Az Európai Bizottság Bizottság közzétette a digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő DESI 2020-as értékeit

„A Bizottság ma közzétette a digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő, 2020-ra vonatkozó mutató (DESI) értékeit. Az eszköz segítségével nyomon követhető Európa általános digitális teljesítménye és az uniós tagállamok fejlődése a digitális versenyképesség terén. Az idei DESI tanúsága szerint előrelépés történt valamennyi tagállamban és a mutató által mért minden kulcsfontosságú területen. Mindez még nagyobb hangsúlyt kap a koronavírus-világjárvány idején, amikor is egyértelművé vált, mennyire nélkülözhetetlenek a digitális technológiák: lehetővé tették a munka folytatását, a vírus terjedésének nyomon követését, illetve a gyógymódok és oltóanyagok kutatásának felgyorsítását. A helyreállítás szempontjából releváns DESI-értékek is azt bizonyítják, hogy az uniós tagállamoknak fokozniuk kell a nagyon nagy kapacitású hálózatok lefedettségének javítására irányuló erőfeszítéseiket, el kell osztaniuk az 5G-frekvenciákat az 5G-szolgáltatások kereskedelmi bevezetésének lehetővé tétele érdekében, javítaniuk kell a polgárok digitális készségeit, valamint folytatniuk kell a vállalkozások és a közszféra digitalizálását.

Margrethe Vestager ügyvezető alelnök így nyilatkozott: „A koronavírus okozta válság megmutatta, mennyire fontos az internetkapcsolat, és hogy a polgárok és a vállalkozások képesek legyenek az online interakciókra. Továbbra is együtt fogunk működni a tagállamokkal, hogy feltárjuk a még beruházásokat igénylő területeket, hogy minden európai polgár élvezhesse a digitális szolgáltatások és innovációk előnyeit.

Thierry Breton, a belső piacért felelős biztos hozzátette: „A ma közzétett adatok arról tanúskodnak, hogy az ipar soha nem látott mértékben alkalmaz digitális megoldásokat. Biztosítanunk kell, hogy ez így legyen a kis- és középvállalkozások esetében is, és hogy a gazdaság egészében a legfejlettebb digitális technológiákat használják.

A 2020. május 27-én elfogadott európai helyreállítási terv keretében a DESI inputként szolgál majd az európai szemeszter digitális ajánlásainak alapját képező országspecifikus elemzésekhez. Ez segíteni fogja a tagállamokat abban, hogy célzottan és prioritásként kezeljék reform- és beruházási szükségleteiket, ami megkönnyíti az 560 milliárd EUR értékű helyreállítási és rezilienciajavítási eszközhöz való hozzáférést. Az eszköz forrásokat biztosít a tagállamok számára gazdaságaik ellenállóbbá tételéhez, valamint gondoskodik arról, hogy a beruházások és a reformok támogassák a zöld és digitális átállást.

A 2020. évi DESI főbb megállapításai

Az EU-ban Finnország, Svédország, Dánia és Hollandia jár az élen a digitális teljesítmény terén. Őket szorosan követi Málta, Írország és Észtország. A digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő nemzetközi mutató (I-DESI) szerint a legjobban teljesítő uniós országok világviszonylatban is vezető szerepet töltenek be. A legnagyobb uniós gazdaságok nem számítanak éllovasnak a digitális ágazatban, ami azt jelzi, hogy a kettős (digitális és zöld) átalakulás sikeres megvalósítása érdekében az EU-ban fel kell gyorsítani a digitális transzformációt. Az elmúlt 5 évben Írország érte el a legjelentősebb előrelépést, őt követte Hollandia, Málta és Spanyolország. Ezek az országok a DESI-pontszám alapján mérve az uniós átlagot jóval meghaladó teljesítményt nyújtanak.

Mivel a világjárvány jelentősen hatott mind az öt, DESI által nyomon követett dimenzióra, a 2020. évi megállapításokat a Bizottság és a tagállamok által a válság kezelése és a helyreállítás támogatása érdekében hozott intézkedésekkel összefüggésben kell értelmezni. A tagállamok intézkedéseket hoztak a vírus terjedésének minimalizálására és az egészségügyi rendszerek támogatására, például olyan alkalmazások és platformok bevezetésével, amelyek megkönnyítik a telemedicinát és koordinálják az egészségügyi erőforrásokat. A válság leküzdése és a válságból való kilábalás lehetővé tétele érdekében a Bizottság is lépéseket tett, így például ajánlást adott ki egy, a technológia- és adatfelhasználást célzó közös uniós eszköztárról, különösen a mobilalkalmazások és a kontaktkövető alkalmazások által során használt anonimizált adatok tekintetében. Az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testülete (BEREC) a Bizottság kérésére megkezdte az internetes forgalom nyomon követését a torlódások elkerülése érdekében.

Öt digitális területet érintő fontosabb megállapítások

A digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutató öt fő szakpolitikai területen követi nyomon a tagállamokban elért eredményeket, nevezetesen a hálózati összekapcsoltság, a digitális készségek, az egyéni internethasználat, a digitális technológiák vállalkozások általi integrációja és a digitális közszolgáltatások terén.

A hálózati összekapcsoltság javult, de még sokat kell tenni a gyorsan növekvő szükségletek kielégítéséért. A tagállamok azon dolgoznak, hogy a nagyon nagy kapacitású vezetékes és mobil hálózatokba történő beruházások ösztönzése érdekében átültessék nemzeti jogrendszereikbe a 2018-ban elfogadott új uniós szabályokat. 2019-ben a háztartások 78%-a rendelkezett vezetékes széles sávú előfizetéssel (az 5 évvel korábbi 70%-hoz képest), és a 4G hálózatok csaknem a teljes európai lakosságot lefedik. Azonban csak 17 olyan tagállam van, amely már osztott ki frekvenciát a legelső 5G sávokban (ez 5 országgal több, mint az előző évben). Az 5G-készültség terén Finnország, Németország, Magyarország és Olaszország áll a legjobban. Az uniós háztartások 44%-a van bekapcsolva a nagyon nagy kapacitású vezetékes szélessávú hálózatokba.

A digitális készségek terén további előrelépésre van szükség, különösen mivel a koronavírus okozta válság megmutatta, hogy a megfelelő digitális készségek elengedhetetlenek ahhoz, hogy a polgárok hozzá tudjanak férni a különféle információkhoz és szolgáltatásokhoz. Az EU lakosságának 42%-a még mindig nem rendelkezik az alapvető digitális készségekkel sem. 2018-ban kb. 9,1 milliónyian dolgoztak IKT-szakemberként szerte az EU-ban, 1,6 millióval többen, mint 4 évvel korábban. Az IKT-szakembereket toborzó nagyvállalatok 64%-a és kkv-k 56%-a számolt be arról 2018-ban, hogy gondot jelent betölteni az IKT-szakembereknek szánt álláshelyeket.

Bár a világjárvány idején jelentősen megnőtt az internethasználat, ez a tendencia már a válság előtt is megfigyelhető volt: az emberek 85%-a hetente legalább egyszer használta az internetet (2014-ben ez az arány 75% volt). Legnagyobb mértékben a videohívások mennyisége nőtt, itt a 2018-ban mért 49%-os arány 2019-ben 60%-ra emelkedett az internethasználók körében. Az internetes banki szolgáltatások igénybevétele és az online vásárlások is népszerűbbek, mint korábban: az internethasználók 66%-a, illetve 71%-a szokott élni ezekkel a lehetőségekkel.

A vállalkozások egyre digitalizáltabbakká válnak, és ebben a nagyvállalatok járnak az élen. A nagyvállalatok 38,5%-a már fejlett felhőszolgáltatásokat vesz igénybe, 32,7%-uk pedig nagy adathalmazok (big data) elemzéséről számolt be. A kkv-k túlnyomó többsége azonban még nem alkalmazza ezeket a digitális technológiákat: csupán 17%-uk vesz igénybe felhőszolgáltatásokat, és csak 12%-uk végez elemzést nagy adathalmazokon. Ami az e-kereskedelmet illeti, 2019-ben a kkv-k mindössze 17,5%-a értékesített termékeket vagy szolgáltatásokat az interneten keresztül, ami 2016-hoz képest mindössze 1,4 százalékpontos növekedést jelent. Ezzel szemben 2019-ben a nagyvállalatok 39%-a élt az online értékesítés lehetőségével.

Az e-kereskedelem fellendítése érdekében az EU számos intézkedésről állapodott meg, kezdve a határokon átnyúló indokolatlan akadályok felszámolásától az olcsóbb, határokon átnyúló csomagkézbesítés elősegítésén és az online fogyasztói jogok védelmén át az online tartalmak határokon átnyúló hozzáférésének előmozdításáig. 2018 decembere óta a fogyasztók és a vállalkozások jogosultak állampolgárságon vagy lakóhelyen alapuló megkülönböztetés nélkül hozzájutni az interneten elérhető legjobb ajánlatokhoz.

Végezetül az e-kormányzat és az e-egészségügy területén mindinkább terjedőben van a digitális közszolgáltatások igénybevétele, ami nemcsak nagyobb hatékonyságot és megtakarításokat tesz lehetővé a kormányok és a vállalkozások számára, de javítja az átláthatóságot is, és nagyobb részvételt biztosít a polgárok számára a politikai életben. 2019-ben a közigazgatási eljárásokban formanyomtatványokat benyújtó internetfelhasználók 67%-a már online intézte ilyen jellegű ügyeit. 2014-ben ez az arány még csak 57% volt, azaz egyre többen ismerik fel az IKT-alapú szolgáltatások előnyeit a papíralapúakhoz képest. Ezen a területen Észtország, Spanyolország, Dánia, Finnország és Lettország teljesít a legjobban.

Háttér-információk

A digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő, évente közzétett mutató az EU tagállamainak a digitális gazdaság és társadalom kiépítésében elért eredményeit méri az Eurostat adatai, valamint speciális kutatások és adatgyűjtési módszerek alapján. A 2020. évi DESI jelentései 2019-es adatokon alapulnak. A mutató módszertanának fejlesztése, valamint a legújabb technológiai fejlemények figyelembevétele érdekében számos módosításra került sor a 2020-as kiadásban, amely mostantól már a nagy kapacitású vezetékes hálózati (fixed very high capacity network – VHCN) lefedettségre is kiterjed. A DESI-t minden ország tekintetében újra kellett számítani a korábbi évekre vonatkozóan, hogy tükrözze a kiválasztott mutatók körében történt változásokat és az alapjául szolgáló adatok helyesbítéseit. Az országok eredményei és helyezései ezért változhattak a korábbi közzétételekhez képest. Tekintve, hogy az adatok 2019-re vonatkoznak, az Egyesült Királyság is szerepel a 2020. évi DESI-ben és a kiszámított uniós átlagokban.

További információk:

A digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutató – DESI 2020
DESI 2020: Kérdések és válaszok
Az országok teljesítménye a digitalizáció terén
DESI 2020 methodology
Digital technologies – actions in response to coronavirus pandemic
Communication on Shaping Europe’s Digital Future
Adatvizualizációs eszköz

Forrás:
A Bizottság új jelentése rámutat a digitális reziliencia fontosságára válság idején; Európai Bizottság; 2020. június 11.

A bejegyzés kategóriája: energia, Európai Unió, gazdaság, hírközlés, informatika, Internet, közigazgatási informatika, média, társadalom, távközlés
Kiemelt szavak: , , , , , , , , .
Közvetlen link.