VOSZ: A KATA szigorítása erősítheti a válságot, a büntetőadót a kisvállalkozók fogják kifizetni

„A KATA-s vállalkozókat érintő 40 százalékos büntetőadó a kisvállalkozóknak jelentős bevételcsökkenést okoz, mert az extra adóterhet nem fogja a megrendelő viselni, hanem érvényesíti majd a szerződéses árban. Az évi 3 millió forintos, vagyis az átlagosan havi 250 ezer forintos határ pedig több szakmában irreálisan alacsony – fejtette ki a növekedés.hu-nak a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára. Perlusz László nem érti, “miért kell extra terhekkel büntetni azokat a korrekt módon tevékenykedő kisvállalkozókat, amelyeknek van néhány nagyobb megrendelőjük azokkal szemben, akik kizárólag sok apró megrendelést, munkát vállalnak el?”. A VOSZ szerint a szigorítás nem oldja meg a rejtett foglalkoztatás problémáját, és erősítheti a válsághullámot a kisvállalkozók körében. A szakmai szervezet továbbra is rendelkezésre áll a szakmai egyeztetésre, az elmúlt időszakban úgy tapasztalták, hogy a kormányzat nyitott a szakmai vitára.

Észbekaptak a vállalkozói érdekképviseletek.

Bár Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara KATA-s vállalkozókat érintő szigorító javaslatából nagyon gyorsan törvény lett, egyre több érdekképviselet ismeri fel, hogy a kisvállalkozásokat nagyon negatívan érinti az eddig kedvező adózási forma szigorítása.

A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara a napokban indított online felmérést arról, hogy a vállalkozók mit szólnak a KATA szigorításához, és szerintük megfelelően nyúlt-e a kormányzat az adóhoz, annak érdekében, hogy kiszűrje a bújtatott foglalkoztatókat.

Mint ismert, a kisadózókat érintő változásban a vállalkozók véleményét nem kérték ki, viszont az egyik legnagyobb vállalkozói érdekképviselet vezetője javasolta azt.

A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára, Perlusz László a növekedés.hu-nak kifejtette, sikeres adózási formának tartja a KATA-t, és abban is egyetért a kormányzattal, hogy lehetnek olyan piaci szereplők, akik nem az eredeti célok – kisvállalkozás egyszerű és ösztönző közteherviselése – érdekében használják ezt az adófajtát. A„vadhajtásoktól” – a korrekt piaci szereplők, munkaadók és munkavállalók érdekében – valóban meg kell szabadulni, mert túlburjánzásuk veszélyeztetné az eredeti szándékot, a korrekt közteherviselés teljes körűvé válását. A VOSZ szerint a megoldást azonban alaposan körül kell járni és óvatosan kell lépni, hogy az eddig létrejött értékek és eredmények megmaradjanak. A VOSZ véleménye szerint a módosítás nem eredményezheti a KATA adminisztrációjának növekedését és a terhek vállalhatatlan emelkedését.

Kiemelte, hogy a VOSZ tagjainak véleménye szerint a most megismert módosítást nem előzte meg kellő mélységű elemzés, vagy vita és az elfogadott szabályozás nem ennek az egyszerűsített adózási rendszer továbbfejlesztésének, vagy „finomhangolásának” felel meg és bizony veszélyezteti az elért eredményeket.

A büntetőadó nem oldja meg a rejtett foglalkoztatást, és a kisvállalkozóknak jelent többletterhet

A VOSZ szerint a 40 százalékos büntetőadó önmagában a rejtett munkavállalás problematikáját nem oldja meg, hiszen annak alapvető oka az élőmunka-terhek még mindig magas magyar szintje, vagyis a magas adóék. A 2016 -ban kötött 6 éves (2017-2022) bérmegállapodás eredményeként évről évre, folyamatosan csökken a magyar munkaerőköltség, de sajnos, még mindig elég magas ahhoz, hogy versenyhátrányt jelentsen. Mindez a lassan növekvő, de régiós összevetésben még mindig alacsony magyar termelékenységgel társul, amely a kisebb cégeket még jobban sújtja.

Ebben a helyzeten egy szigorítás okozta költség- és adminisztráció-növekedés nem használ a fejlődésnek, kibontakozásnak, vállalkozóvá válásnak, megerősödésnek.

A szigorítás nem csak azoknak a vállalkozóknak jelent többlet , akik külföldi megrendelővel szerződnek és maguk kell viseljék a 40 százalékos terhet, hanem bizony azoknak a kisvállalkozóknak is jelentős bevételcsökkenést okoz ez az intézkedés, akik belföldi piaci szereplőnek végeznek munkát. Hiszen ezt az extra adóterhet nem fogja a megrendelő viselni, hanem érvényesíti majd a szerződéses árban – véli a VOSZ.

A legkevésbé védekezőképes kisvállalkozók esélyeit rontja a szigorítás, vállalkozások szűnhetnek meg

Új üzleti tervek, új tárgyalások, új szerződések válnak szükségessé – bevételcsökkenés mellett mindez jelentős adminisztrációs tehernövekedést is jelent. A folyamatosan módosuló adójogszabályok nem teszik lehetővé a vállalkozások stabil adótervezését; az elvonások ad-hoc jellegű módosítása üzleti terv és fejlesztési stratégia módosításra kényszeríti a vállalkozásokat, melynek eredménye lehet, hogy megszűnik, mert a vállalásait nem tudja teljesíteni.

A megnövekedett adminisztrációs terhek és bevételt csökkentő hatások éppen a koronavírus-járvány miatt megtépázott, legkevesebb védekezési lehetőséggel, tartalékkal rendelkező kisvállalkozói körben rontják leginkább az esélyeket.

Ezek a vállalkozók 2021 elejétől – a hitelmoratórium lejártával – ismét el kell kezdjék törleszteni a hiteleiket és a támogatások megszűnését követően is folytatniuk kell gazdasági tevékenységüket – miközben a korábban kedvező KATA-adózásuk is megszűnik.

Nagyon alacsony a havi átlag 250 ezer forintos keret

A 3 millió forintos éves keret havi 250 ezer forintnak felel meg, – miközben az átlagbér közel 400 ezer forint – rengeteg szakma képviselője (jelenlegi katások) számára irreálisan alacsony: ilyenek a több, nagyobb fix (éves megbízású) megrendelővel dolgozó vállalkozók (például a takarítók, kisipari javítási szolgáltatók, könyvelők és könyvvizsgálók, agrárvállalkozók, mérnökök és még ki tudja, hány szakma képviselői). A VOSZ azt a kérdést tette fel, hogy miért kell extra terhekkel büntetni azokat a korrekt módon tevékenykedő kisvállalkozókat, amelyeknek van néhány nagyobb megrendelőjük azokkal szemben, akik kizárólag sok apró megrendelést, munkát vállalnak el?

Piactorzító kivételek

Perlusz László kiemelte: indokolatlannak tartják azt is, hogy az állami megrendelők (költségvetési szervek) a kivételek között szerepelnek (mint amelyeknél – úgymond – szóba sem kerülhet a foglalkoztatással szembeni alternatívaként megjelenő „katázás”, vagy „katáztatás”).

Az állami szervek – legalábbis bízunk benne – igenis érdekeltek a kormány versenyképességi programjában is elismerten magas magyar állami bürokrácia (és foglalkoztatás) csökkentésében, továbbá a takarékoskodásban, a bértömeg-gazdálkodás optimalizálásában.

Másik oldalról azt sem tudhatjuk, milyen torzulásokat okoz a gazdaságban, hogy ugyanaz a vállalkozó ugyanazon munkával kapcsolatban az állami megrendelővel szemben nyugodtan „katázhat”, míg a piaci megrendelővel való üzletet évi 3 millió forint felett 40 százalékos büntetőadó terheli.

Végül: a magyar vállalkozók – az általunk is képviselt többség – igenis jogkövetők és készek a korrekt közteherviselésre, ezért az ezzel ellentétes előfeltételezéseket visszautasítjuk – fogalmazott a VOSZ főtitkára.

Újabb válsághullámot hozhat a szigorítás a foglalkoztatásban

A távolabbi hatások tekintetében is látunk kockázatokat: a KATA ellehetetlenülése óhatatlanul megnöveli a munkaerő-kínálatot, de kérdéses, hogy a lassan visszaépülő piac vajon fel tudja-e majd szívni a volt vállalkozókat, vagy egy újabb koronavírus-járványhullám melletti újabb válsághullámot fog erősíteni ez az intézkedés. A jogszabálykövetésnek, adózási fegyelemnek, adózói kör bővítésének sem biztos, hogy jót tesz a szigorítás: az eddigi, évek óta elismerten támogató kormányzati intézkedésekkel szembe menő döntés nehezen talál majd megértésre a több-százezres vállalkozói körben.

A terhek ilyen mértékű növekedése miatt újabb „kiskapuk” keresése és más „kreatív” megoldások irányába fejlődik majd tovább a rendszer, fantom-vállalkozások és színlelt ügyletek jöhetnek létre, ismét növekedhet a szürke- és feketegazdaság aránya is.

Mindez növeli a fölösleges adminisztrációs terheket és sem a vállalkozóknak, sem a piacnak, sem az ország versenyképességének, sem az államnak nem jó – a VOSZ álláspontja szerint.

A VOSZ megoldási javaslatai:

A megoldásra számos – a jelenlegi módosítástól eltérő – más irány is elképzelhető – véli a VOSZ.

1. Elsőként az élőmunkaterhek radikálisabb csökkentését említjük, hiszen Magyarország (a csökkenő tendencia és a családpolitikai intézkedések vitathatatlan eredményei ellenére) még mindig az EU országok listájának élmezőnyében van adóék tekintetében, a legfrissebb 2019. évi OECD adatok alapján.

A végleges és megnyugtató megoldást tehát az jelentené, ha az adóék erőteljesebb csökkentésével a KATA választása és az alkalmazotti lét közötti adó- és járulékteher-különbség is csökkenne, mert ezzel a cégek és a munkavállalók számára is előnyösebb lehet a munkaviszony fenntartása. A munkaviszony erősebb kötelék, erősebb védelem az alkalmazottaknak és a nyugellátás területén is előnyösebb lehet.

2. Az online számlázás bevezetése után minden számla látszódik a NAV adatbázisában; ezt felhasználva ne a kisvállalkozókat ellenőrizzék szigorúbban, hanem azon nagyvállalkozókat, akik tömegesen alkalmazzák a KATA-s vállalkozókat – hangsúlyozta a főtitkár.

3. Ezzel együtt a KATA-s vállalkozások működési feltételeinek teljesülését szigorúbban is vizsgálhatnák – a meglévő feltételekből többnek kellene teljesülnie -, hogy kiszűrjék azokat a vállalkozásokat, amelyek visszaélnek a KATA lehetőségével. Olyan irányban lenne érdemes továbbfejleszteni az adórendszert, hogy a KATA-s vállalkozók számára, fejlődésük egy későbbi szakaszában, előnyösebbé válna más adózási forma is; elképzelhető lenne pl. a KATA-val megismert, kiváló és egyszerű átalányadózás továbbfejlesztésével az évi 12 millió forint feletti bevételi sávokra egy kissé magasabb, de még mindig „versenyképes” átalányadót bevezetni, amely a cégek számára fejlődésük és növekedésük során, későbbi életciklusukban is előnyös lehet.

Orvosoknál (esetleg más szakmák, pl. mérnökök körében) vezessenek be a korábbi „szellemi szabad foglalkozás” kategóriához és adózási megoldáshoz hasonló, testre szabott adózási megoldást (az eredeti szerkezetű KATA továbbélésére).

4. Az öngondoskodásra ma már nem csak a munkaviszony ad választ, hanem sok piaci megoldás is találhat, amely még előnyösebb is lehet és részben tehermentesítheti is az állami nyugellátási rendszert. Ezen eszközök és megtakarítási, előgondoskodási formák ösztönzése a vállalkozóknál – hangsúlyosan a KATA-soknál is – fontos, amelyet a mára már ismert pénzügyi eszközök (pl. nyugdíjelőtakarékossági konstrukciók, állampapírok) népszerűsítésével és adózási előnyeinek fokozásával hatékonyan lehet fejleszteni ebben a körben is.

Vállalkozói körben az is megfogalmazódott, hogy ha semmiképpen nem lehet eltekinteni a szigorítás jelenlegi irányától (ami az egy megrendelő felé kiállított számlaösszegre vonatkozó értékhatár bevezetését illeti), akkor az értékhatárt emeljük fel legalább pl. havi 500 ezer forint (6 millió forint/év) összegre, amely már közelebb áll a realitásokhoz.

5. Továbbá, a 40 százalékos büntetőadó helyett egy olyan – lényegesen alacsonyabb – adóráta kialakítását javasoljuk, amely még hordozná a KATA előnyét és így tömegesen vállalható lenne. Ha elkerülhetetlen, akkor a KATA jelenlegi drasztikus módosítása ne 2021-től, hanem 2022-től történjen meg: ezzel haladékot kapna több-százezer kisvállalkozó a „felkészülésre” és nem akadályozná a talpra állást a COVID-19 után.

A főtitkár hangsúlyozta, hogy a VOSZ továbbra is rendelkezésre áll szakmai egyeztetésre, egy megfelelő szabályozás kialakítása érdekében és az elmúlt időszakban úgy tapasztaltuk, hogy a kormányzat nyitott a szakmai vitára és egyeztetésekre.

Sikeres adózási forma a KATA, ameg kell védeni

Perlusz László leszögezte, hogy a KATA létrehozása óta egyre sikeresebb adózási formának bizonyult, a vállalkozói közösségek és az állami gazdaságpolitika irányítói szerint egyaránt. A VOSZ a korábbiakban is üdvözölte és támogatta a pénzügyi kormányzat azon intézkedéseit, amellyel egyre kedvezőbbé tette ezt a korszerű kisvállalkozói adózási megoldást.

A KATA nagyban hozzájárult a szürke- és feketegazdaság visszaszorulásához – sokan a KATA hatására léptek be a legális adózói szférába – és több-tízezer, korábban EVA-s vállalkozásnak jelentett a KATA megoldást a további működésre. Hangsúlyozta: meggyőződésük, hogy a KATA-t – a lényegét jelentő alacsony adminisztrációs terhet és adózásra ösztönző, vállalható mértékét – feltétlenül meg kell védeni, fenn kell tartani és tovább kell bővíteni – a több-százezer legálisan működő és adófizető kisvállalkozás érdekében és összhangban a kormányzat versenyképességi stratégiájával. ”

Forrás:
VOSZ: A KATA szigorítása erősítheti a válságot, a büntetőadót a kisvállalkozók fogják kifizetni; Növekedés.hu; 2020. augusztus 7.

A bejegyzés kategóriája: gazdaság, jog, közigazgatás:magyar
Kiemelt szavak: , , , , , , .
Közvetlen link.