Statisztikai Szemle, 2020. június – trianoni tanulmánygyűjtemény

Vukovich Gabriella
Előszó

Őri Péter – Spéder Zsolt
Folytonos átmenet: Magyarország népesedése 1920 és 2020 között
DOI: 10.20311/stat2020.6.hu0481
A tanulmány bemutatja az elmúlt száz év népesedési folyamatait, a termékenység, a párkapcsolatok, a halandóság, a nemzetközi vándorlás, a népességszám és a korstruktúra alakulását. Noha a világháborúk, a gazdasági válságok, a politikai változások és a népesedéspolitika erőfeszítései mind formálták a népesedési viszonyokat, az évszázados átalakulás elsősorban a demográfiai átmenet keretében értelmezhető. Ennek a XIX. század második felében induló folyamatnak az eredményeképpen kétszeresére nőtt az emberi élettartam, negyedére csökkent a termékenység, lényegesen átalakultak a párkapcsolatok. A krízisperiódusoktól függetlenül Magyarország inkább kibocsátó ország volt a nemzetközi vándorlások tekintetében, majd a rendszerváltozást követő húsz évben befogadó országgá vált. Jelenleg újra a kivándorlás dominanciája látszik. Mindezek következtében 1980-ig nőtt az ország népességszáma, azóta az alacsony termékenység és a viszonylag magas halandóság hatására folyamatos a népességcsökkenés. Jelentős mértékben öregebb lett az ország korstruktúrája, ami mögött elsősorban az alacsony termékenység áll.

Kincses Áron – Tóth Géza
Magyarország térszerkezetének változásai 1870-től napjainkig
DOI: 10.20311/stat2020.6.hu0522
Tanulmányukban a szerzők hosszú távon elemzik a magyarországi térszerkezetet, s ezen belül a trianoni békediktátum hatásait tanulmányozzák. Ehhez nem csupán 1920 és napjaink között, hanem már egy korábbi időponttól, 1870-től vizsgálódnak, hogy ki tudják mutatni, a békediktátum következtében markánsan új térbeli folyamatok mentek-e végbe, vagy a már korábban megfigyelhetők maradtak-e meg, lassultak le, illetve gyorsultak fel. Vizsgálatukhoz 1870-től használják fel a népszámlálások népességadatait a jelenlegi közigazgatási beosztásnak megfelelően. Megállapításaikat az egyszerűbb értelmezhetőség kedvéért a mai települési és járásbeosztásra, nem pedig a korábbi beosztásokra alapozzák. A szerzők munkájukban először a kutatási terület szakirodalmi előzményeit ismertetik, majd topologikus térképeken érzékeltetik a népesség térbeli strukturálódásának folyamatait. Ezután gravitációs módszer alkalmazásával kutatják a térszerkezet jellemző alakzatait, konfigurációit mind a mai Magyarország, mind a Trianon után elcsatolt országrészek területére vonatkozóan. Tanulmányuk utolsó részében azt vizsgálják, hogy a békediktátum milyen következményekkel járt az országon belüli területi különbségek alakulására, végül összegzik eredményeiket.

Lajtai Mátyás
Nemzetiségi viszonyok és a statisztikai adatgyűjtés Magyarországon
DOI: 10.20311/stat2020.6.hu0547
Magyarország nemzetiségi viszonyai tekintetében a hivatalos állami statisztikai felmérések, különösen a népszámlálások alapvető fontosságú adatforrásnak bizonyultak a XIX. századtól kezdve egészen napjainkig. A tanulmány a nemzetiségi viszonyok változását a népszámlálások nemzetiségi adatainak tükrében mutatja be, kitérve azok módszertani változásaira is. A kronológiát követő fejezetek az adott korszakok jellemző kisebbségpolitikáját is ismertetik. Az írás egy rövid kitekintéssel zárul, amely a magyarországi romák lélekszámának különféle módszertanokon alapuló felméréseiről ad számot.

Kovács Benedek – Lajtai Mátyás
Magyarország vallási viszonyai a népszámlálások és egyéb lakossági adatfelvételek tükrében
DOI: 10.20311/stat2020.6.hu0573
Jelen tanulmány Magyarország népességének vallási megoszlását mutatja be az első népszámlálástól a legutóbbiig. A témát elsősorban a népszámlálások során gyűjtött adatok alapján elemzi. Az 1950 és 2001 közötti időszakról – amikor a népszámlálások programjában nem szerepelt a vallás kérdése – más lakossági adatfelvételek és kutatások eredményein keresztül ad áttekintést, a rendszerváltozás utáni periódus vizsgálatát pedig hivatalos statisztikai adatokra és kutatási eredményekre építi. A szerzők minden fejezetben kitérnek az adott korszak alapvető társadalmi-politikai viszonyainak vallásosság szempontjából legfontosabb változásaira, de a tanulmány fókuszában a statisztikai leírás áll.

Janák Katalin – Hagymásy Tünde
A közoktatás jellemzői Magyarországon
DOI: 10.20311/stat2020.6.hu0599
A tanulmány célja, hogy áttekintést nyújtson a közoktatás 1920 utáni helyzetéről az óvodai nevelést, az iskolai oktatást és a szakképzést egyaránt érintve. A szerzők először bemutatják a közoktatási rendszer kialakulásának és fejlődésének 1920-ig tartó időszakát, majd részletesen elemzik az 1920 utáni feladatellátásokat, az óvodába és iskolába járók létszámának változását. Kitérnek a hátrányos társadalmi helyzetűek számára hozzáférhető oktatás alakulására is, ez ugyanis fontos lenyomatát adja az egyes korszakok oktatáspolitikájának. Iskolatípusonként számba veszik a különböző korszakokban megjelent speciális oktatási tartalmakat, oktatásszervezési módokat. A jelen korhoz közeledve bemutatják a fontosabb jogszabályi változásokat és ezek hatásait. A tanulmány, a terjedelmi korlátokat is figyelembe véve, kísérletet tesz arra, hogy átfogó képet nyújtson a társadalom általános képzést és szakképzést nyújtó oktatási alrendszereinek főbb statisztikai folyamatairól.

Holka László
Kenyérkereset: az agráriumtól az iparig – és tovább (A foglalkoztatottság ágazati változásai 1920 után)
DOI: 10.20311/stat2020.6.hu0619
Magyarország elmúlt száz évét a foglalkozási átrétegződés, azaz a munkaerő mezőgazdaságból iparba áramlása jellemezte. A tanulmány ezt a folyamatot követi nyomon 1920-tól napjainkig, alapvetően tíz népszámlálás adatai alapján. Az alkalmazott osztályozásokat követve bemutatja, hogy mely kenyérkereseti források voltak tipikusak a trianoni béke után gyökeresen megváltozott helyzetbe került országban, és miként stagnált az átrétegződés két évtizedig. Kitér arra is, hogy a folyamatot a második világháborút követően a tervgazdasággal járó erőltetett iparosítás gyorsította fel a mezőgazdaság primátusának fokozatos elhalványulását eredményezve, amelyhez a nők egyre nagyobb arányú megjelenése társult a keresők között. A magyarországi foglalkozási szerkezet ismertetése mellett az írás a foglalkoztatottsági viszonyokra vonatkozó adatok alapján felvázolja a társadalomszerkezet népszámlálások által rögzített változásait is, és az adatforrások megvilágítása érdekében megemlíti a KSH (Központi Statisztikai Hivatal) százesztendős munkaügyi statisztikai felvételeinek fontosabb állomásait.

Székely Gáborné
Száz év a magyarországi lakásstatisztikában
DOI: 10.20311/stat2020.6.hu0642
A trianoni békediktátum 100. évfordulója jó alkalom arra, hogy áttekintsük ennek a száz évnek a mai statisztikában is nyomot hagyó emlékeit. A lakásstatisztikában nemcsak a jelenlegi földrajzi keretek létrejötte köthető ehhez a dátumhoz. Az 1920. évi népszámláláskor alakultak ki azok a fogalmi keretek is, amelyek megalapozták a hazai lakásstatisztikai adatgyűjtéseket, és lehetővé tették a hosszabb távra visszatekintő, összehasonlítható adatsorok közlését. A szerző tanulmányában nem vállalkozik rendszerezett statisztikatörténeti áttekintésre. Célja, hogy bemutassa, mit őrzött meg az egymást követő statisztikusnemzedékek emlékezete ebből a hagyományból, és hogyan kötődik mindez a mai szakmai tevékenységhez a lakásstatisztika területén.

Pozsonyi Pál – Szőkéné Boros Zsuzsanna
Nemzeti jövedelem, gazdasági növekedés
DOI: 10.20311/stat2020.6.hu0665
A tanulmány az elmúlt 100 év fő makrogazdasági mutatószámának – amelyet kortól függően nemzeti jövedelemnek, nemzeti terméknek vagy bruttó hazai terméknek neveztek – alakulásán keresztül ad rövid áttekintést a magyar gazdaságról, annak fejlődési szakaszairól, visszaeséseiről, a XX. századi háborúk okozta veszteségekről. Célja nem a tudományos újdonságok, illetve a lezajlott gazdasági folyamatok mélyreható elemzése – hiszen azok feltárása nem fért volna bele egy rövid tanulmány kereteibe –, hanem e hosszú időszak fő folyamatainak egységes szemléletben történő bemutatása. Az elmúlt 100 évre vonatkozóan sem Magyarországon, sem más országokban nem állnak rendelkezésre egységes elvek alapján felépülő makrogazdasági mutatószámok, ám egy-egy történelmi szakaszra elérhetők – általában tudományos kutatók által összeállított – statisztikai adatsorok. Ezen adatok felhasználásával veszi a cikk górcső alá a Trianon óta új körülmények közé került Magyarország gazdasági fejlődését. A tanulmányban elsősorban a termelés alakulása kap nagyobb figyelmet, de a szerzők röviden bemutatják a fogyasztás és a beruházások folyamatait is. Az írást rövid nemzetközi összehasonlítás zárja.

Freid Mónika – Kátainé Marosi Angéla
Magyarország ipara a trianoni békeszerződés után
DOI: 10.20311/stat2020.6.hu0685
A tanulmány arra tesz kísérletet, hogy egyfajta felülnézeti képet adjon az ipar(hoz sorolható tevékenységek) alakulásáról és az iparágak közötti hangsúlyok változásáról, kiemelve a magyar történelem kataklizmáinak ezekre gyakorolt hatásait. A kiegyezéstől napjainkig tartó másfél évszázadot tekinti át, s az egyes korszakokban leginkább alkalmas mutatók – foglalkoztatottság, termelési szint naturáliákban és volumenindexekben, ágazati összetétel – alapján törekszik a lényeges tényezők kiemelésére.

Valkó Gábor
A magyar mezőgazdaság elmúlt száz éve a statisztika tükrében
DOI: 10.20311/stat2020.6.hu0719
A tanulmány célja, hogy áttekintést nyújtson a magyar mezőgazdaság elmúlt száz évéről, elsősorban a statisztika szemszögéből bemutatva a növénytermesztés és az állattenyésztés legfőbb jellemzőit. A szerző a magyar agrárium történetét három szakaszban taglalja. Az első szakasznak az első és a második világháború közötti időszakot tekinti; ekkor az ország mezőgazdasága a háborús károk és a trianoni területcsonkítás miatt rendkívül nehéz helyzetben volt, melyet az 1930-as évek gazdasági világválsága még csak tetézett. A következő történeti szakaszban, a szocialista gazdálkodás időszakában a háborús veszteségek felszámolása mellett megindult a szocialista nagyüzemek kialakítása, az 1970-es évek technológiai fejlődése pedig a mezőgazdaság teljesítménynövekedését eredményezte. A harmadik szakasz az elmúlt harminc évet öleli fel; a tanulmány e periódus mezőgazdasági folyamatait, a privatizációt és az azt követő termeléscsökkenést, valamint az utóbbi évek fejlődését veszi górcső alá.

Plósz Dániel János – Dénes Szilvia
Átrendeződések és orientációváltások a Trianon utáni magyar külkereskedelemben
DOI: 10.20311/stat2020.6.hu0745
A tanulmány célja, hogy bemutassa a trianoni békediktátum Magyarország külkereskedelmére gyakorolt hatásait. A döntés alapjaiban rendezte át a magyar gazdaság térszerkezetét, számottevő aránytalanságok alakultak ki „Csonka-Magyarország” nyersanyagkészletei és az azokra épülő ipari kapacitások között. Az elmúlt száz évben nagy átrendeződést lehetett megfigyelni az ország külkereskedelmi partnerei és külkereskedelmi forgalomba kerülő termékei tekintetében, ezek vizsgálatára statisztikai összehasonlító elemzések keretében kerül sor. A magyar termék-külkereskedelemben – leszámítva a szocializmus időszakát – a nyugat-európai orientáció volt meghatározó, történelmi okok miatt előbb az osztrák, majd a német dominancia vált jelentőssé. Hazánk gazdasági fejlődésével összhangban az egyes ágazatok bruttó hazai össztermékhez való hozzájárulása is átalakult. A XIX-XX. század fordulóján az ipar térnyerését – az agrárium rovására – az Osztrák-Magyar Monarchia belső vámhatárainak eltörlése, az egységes osztrák-magyar piac létrejötte támogatta. A XX. század második felében a szocializmus iparpolitikája következtében dominált a szektor. Az exportált árucikkek összetétele megváltozott. Jelenleg az iparcikkek kivitelében a gépgyártás és az ahhoz kapcsolódó ágazatok termékei a meghatározók. A trianoni döntés következtében az ország elvesztette korábbi birodalmi piacait, éppúgy, mint a rendszerváltozás után a szocialista piacokat. Magyarország külkereskedelmi gyakorlata az elmúlt száz évben ezért mintául szolgálhat a többi észak és dél, nyugat és kelet között hidat képező, valamint a jelentős veszteségeket elszenvedett európai országok számára.”

Forrás:
Statisztikai Szemle Archívum; 2020. június

A bejegyzés kategóriája: közigazgatás:magyar, művelődés, szakirodalom
Kiemelt szavak: , , , , , , , , .
Közvetlen link.