„„Földabrosz” nevű most induló és folyamatosan bővülő adatbázisunk jelenleg csaknem ezer, 1850 előtt nyomtatott hazai és külföldi térképet tartalmaz, amelynek jelentős része a 18. században készült, de több 17. századi kiadás is gazdagítja a könyvtárunk alapítójától, gróf Széchényi Ferenctől (1754–1820) származó gyűjteményt.
Célunk sokrétű gyűjteményünk közkinccsé tétele a lehető legszélesebb körben, kiemelt figyelemmel a középiskolai és a felsőfokú oktatásban résztvevők, valamint a kutatók igényeire. Nemzeti könyvtári küldetésünket szem előtt tartva kultúrkincseinket jó minőségben és szabad licenc alatt publikáljuk, azaz a forrás megjelölésével szabadon hozzáférhetővé, letölthetővé és felhasználhatóvá tesszük. A célzott kereséshez többszempontú keresőrendszer áll rendelkezésre; a böngészni vágyók földrajzi elhelyezkedés (világ, Európa, Magyarország, távoli tájak) és tematikus csoportosítás (történelmi, hadtörténelmi, város-, hajózási és általános térképek) szerint is válogathatnak. A tájékozódást a térképek részletes bibliográfiai adatainak és tartalmi elemeinek megadásával segítjük.
A „Földabrosz” szolgáltatást folyamatosan bővítjük Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtárunk változatos gyűjteményének további részeivel, azonos nevű térképtörténeti blogunk pedig megújul, s a későbbiekben az oldal szerves részét alkotja majd.
„Földabrosz” adatbázisunk elérhető itt.
A szolgáltatásunkat bemutató blogbejegyzésünk itt olvasható.”
Forrás:
„Földabrosz” néven új digitális tartalomszolgáltatást indítunk; Országos Széchenyi Könyvtár; 2020. augusztus 25.
„…az egyik legkülönlegesebb darab, az az 1670-82 között, a török hódoltság végnapjaiban készült térkép, amely Északnyugat-Magyarországot, az ország nyugati sávjában húzódó, Bécset védő végvárvonalat ábrázolja. Esztergomot és Komáromot külön metszeten is ábrázolták ezen. „A császári döntéshozók érdeklődésének homlokterébe tartozó vidékről készült műre valószínűleg nagy lehetett a kereslet a polgári lakosság körében is, mivel Érsekújvár elestével mindennapossá vált a török támadástól való félelem” – írta a közleményében az OSZK, megjegyezve, hogy a térkép elkészülte utáni évben a török főerők Bécs ostromára indultak. A sikertelen ostrom fordulópont volt a török birodalom történetében, ez volt lassú hanyatlásuk kezdete..
A válogatás legrégebbi darabja egy 1614-ben készült, az ókori Görögországot ábrázoló történelmi térkép. De akad köztük a 17. század első felében Hollandiában népszerűvé vált, látképeket, életképeket és térképeket esetenként többnyelvű szöveges ismertetőkkel egyesítő grafikai kiadványok, az ún. újságtérképek egyik példája, illetve Francesco Piranesi hosszú ideig páratlan térképe Pompeji városáról.”
Forrás:
Csaknem ezer, 17-18. századi térképet tett szabadon hozzáférhetővé az OSZK; 444.hu; 2020. augusztus 26.
