyvédek, bírók, köztisztviselők). Sokan a közigazgatásban dolgoznak, de rendvédelmi szervektől, a honvédségtől vagy akár a piaci szférából is érkeznek. A közös bennük, hogy mindennapi munkájuk során szükségük van az információs jogokkal kapcsolatos joganyag alkalmazására, értelmezésére. Az ehhez szükséges tudás átadását elsősorban a NAIH szakértői biztosítják.Szintén hasonló célt szolgált a 2019-ben első ízben elektronikus úton lebonyolított adatvédelmi tisztviselők 2019. évi konferenciája, mely egy előzetes igényfelmérés eredményét figyelembe véve videóra vett előadások formájában közvetíti és osztja meg a NAIH szakmai ismereteit és tapasztalatait a szakmai közönséggel és a nyilvánossággal.Az információszabadság területén 2019-ben is igyekeztünk olyan területeket „felderíteni”, átfogó tájékoztatást adni, ahol szükség van a felügyeleti szerv iránymutatására. Ezzel kapcsolatban megjegyzendő, hogy a közérdekű adatok nyilvánosságához fűződő alkotmányos alapjog szabályozási rendszere – a közérdekből nyilvános személyes adat fogalmának bevezetése óta – Magyarországon tulajdonképpen hosszú idő óta változatlan (ami természetesen nem azt jelenti, hogy a jogalkalmazás ne küzdene folyamatosan különféle régi-új problémákkal). Több évtizedes tapasztalataim alapján állítom, hogy valójában másfajta megközelítést igényel a közhatalom gyakorlásának nyilvánossága és a közpénzekkel való gazdálkodás nyilvánossága – ezekről a kérdésekről pedig tudományos igényű viták keretében lehetne és kellene értekezni.Szintén új helyzetet teremt mindkét információs jog tekintetében a megvalósult digitális környezet és az ezzel kapcsolatos kihívások köre, hiszen itt az adatkezelések minősége, gyorsasága, mennyisége bizony feszegeti a régi elvek kereteit. Elég, ha a közérdekű adatok kereshetőségének és elérhetőségének megkönnyítésére gondolunk, mely – optimális esetben – akár néhány másodpercre szűkíti azt a munkaidőt, ami papíralapú akták százainak átnézésével napokba vagy hetekbe tellett. A rendelkezésre álló digitális eszközöket és megoldásokat pedig az alkotmányos alapjogok szolgálatába kellene állítani – minél teljesebb és magától értetődő módon!…”
Forrás:
Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság 2019. évi tevékenységéről készült beszámolója; Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság; 2020 (PDF)
