„Miért van szükség ajánlásra az összekapcsoltságra vonatkozóan?
A nagyon nagy kapacitású vezetékes és vezeték nélküli hálózatok kiépítése az EU-ban jelentős beruházásokat igényel. E beruházások nagy része jelenleg a kiépítési folyamat alacsony hatékonysága miatt veszendőbe megy. A széles sávú infrastruktúra kiépítésével kapcsolatos költségek csökkentéséről szóló irányelv végrehajtásáról készített jelentésében a Bizottság megállapította, hogy a tagállamok nem alkalmazzák teljes egészében az irányelvben felvázolt egyes intézkedéseket. Leginkább az építési munkák összehangolásának támogatása, az építési engedélyek kérelmezésének egyszerűsítése, illetve az átláthatóság egyetlen információs pont kialakításán keresztül történő javítása terén korlátozott az előrelépés. A tagállamok egymástól eltérő engedélyezési gyakorlatokat vezettek be, és több eljárás nem zárult le időben, túllépve ezzel azt a 4 hónapos időszakot, amelyen belül az engedélyekre vonatkozó határozatokat meg kell hozni. Ezenkívül mindössze néhány tagállam döntött úgy, hogy lehetővé teszi az engedélykérések elektronikus úton történő benyújtását. Ami a frekvenciaelosztást illeti, 2020. szeptember közepéig a tagállamok (és az Egyesült Királyság) az úttörő 5G sávoknak átlagosan csak 27,5 %-át osztották ki.
Az Európai Elektronikus Hírközlési Kódex és az UHF-határozat határidőket állapít meg a vezeték nélküli 5G hálózatok mindhárom úttörő jellegű spektrumsávjának engedélyezésére. A tagállamoknak a 700 MHz-es sávot 2020. június végéig, a 3,6 GHz-es és a 26 MHz-es sávot pedig 2020 végéig kellett volna kiosztaniuk. Az 5G hálózatok kellő időben történő kiépítése szempontjából fontos, hogy a tagállamok elkerüljék, de legalábbis minimálisra csökkentsék az üzemeltetők rádióspektrumhoz való hozzáférésének engedélyezésével kapcsolatos késedelmeket. Eddig 16 tagállam osztotta ki az 5G úttörő sávok legalább egyikét. A koronavírus-járvány miatt több aukciót is elhalasztottak, amelyeken sor került volna a frekvenciasávok piaci szereplők közötti elosztására. Néhány aukciót már átütemeztek, és várhatóan 2020 végén tartják meg őket.
Mi is pontosan a Bizottság által kidolgozásra ajánlott bevált gyakorlatok eszköztára?
Az ajánlás arra biztatja a tagállamokat, hogy 2020. december 20-ig dolgozzák ki és osszák meg egymással a legjobb gyakorlatok eszköztárát a hálózat kiépítésének felgyorsítása és a frekvenciaelosztás koordinálása érdekében, majd 2021. március 30-ig állapodjanak meg e gyakorlatok listájáról.
Iránymutatással szolgál továbbá a tagállamok számára a bevált gyakorlatok eszköztárának kidolgozásához, különös figyelmet szentelve a nagyon nagy kapacitású hálózatok kiépítését elősegítő intézkedésekre (azaz az engedélyezési eljárások egyszerűsítésére és a hálózat kiépítéséhez szükséges építési munkák összehangolására, a közigazgatási szervek egyablakos információs pontjának kialakítására, a hálózati elemek telepítése érdekében a meglévő infrastruktúrához való hozzáférés kiterjesztésére, az infrastruktúrához való hozzáféréssel kapcsolatos vitarendezési mechanizmus hatékonyságának javítására), valamint azokra az intézkedésekre, amelyek kellő időben biztosítják az 5G rádióspektrumhoz való hozzáférést, és a frekvenciaelosztás fokozottabb határon átnyúló koordinációját.
Milyen szerepet tölt be a konnektivitás és mindenekelőtt a nagy kapacitású hálózati összekapcsoltság a koronavírus okozta válság kezelésében?
A koronavírus-járvány bebizonyította, hogy gyors, megbízható és nagyon jó minőségű internetkapcsolatra van szükség. A kommunikációs hálózatok lehetővé tették a távmunkát és a távoktatást, az online egészségügyi ellátást, a személyes kommunikációt és a szórakoztatást.
Fontos eszközként szolgálnak továbbá a nyilvánosság tájékoztatásához, segítik az illetékes közigazgatási szerveket a vírus terjedésének visszaszorításában, továbbá lehetővé teszik az egészségügyi szervezetek számára az adatcserét és a távszolgáltatások nyújtását.
Hogyan segíti a konnektivitás és mindenekelőtt a nagy kapacitású hálózati összekapcsoltság a gazdasági helyreállítást?
A széles körben elterjedt gigabitalapú hálózati összekapcsoltság biztosítja a feltételeket a nagy sávszélesség-igényű használati esetekhez az egészségügy, az oktatás, a közlekedés, a logisztika, az energia, a gyártás, a mezőgazdaság és a média területén, melyekre jelentős igény mutatkozott az elmúlt hónapokban. Segítségével lehetővé válik a telemedicina, a távellenőrzés, az automatizált folyamatok térhódítása, az intelligens hálózati energiagazdálkodás stb.
A hálózati összekapcsoltság a kulcsfontosságú infrastruktúrák és digitális szolgáltatások alapja is. A munkahelyteremtés, a fenntartható növekedés és a tagállamok gazdaságának korszerűsítése révén játszik majd meghatározó szerepet a gazdasági helyreállításban. Az 5G alapvető szerepet tölt be Európa versenyképessége és fenntarthatósága szempontjából, és a jövőbeli digitális szolgáltatások sikerének kulcsa is egyben.
A tagállamoknak az eddiginél szorosabbra kell fűzniük az együttműködést a hálózatkiépítés egyszerűsítését és költségeinek csökkentését célzó bevált gyakorlatok azonosítása érdekében, így ösztönözve a hálózati lefedettség bővítésére irányuló beruházásokat.
Mit fogalmaz meg az ajánlás a hálózatkiépítés engedélyezési eljárásairól?
Az irányelvben meghatározottaknak megfelelően a hálózati infrastruktúra kiépítéséhez a tagállamok illetékes hatóságainak 4 hónapon belül meg kell adniuk vagy meg kell tagadniuk az építési munkákhoz szükséges valamennyi engedélyt; kivételt csak kellően indokolt esetben, vagy a nemzeti jogban meghatározott egyéb határidőknek vagy kötelezettségeknek való megfelelés céljából lehet tenni. Tény, hogy a tagállamok által alkalmazott gyakorlatok nagyon különbözők, és a határidők betartása is gyakran problémás.
Az engedélyezési eljárás felgyorsítása érdekében a tagállamoknak 2020. december 20-ig kell összeállítaniuk és megosztaniuk a legjobb gyakorlatok listáját, és 2020. március 30-ig kell megállapodniuk az eszköztárat illetően. E bevált gyakorlatok célja, hogy segítségükkel még egyszerűbbé váljon az engedélyezési eljárás, valamint csökkenjenek a hatóságokra és az üzemeltetőkre háruló adminisztratív terhek. Az ajánlás azt szorgalmazza, hogy a tagállamok közösen térképezzék fel, hogyan lehetne:
- elősegíteni a szükséges engedélyek megadására vagy elutasítására vonatkozó 4 hónapos határidő betartását,
- egyszerűsíteni az engedélyezési eljárásokat, legyen szó gyorsított eljárásról, hallgatólagos beleegyezési eljárásról vagy adott esetben engedély alóli mentességről mint megoldás,
- másfajta, alternatív lehetőségeket biztosítani az üzemeltetők számára a hálózatok kiépítéséhez szükséges építési munkákra vonatkozó engedélykérelmek benyújtásához, többek között elektronikus eszközök és a közigazgatási szerveknél igénybe vehető egyablakos információs pontok kialakítása révén,
- hogyan lehetne átalakítani az egyablakos információs pontokat egyablakos ügyintézési ponttá az építési munkákra vonatkozó kérelmek benyújtásához, megkönnyítve az információk megosztását a kérelmező és az illetékes hatóságok között.
Mit mond az ajánlás a meglévő fizikai infrastruktúra átláthatóságáról?
A hálózatok gyorsabb kiépítése céljából az üzemeltetőknek könnyen hozzá kell férniük a meglévő infrastruktúrára vonatkozó információkhoz a hálózati elemek telepítése során. Ily módon a meglévő fizikai infrastruktúra – például az épületek, az alépítmények, a póznák és az utcabútorok – hatékonyabban használható, védve a polgárokat és a környezetet. A tagállamok feladata biztosítani, hogy az egyablakos információs ponton keresztül elektronikus formában az infrastruktúrára vonatkozó valamennyi információ rendelkezésre álljon. Ez magában foglalhatja a közigazgatási szervek által a tulajdonukban lévő vagy ellenőrzésük alatt álló infrastruktúrára vonatkozóan szolgáltatott információkat is. Ezen túlmenően az üzemeltetőket ösztönözni kell arra, hogy az egyablakos információs ponton keresztül is tegyék elérhetővé a meglévő fizikai infrastruktúráikra vonatkozó azon információkat, amelyeket kérésre más üzemeltetőkkel megosztanak.
Milyen lépéseket szorgalmaz az ajánlás a hálózatok környezeti hatásának csökkentése érdekében?
A Bizottság azt tanácsolja, hogy a tagállamok olyan bevált gyakorlatokat fogadjanak el, amelyek segítségével a hálózatok kiépítése alacsonyabb környezeti terhelés mellett valósítható meg, különös tekintettel az energiafelhasználásra és az üvegházhatást okozó gázok kibocsátására. Ennek fényében a tagállamoknak 2020. december 20-ig meg kell határozniuk a fenntartható hálózatokra vonatkozó kritériumokat és azokat az ösztönzőket, amelyekkel ilyen típusú hálózatok kiépítésére sarkallják az üzemeltetőket. A kiépítés a stratégiai környezeti vizsgálatról szóló irányelv vagy a környezeti hatásvizsgálatról szóló irányelv alapján környezeti hatásvizsgálat tárgyát képezheti.
Milyen, a gazdasági szereplők 5G-be való befektetésének ösztönzése érdekében hozott intézkedésekről kell a tagállamoknak 2020. december 20-ig értesíteniük a Bizottságot?
A széles körű hálózati lefedettség előmozdításához a tagállamoknak olyan intézkedéseket kell választaniuk, amelyek ösztönzik az 5G hálózatokba irányuló üzemeltetői befektetéseket. Az eszköztárra vonatkozó bevált gyakorlatok 2020. december 20-ig történő meghatározásának és megosztásának részeként a tagállamoknak – elsősorban a rádióspektrum-politikával foglalkozó csoporton keresztül – tájékoztatniuk kell a Bizottságot azokról a konkrét intézkedésekről, amelyek az üzemeltetőket az 5G-be való befektetésre ösztönzik, így többek között az alábbiakról:
- limitárak támogatása, amelyek tükrözik a rádióspektrum-használati jogok díjainak minimális szintjét,
- a spektrumhiány elkerülése a rádiófrekvenciás spektrum teljes mennyiségének uniós szinten harmonizált kijelölésével,
- annak fontolóra vétele, hogy a rádióspektrum-használati jogok díjait részletekben lehessen kifizetni a jogok érvényességi időtartama alatt,
- egyedi engedélyezési rendszer előnyben részesítése a 27,5 GHz-es frekvenciasávra, amely támogatja annak időben történő használatát, és amely elsősorban gyorsított adminisztratív eljárásokon alapul, amikor földrajzilag korlátozott használati jogokra alkalmazzák,
- pénzügyi ösztönzők ötvözése a jó minőségű vezeték nélküli lefedettség felgyorsítására vagy bővítésére vonatkozó kötelezettségekkel vagy hivatalos kötelezettségvállalásokkal,
- a passzív és aktív infrastruktúra megosztásának, valamint a rádióspektrum használatán alapuló infrastruktúra közös kiépítésének lehetővé tétele.
Mit emel ki az ajánlás a rádióspektrum határokon átnyúló jobb koordinációjának támogatásával kapcsolatban?
A vezeték nélküli 5G internetkapcsolat különösen jelentőségteljes lesz a fontos európai közlekedési útvonalak lefedettsége szempontjából, beleértve a közutakat, a vasutakat és a belföldi vízi utakat. A határokon átnyúló spektrumhasználat összehangolt engedélyezését támogató eszköztár részeként a tagállamoknak 2021. március 30-ig meg kell határozniuk a közúti közlekedés, a vasúti közlekedés és az ipari gyártás határokon átnyúló használati eseteit. A határokon átnyúló üzletmenet-folytonosság biztosítása érdekében a tagállamoknak minden egyes meghatározott eset tekintetében meg kell állapodniuk a közös frekvenciatartományra, az engedélyezési rendszerre és a spektrumhasználat feltételeire vonatkozó bevált gyakorlatokról.
További információk
Sajtóközlemény: A Bizottság a gyors hálózati összekapcsoltság továbbfejlesztését és az 5G kiépítésére vonatkozó közös megközelítés kidolgozását szorgalmazza
Tájékoztató az összekapcsoltságra vonatkozó ajánlásról
Az összekapcsoltságra vonatkozó ajánlás
Sajtóközlemény az Unió helyzetét értékelő beszéd (2020) fő kezdeményezéseiről
Forrás:
Az Unió helyzete: Bizottsági ajánlás a hálózati összekapcsoltság előmozdítására az uniós helyreállítás támogatása érdekében – Kérdések és válaszok; Európai Bizottság; 2020. szeptember 18.
