„ÉPÍTSÜNK OLYAN VILÁGOT, AMILYENBEN ÉLNI SZERETNÉNK: ÉLETERŐS UNIÓ EGY SÉRÜLÉKENY VILÁGBAN
Tisztelt Elnök Úr!
Tisztelt Képviselők!
Korunk egyik legbátrabb elméje, Andrej Szaharov – akit ez a Parlament oly nagyra becsül – mindig arról beszélt, hogy mennyire megingathatatlanul hisz az emberi szellem rejtett erejében.
Az elmúlt hat hónapban az európaiak tanúbizonyságot tettek arról, hogy tényleg mennyire erős az emberi szellem.
Láttuk ezt az ápolók esetében, akik beköltöztek az ápolási intézményekbe, hogy gondoskodhassanak a betegekről és az idősekről.
Az orvosok és ápolók családtagokká váltak azok számára, akik ott vették utolsó lélegzetüket.
Az első vonalban dolgozók éjjel-nappal talpon voltak heteken át, és kockára tették életüket azért, hogy a többségünknek ne kelljen így tennie.
Csodálattal adózunk empátiájuk, bátorságuk és kötelességtudatuk előtt – ezért a beszédem megkezdése előtt szeretnék fejet hajtani ezen emberek előtt.
Történeteik sokat elárulnak arról, hogy milyen helyzetben van ma a világ, és milyen helyzetben van Uniónk.
Jól mutatják az emberség erejét, de azt a szomorúságot is, ami még sokáig jelen lesz a társadalmunkban.
Rámutatnak arra is, hogy mennyi minden sérülékeny körülöttünk.
Egy a homokszemnél ezerszer kisebb vírus megmutatta, hogy mennyire törékeny lehet az élet.
Felfedte az egészségügyi rendszereinkre nehezedő nyomást és annak a modellnek a korlátait, amely a jólétet a jóllét elé helyezi.
Élesebb képet adott arról is, hogy milyen törékeny a bolygónk – minden nap látunk olvadó jéghegyeket, lángoló erdőket, most pedig egy globális járványt.
A járvány hatására máshogy viselkedünk, és máshogy kommunikálunk – távolságot tartunk egymástól, és maszkok mögé rejtjük arcunkat.
Kiderült, hogy értékközösségünk valójában milyen törékeny – és milyen gyorsan meg lehet kérdőjelezni azt szerte a világon, de akár Uniónkon belül is.
De az emberek maguk mögött akarják tudni ezt a korona-világot, ezt a sérülékenységet, ezt a bizonytalanságot. Készen állnak a változásra, és készek továbblépni.
Ezért ez Európa pillanata.
Eljött az ideje, hogy Európa a sérülékenységet hátrahagyva utat mutasson egy életerős új világ felé.Pontosan erről szeretnék ma beszélni.
Tisztelt Képviselők!
Azért mondom ezt, mert az elmúlt hónapokban újra felfedeztük annak az értékét, ami közös bennünk.
Egyénként fel kellett áldoznunk személyes szabadságunk egy darabját a többiek biztonsága érdekében.
Unióként mindannyian megosztottuk szuverenitásunk egy részét a közös jó érdekében.
A félelmet és a tagállamok közötti megosztottságot az Unióba vetett bizalommá alakítottuk.
Megmutattuk, mennyi minden lehetséges, ha bízunk egymásban, és bízunk európai intézményeinkben.
És mindezek tükrében azt választottuk, hogy nem csupán itt és most állítjuk helyre a dolgokat, hanem jobb életmódot alakítunk ki a jövő világa számára.
Ez a NextGenerationEU.
Ez a mi lehetőségünk arra, hogy a változás a mi terveink szerint menjen végbe – nem katasztrófák kényszerében vagy a világ más részei által ránk erőltetve.
Hogy megerősödve jöjjünk ki a válságból azáltal, hogy lehetőségeket teremtünk a jövő számára, és nem elégszünk meg azzal, hogy vészhelyzeti terveket alakítunk ki a múlt romjain.
Mindenünk megvan ennek megvalósításához. Leráztuk magunkról a régi kifogásokat és azt a kényelmességet, ami eddig visszatartott minket. Megvan a jövőképünk, megvan a tervünk, megvannak a beruházási forrásaink.
Ideje, hogy nekilássunk a munkának.
Ma reggel elküldtem egy szándéknyilatkozatot Sassoli elnök úr és – a német elnökséget képviselő – Merkel kancellár asszony számára, amely felvázolja a Bizottság következő évi terveit.
Nem fogok felsorolni minden egyes kezdeményezést, de szeretném röviden felvázolni, hogy az Uniónak mire kell koncentrálnia a következő tizenkét hónapban.
LÁBALJUNK KI KÖZÖSEN A VÁLSÁGBÓL: TARTSUK BE EURÓPA ÍGÉRETÉT
Tisztelt Képviselők!
Az európai polgárok még mindig szenvednek.
Milliók számára komoly aggodalmak időszaka ez: egyesek a családjuk egészségéért aggódnak, mások a munkahelyük jövője miatt, vagy egyszerűen amiatt, hogy be tudják-e fizetni a csekkeket a hónap végén.
A járványnak és a vele járó bizonytalanságnak még nincs vége. A helyreállításnak is csak az elején járunk még.
Ezért elsődleges prioritásunk az, hogy segítsünk mindenkinek átvészelni ezt az időszakot. Hogy támaszt nyújtsunk azoknak, akiknek erre szüksége van.
Egyedülálló szociális piacgazdaságunknak köszönhetően Európa erre is képes.
Elsősorban emberközeli gazdaságra van szükség, amely védelmet biztosít az élet nagy kockázataival szemben – legyen szó betegségről, szerencsétlenségről, munkanélküliségről vagy szegénységről. Egy olyan gazdaságra, amely stabilitást kínál, és segít a sokkok hatékonyabb csillapításában. Amely az innováció, a növekedés és a tisztességes verseny ösztönzésével teremt lehetőségeket és jólétet.
Még sosem volt ennyire fontos a védelem, a stabilitás és a lehetőségek e tartós érvényű ígérete.
Hadd fejtsem ki, miért.
Először is, Európának továbbra is meg kell védenie az emberek életét és megélhetését.
Ez kiemelten fontos ennek a világjárványnak a közepén, amely nem mutatja jelét annak, hogy veszítene erejéből vagy intenzitásából.
Tudjuk, hogy a számok bármelyik pillanatban ugrásszerű növekedésnek indulhatnak. Ezért a világjárványt továbbra is rendkívül körültekintően, felelősségteljesen és egységben kell kezelnünk.
Az elmúlt hat hónapban csodákat műveltek az egészségügyi rendszereink és az egészségügyi dolgozóink.
Minden ország azon munkálkodott, hogy minden lehetőt megtegyen polgárai érdekében.
És Európa minden eddiginél többet tett közösen.
Amikor a tagállamok lezárták a határokat, zöld folyosókat nyitottunk az áruszállítás számára.
Amikor több mint 600 000 európai a világ különböző pontjain rekedt, az EU hazahozta őket.
Amikor néhány ország exporttilalmat rendelt el a kritikus egészségügyi termékek tekintetében, mi véget vetettük a korlátozásnak és biztosítottuk, hogy az egészségügyi felszerelések eljussanak oda, ahol szükség van rájuk.
Együttműködtünk az európai iparral, hogy több maszkot, kesztyűt, tesztet és lélegeztetőgépet gyártsanak.
Az uniós polgári védelmi mechanizmus gondoskodott róla, hogy romániai orvosok Olaszországban kezelhessenek betegeket, vagy hogy Lettország maszkokat küldhessen balti szomszédainak.
Mindezt úgy értük el, hogy számos dolog tekintetében nem rendelkeztünk hatáskörrel.
Számomra teljesen egyértelmű, hogy erősebb európai egészségügyi uniót kell kialakítanunk.
Ennek megvalósításához pedig le kell vonnunk az egészségügyi válság első tanulságait.
Időtállóvá kell tennünk az új uniós egészségügyi cselekvési programot. Ezért javasoltam a finanszírozás növelését, és hálás vagyok ennek a parlamentnek azért, hogy kész harcolni a költségvetés növeléséért és az Európai Tanács csökkentéseinek kiigazításáért.
Ezenkívül meg kell erősítenünk a válságokra való felkészültségünket és a határon átnyúló egészségügyi fenyegetések kezelését.
Első lépésként javasolni fogjuk az Európai Gyógyszerügynökség és az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ megerősítését, továbbá hatásköreik kiszélesítését.
Második lépésként létrehozzuk a magas szintű orvosbiológiai kutatással és fejlesztéssel foglalkozó európai ügynökséget. Ez az új ügynökség támogatja majd a határokon átnyúló fenyegetésekre és vészhelyzetekre való reagáláshoz szükséges kapacitásainkat és készenlétünket – legyenek azok természetes eredetűek vagy szándékosak. Stratégiai készleteket kell felhalmoznunk, hogy kevésbé függjünk az ellátási láncoktól – elsősorban a gyógyszeripari termékek tekintetében.
Harmadik lépésként minden korábbinál világosabb, hogy meg kell vitatnunk az egészségügyi hatáskörök kérdését. Úgy gondolom, hogy ez egy nemes és sürgető feladat az Európa jövőjéről tartandó konferencia számára.
És mivel ez egy globális válság, világméretű következtetéseket kell levonnunk belőle. Ezért fogok összehívni Giuseppe Conte miniszterelnökkel és a G20 olasz elnökségével együtt jövő nyárra egy világszintű egészségügyi csúcstalálkozót Olaszországban.
Ebből látják majd az európaiak, hogy az Unió azért van, hogy mindenki számára védelmet biztosítson.
Pontosan ezt tettük, amikor a munkavállalókról volt szó.
Hivatalba lépésemkor megfogadtam, hogy egy új programot hozunk létre munkavállalóink és vállalkozásaink külső sokkokkal szembeni védelmére.
Munkaügyi és szociális miniszterként már láttam ugyanis, hogy az ilyen programok működnek. Megóvják az emberek munkahelyét, a vállalkozások szaktudását és a kkv-k életképességét. A kkv-k – gazdaságunk motorjai – a helyreállítás motorjaként is helyt fognak állni.
A Bizottság ezért hozta létre a SURE programot. A Tisztelt Háznak itt külön megköszönöm az ezzel kapcsolatos gyors munkát.
Ha Európa eddig elkerülte a máshol látott tömeges munkanélküliséget, az nagymértékben annak köszönhető, hogy mintegy 40 millió ember igényelte a csökkentett munkaidős foglalkoztatást.
Gyorsaságunk és céltudatosságunk eredményeképp 16 ország hamarosan csaknem 90 milliárd eurót fog kapni a SURE programból a munkavállalók és a vállalkozások támogatására.
Ez a pénz Litvániától Spanyolországig segíteni fogja a családokat abban, hogy legyen étel az asztalukon, és maradjon tető a fejük felett.
Az egész Unióban segíteni fogja továbbá munkahelyek, jövedelmek és vállalkozások millióinak megtartását.
Ilyen az európai szolidaritás, ha akcióba lép. Azt is tükrözi, hogy Uniónkban a munka méltósága érték.
Ugyanakkor sokak munkáját még mindig nem értékeljük eléggé.
A dömpingbérek megfosztják a munkát méltóságától, hátrányos helyzetbe hozzák a tisztességes bért fizető vállalkozókat, és torzítják a versenyt az egységes piacon.
A Bizottság ezért jogalkotási javaslattal fogja támogatni a tagállamokat egy európai minimálbérkeret kidolgozásában. A cél, hogy minden munkavállalónak joga legyen a minimálbérhez, akár kollektív szerződések, akár nemzeti minimálbérek útján.
Én a kollektív tárgyalások híve vagyok, de javaslatunk teljes körűen tiszteletben fogja tartani a nemzeti hatásköröket és hagyományokat.
Sok tagállamban láthattuk, hogy egy jól kialkudott minimálbér megvédi a munkahelyeket, és tisztességes körülményeket teremt mind a munkavállalók, mind az őket valóban megbecsülő vállalkozások számára.
A minimálbér hatásos – itt az ideje, hogy a munka kifizetődő legyen.
A szociális piacgazdaság második ígérete a stabilitásé.
Az Európai Uniós és tagállamai példa nélküli választ adtak egy példa nélküli válságra.
A Bizottság – az Unió történetében először – azonnal aktiválta az általános mentesítési rendelkezést.
Rugalmasan alkalmaztuk az európai alapokra és az állami támogatásokra vonatkozó szabályokat.
Több mint 3 billió euró összegű támogatást engedélyeztünk a vállalkozások és az ipar számára. Horvát halászok, görög gazdák, olasz kkv-k és dán szellemi szabadfoglalkozásúak egyaránt részesültek belőle.
Az Európai Központi Bank az úgynevezett PEPP program keretében tett döntő lépéseket.
A Bizottság rekordgyorsasággal előterjesztette javaslatát a NextGenerationEU-ról és az átdolgozott költségvetésről.
A javaslat a beruházásokat igencsak szükséges reformokkal ötvözi.
A Tanács villámgyorsan jóváhagyta a javaslatot.
A Tisztelt Ház szintén maximális sebességgel dolgozik a szavazás megvalósításán.
Európa ezen első – és kivételes – alkalommal közös eszközeinkkel egészítette ki a nemzeti fiskális stabilizátorokat.
Uniónk számára ez az egység jelentős pillanata. Olyan eredmény, amelyre mindannyian büszkék lehetünk.
Most viszont tartanunk kell az irányt. Mindannyian láttuk az előrejelzéseket. Gazdaságaink a GDP második negyedévben tapasztalt 12%-os visszaesését követően várhatóan mozgásba lendülnek.
De a vírushoz hasonlóan a bizonytalanság sem tűnt el – sem Európában, sem a világon.
Így biztos, hogy még nem jött el az ideje a támogatások befejezésének.
Gazdaságainknak további szakpolitikai segítséget kell nyújtanunk, kellő egyensúlyt biztosítva a pénzügyi támogatások és a költségvetési fenntarthatóság között.
A stabilitást és a versenyképességet hosszabb távon legeredményesebben csak a gazdasági és monetáris unió keretében teremthetjük meg.
Az euróba vetett bizalom erősebb, mint korábban bármikor.
Támogatottságát a NextGenerationEU-ról szóló történelmi jelentőségű megállapodás is mutatja.
A lehetőséget megragadva végre kell hajtanunk gazdaságaink strukturális reformját, és be kell fejeznünk a tőkepiaci unió és a bankunió kiépítését
Vállalkozásaink mély és likvid tőkepiacok híján nem tudnak finanszírozást szerezni növekedésükhöz, illetve a helyreállítást és a jövőt célzó beruházásaikhoz.
E tőkepiacok az euró nemzetközi szerepének további erősítéséhez is elengedhetetlenek. Munkára fel, fejezzük be végre ezt a korszakos projektet.
Tisztelt Képviselők, a harmadik tartós érvényű ígéret a lehetőségeké.
A világjárvány ráébresztett minket arra, hogy mennyi mindent elfelejtünk vagy biztosra veszünk.
Rávilágított, hogy gazdaságaink mennyire egymásra épülnek, és hogy jólétünk és életmódunk mily nagy mértékben függ az egységes piac megfelelő működésétől.
Az egységes piac lehetőségeket biztosít – konkrétabban a fogyasztóknak választékot, a vállalkozásoknak piacot, az iparnak globális versenyképességet.
Nekünk európaiaknak pedig lehetővé teszi, hogy a minél jobban éljünk az általunk nagy becsben tartott szabadságokkal. Vállalkozásaink számára nagy teret biztosít a növekedéshez, és védett kikötőt a viharos időkben. Megkönnyíti mindennapjainkat, ugyanakkor válság és helyreállítás idején is nélkülözhetetlen.
Erősítsük meg.
Fel kell számolnunk az egységes piac előtt álló akadályokat. Csökkentenünk kell a bürokráciát. Fokoznunk kell a végrehajtást és a jogérvényesítést. Helyre kell állítanunk a négy szabadságot – teljeskörűen, minél hamarabb.
Ebben a központi elem a szabad mozgást biztosító schengeni térség teljes körű működőképessége. Ezt a Parlamenttel és a tagállamokkal együttműködve politikai programunk fő helyére kívánjuk emelni, és ezért új stratégiát fogunk javasolni a schengeni térség jövőjének alakítására.
Az európai ipar az erős belső piacra támaszkodva régóta élteti gazdaságunkat, stabil megélhetést biztosít milliók számára, és gondoskodik a közösségeink alapjául szolgáló társadalmi központokról.
Márciusban bemutattuk új iparstratégiánkat, amelynek segítségével iparunk a zöld és digitális kettős átállás élére állhat. Az átalakulás az elmúlt hat hónapban még inkább felgyorsult – olyan időket élünk, amikor a versenyképesség tekintetében alapvetően és folyamatosan változnak a globális erőviszonyok. Erre tekintettel a következő év első felében aktualizálni fogjuk iparstratégiánkat, csakúgy, mint versenyjogi keretünket, amelynek szintén tartania kell a lépést.
LENDÜLETET EURÓPÁNAK: ÉPÍTSÜNK OLYAN VILÁGOT, AMILYENBEN ÉLNI SZERETNÉNK
Tisztelt Képviselők!
Mindez biztosítani fogja, hogy Európa talpra álljon. De miközben együtt leküzdjük a nehézségeket, már előre kell néznünk.
Sérülékeny bolygónk jövője a tét – ezért sürgősen nagyobb sebességre kell kapcsolnunk.
Miközben a lezárások megbénították a fél világot, bolygónk veszélyes felmelegedése nem szűnt meg.
Körülnézve mindenütt látjuk ennek jeleit: a Mont Blanc gleccsereinek olvadása miatt lakóházakat kell kiüríteni, Oregonban tűzvész tombol, Romániában az elmúlt évtizedek legsúlyosabb aszálya tizedeli a termést.
De azt is látjuk, érezzük, hogy a természet újra életünk részévé válik.
Zöld tereket, tiszta levegőt kívánunk szellemi és fizikai frissességünk megőrzése érdekében.
Tudjuk, hogy változtatnunk kell – és tudjuk, hogy ez lehetséges.
A továbblépés alapköve az európai zöld megállapodás.
Lényege az a küldetésünk, hogy 2050-re a világ első klímasemleges kontinensévé váljunk.
De a jelenlegi helyzet fenntartása ehhez kevés lesz – gyorsítanunk kell, és jobban kell végeznünk a dolgunkat.
Minden gazdasági ágazat esetében alaposan megvizsgáltuk, milyen gyorsan haladhatunk úgy, hogy ezt felelős és megalapozott módon tegyük.
Széles körű nyilvános konzultációt tartottunk, és átfogó hatásvizsgálatot végeztünk.
Az Európai Bizottság ennek alapján javasolja a 2030-as kibocsátáscsökkentési célok legalább 55%-ra történő emelését.
Tisztában vagyok vele, hogy a célok 40%-ról 55%-ra emelése egyeseknek túl sok, másoknak túl kevés.
A hatásvizsgálatunk azonban egyértelműen azt mutatta, hogy gazdaságunk, iparunk képes erre.
És nem csak képes: akarja is. Éppen tegnap kaptam egy levelet, amelyben 170 vállalatvezető és befektető – kisvállalkozásoktól a világ legnagyobb vállalataiig – sürgeti, hogy Európa legalább 55%-os célt határozzon meg.
A hatásvizsgálatunk világosan mutatja, hogy ha elérjük ezt a célt, akkor 2050-re bizonyosan megvalósítható lesz Európa klímasemlegessége és a Párizsi Megállapodásban vállalt kötelezettségeink teljesítése.
Ha pedig mások is követik a példánkat, a világ képes lesz 1,5 °C alatt tartani a felmelegedést.
Jól tudom, hogy számos partnerünk messze van ettől – és később visszatérek majd az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmusra.
Ami azonban minket illet: a 2030-as cél ambiciózus, elérhető és Európa számára hasznos.
Meg tudjuk csinálni.Már megmutattuk, hogy képesek vagyunk rá.
1990 óta kibocsátásunk 25%-kal csökkent, miközben gazdasági teljesítményünk 60%-kal nőtt.
A különbség az, hogy most jobb technológiákkal, nagyobb tapasztalattal és több beruházási forrással rendelkezünk. És már meg is kezdtük az átállást a klímasemleges termelést lehetővé tevő körforgásos gazdaságra.
Több közöttünk a fiatal, akik akarják a változásokat. Több a bizonyítékunk arra, hogy ami jó az éghajlatnak, az jó a gazdaságnak, és jó mindannyiunknak.
És megfogadtuk azt is, hogy senki nem maradhat ki. A Méltányos Átállást Támogató Alapunk segíteni fogja azokat a régiókat, amelyeknek nagyobb és költségesebb átalakítást kell végrehajtaniuk.
Minden készen áll. Most rajtunk a sor, hogy mindezt megvalósítjuk.
Tisztelt Képviselők!
Az új célérték megvalósítása csökkenteni fogja az importált energiától való függésünket, milliószámra hoz létre új munkahelyeket, és több mint felére vágja a levegőszennyezést.
Hogy célba érjünk, most kell elindulnunk.
Jövő nyárra átdolgozzuk az összes klíma- és energiaügyi jogszabályunkat, hogy megfeleljenek az 55%-os célnak.
Megerősítjük a kibocsátáskereskedelmi rendszert, új lendületet adunk a megújuló energiának, javítjuk az energiahatékonyságot, megreformáljuk az energiaadózást.
Az európai zöld megállapodás célja azonban messze nem merül ki a kibocsátáscsökkentésben.
A cél a gazdaság, a társadalom és az ipar rendszerszintű modernizálása. Egy élhető és erősebb világ építése.
Nyersanyag-, energia-, víz- és élelmiszerfogyasztásunk, valamint termőföldhasználatunk jelenlegi szintje fenntarthatatlan.
Újra kell gondolnunk, hogyan kezeljük a természetet, hogyan termelünk és fogyasztunk, élünk és dolgozunk, étkezünk és fűtünk, utazunk és szállítunk.
Fellépésünk mindenre kiterjed majd, a veszélyes hulladékoktól kezdve az erdőirtáson át a szennyezésig.
Az európai zöld megállapodás a valódi megújulás terve. Európa beruházási terve.
És ez az a pont, ahol a NextGenerationEU igazi változást hoz.
Először is, a NextGenerationEU 37%-át közvetlenül a zöld megállapodás céljaira fordítjuk.
És biztosíthatom Önöket afelől, hogy ez a zöld finanszírozást is új szintre emeli.
Európa a világ vezető zöld finanszírozója és a legnagyobb zöldkötvény-kibocsátó a világon. Az uniós zöldkötvény-standard kidolgozása úttörő vállalkozás.
És ma bejelenthetem, célunk az lesz, hogy a 750 milliárd eurós NextGenerationEU 30%-át zöldkötvények kibocsátásán keresztül vonjuk be.
Másodszor, a NextGenerationEU-nak a legnagyobb hatású európai vezérprojekteket kell finanszíroznia: a hidrogént, az épületek korszerűsítését és egymillió elektromos töltőállomás létrehozását.
Hadd mutassam be, hogyan működhet ez:
Két hete, Svédországban megkezdte a próbaüzemet egy egyedülálló, karbonmentes acélgyártási projekt. Itt szén helyett hidrogén használatával állítanak elő „tiszta” acélt.
Ez jól mutatja, mekkora lehetőséget rejt a hidrogén az új, tiszta ipari technológiák terén.
Arra fogok törekedni, hogy a NextGenerationEU új európai hidrogénvölgyeket teremtsen, amelyek modernizálják iparunkat, üzemanyaggal látják el autóinkat, és új élettel töltik meg a vidéket.
A második példa: az épületek, amelyekben lakunk és dolgozunk.
Ezek az épületek felelősek Európában az üvegházhatású gázok kibocsátásának 40%-áért. El kell érnünk, hogy kevésbé pazarlóak, olcsóbbak és fenntarthatóbbak legyenek.
És tudjuk, hogy az építőipar karbonkibocsátóból akár karbonelnyelővé is változhat, ha természetes építőanyagokat, például fát, és okos technológiákat, például a mesterséges intelligenciát alkalmaz.
Az a szándékom, hogy a NextGenerationEU egy európai épület-korszerűsítési hullám motorja legyen, és az Uniót a körforgásos gazdaság zászlóshajójává tegye.
Ez azonban nem csupán környezeti vagy gazdasági projekt: ez egyúttal Európa új kulturális projektje kell, hogy legyen. Minden mozgalomnak megvan a maga arculata. Rendszerszintű reformunknak is saját esztétikát kell kölcsönöznünk – stílust kell adnunk a fenntarthatóságnak.
Éppen ezért hozzuk létre az új Európai Bauhaust, egy olyan közös alkotóteret, ahol építészek, művészek, diákok, mérnökök és dizájnerek együtt dolgozva válthatják valóra e célokat.
Ez a NextGenerationEU. Erről szól az, hogy olyan világot építünk, amilyenben élni szeretnénk.
Olyan világot, ahol a gazdaság csökkenti a kibocsátásokat, növeli a versenyképességet, mérsékli az energiaszegénységet, motiváló munkalehetőségeket teremt, és javítja az életminőséget.
Olyan világot, ahol digitális technológiák segítségével építünk egészségesebb, zöldebb társadalmat.
Ez csak akkor sikerülhet, ha mindannyian együtt dolgozunk rajta, és hadd hangsúlyozzam, hogy a helyreállítási terveink nemcsak kivezetnek a válságból, de tovább is lendítik Európát a jövő világa felé.
Tisztelt Képviselők!
Képzeljék el egy pillanatra, hogyan élnénk a világjárvány közepette digitális technológia nélkül. Karanténban, elvágva családtól, barátoktól és a munka világától, súlyos ellátási problémák mellett. Nem kell hozzá sok képzelőerő, hogy belássuk, 100 éve, a legutóbbi nagy világjárvány idején éppen ez volt a helyzet.
Ma, egy évszázaddal később, a modern technológia segítségével diákok és munkavállalók milliói tanulhattak, dolgozhattak otthonról. A digitális technológia lehetővé tette, hogy a vállalatok, gyárak és kormányhivatalok távolból értékesíthessék termékeiket, üzemelhessenek és nyújthassanak létfontosságú szolgáltatásokat. Hetek alatt több évnyi digitális innovációnak és transzformációnak lehettünk tanúi.
Az analóg korszak a teljesítőképességének a határára érkezett. És a digitális átalakulás még csak most gyorsul majd be igazán.
Évtizedünket Európa digitális évtizedévé kell tennünk.
A digitális Európa közös tervét kell kialakítanunk, mely 2030-ra egyértelmű célokat tűz ki például a hálózati összekapcsoltság, a készségek és a digitális közszolgáltatások terén. És világos elveket kell követnünk: a magánélethez és az összekapcsoltsághoz való jogot, a szólásszabadság, a kiberbiztonság és az adatok szabad áramlásának elvét.
Európának digitális téren most kell az élvonalba lépnie – különben nem lesz más választásunk, mint követni másokat, akik majd diktálják a tempót. Ezért kell gyorsan cselekednünk.
Meggyőződésem szerint a következő három területre kell fordítanunk a figyelmünket.
Először is az adatokra.
Ami a vállalkozások és a fogyasztók személyre szabott adatait illeti, Európa túl lassan lépett, és így immár másoktól függ.
Az ipari adatok esetében ez nem történhet meg. A jó hír az, hogy Európa vezető szerepet tölt be ezen a területen – rendelkezünk a megfelelő technológiával és iparral – mely utóbbi döntő jelentőségű.
A verseny azonban korántsem dőlt még el. Az elkövetkező öt évben világszerte megnégyszereződik majd az ipari adatok mennyisége – és hasonlóan bővül az azokhoz kötődő lehetőségek köre. Gondoskodnunk kell arról, hogy vállalataink, kis- és középvállalkozásaink, induló innovatív vállalkozásaink és kutatóink teljes mértékben ki tudják használni lehetőségeiket. Az ipari adatok ugyanis páratlanul értékesek az új termékek és szolgáltatások kifejlesztése szempontjából.
A valóság azonban az, hogy az összegyűjtött ipari adatok 80%-át soha nem használják fel. Ez az erőforrások puszta elpocsékolása.
Másrészt a valódi adatgazdaság hathatósan ösztönözné az innovációt és az új munkahelyek megteremtését. Ezért biztosítanunk kell, hogy ezek az adatok rendelkezésére álljanak és széles körben hozzáférhetők legyenek Európában. Közös adatterekre van szükségünk – például az energetikai és az egészségügyi ellátási ágazatban. Ezek szolgálnak majd alapul azokhoz az innovációs ökoszisztémákhoz, amelyek segítségével az egyetemek, a vállalkozások és a kutatók hozzáférhetnek az adatokhoz és együttműködhetnek azokkal kapcsolatban.
Ezért – a GaiaX alapján – európai számítási felhőt fogunk kiépíteni a NextGenerationEU keretében.
A második olyan terület, amelynek figyelmet kell szentelnünk, a technológia – és kiváltképpen a mesterséges intelligencia.
Akár a precíziós mezőgazdaságról, akár a pontosabb orvosi diagnózisokról vagy a biztonságos önvezető gépjárművekről legyen is szó – a mesterséges intelligencia új lehetőségek tárházát nyitja meg számunkra. E lehetőségekhez azonban szabályokat is kell társítani.
Olyan szabályozást szeretnénk, amely az embereket helyezi a középpontba. Az algoritmusok nem válhatnak fekete dobozokká, és világos szabályok kellenek arra az esetre, ha nem működnek megfelelően. A Bizottság jövőre javaslatot tesz az erre vonatkozó jogszabályra, amely a személyes adataink feletti ellenőrzésre is kiterjed.
Ez utóbbi napjainkban még mindig túl ritkán valósul meg. Nem vagyunk tisztában azzal, mi történik valójában az adatainkkal, amikor egy alkalmazás vagy weboldal arra kér minket, hogy hozzunk létre új digitális személyazonosságot vagy egyszerűen jelentkezzünk be egy nagy platformon keresztül.
Ezért a Bizottság hamarosan javaslatot tesz majd az európai szintű biztonságos elektronikus személyazonosítási rendszer megteremtésére.
Egy olyan rendszerre, amelyben valamennyien megbízhatunk és amelyet a polgárok Európa-szerte felhasználhatnak az adófizetéstől a kerékpárbérlésig terjedő sokféle szolgáltatás igénybevételéhez. Olyan technológiáról van szó, amelynek segítségével mi magunk ellenőrizhetjük, hogy milyen adatokat és hogyan használhatnak fel.
A harmadik terület az infrastruktúra.
Az adatkapcsolatoknak lépést kell tartaniuk a gyors ütemű változással.
Ha az esélyegyenlőség Európájának megteremtésére törekszünk, elfogadhatatlan, hogy a vidéki térségekben élők 40%-a továbbra sem rendelkezik széles sávú internetkapcsolattal.
Pedig jelenleg ilyen internetkapcsolat nélkül nem képzelhető el a távmunka, az otthoni tanulás és az online vásárlás, és e kapcsolat kiépítése a jelentős új szolgáltatások érdekében nap mint nap sürgetőbbé válik. Szélessávú internetkapcsolat nélkül immár aligha lehet egy vállalkozást felépíteni vagy hatékonyan működtetni.
Ez egy páratlan lehetőség és a vidéki térségek újbóli felvirágoztatásának előfeltétele. E térségek kizárólag így tudják maradéktalanul kiaknázni a bennük rejlő lehetőségeket, és még több embert és beruházást magukhoz vonzani.
A NextGenerationEU révén elért beruházásösztönzés egyedülálló esélyt nyújt arra, hogy minden települést bekössünk a szélessávú internethálózatba. Ezért kiemelt figyelmet kívánunk fordítani a biztonságos internetkapcsolatra, valamint az 5G, 6G és üvegszálas hálózatok bővítésére irányuló beruházásokra.
A NextGenerationEU arra is egyedülálló lehetőséget nyújt, hogy következetesebb európai megközelítést dolgozzunk ki az összekapcsoltság és a digitális infrastruktúra fejlesztése tekintetében.
Ezek egyike sem önmagáért való célkitűzés – kis- és nagy léptékben egyaránt Európa digitális szuverenitása a tét.
Ennek szellemében örömmel jelentem be az európai gyártmányú csúcstechnológiába, a szuperszámítógépek új generációjába irányuló 8 milliárd eurós beruházást.
Azt szeretnénk, ha az európai ipar állítaná elő új generációs mikroprocesszorunkat, amelynek segítségével egyre nagyobb adatmennyiséget használhatunk fel energiahatékony és biztonságos módon.
Erről szól Európa digitális évtizede!
Tisztelt Képviselők!
Ha azt szeretnénk, hogy Európa előrelépjen és gyorsan haladjon, nem habozhatunk tovább.
A tét az, hogy esélyt adjunk Európának saját jövőjének meghatározására.
Minden rendelkezésünkre áll ennek megvalósításához. A magánszektor is nagyon várja ezt.
Soha nem volt még kedvezőbb időszak arra, hogy európai technológiai vállalatokba ruházzunk be, és Szófiától Lisszabonig és Katowicéig mindenfelé technológiai központok épüljenek ki. Rendelkezésünkre állnak a megfelelő emberek, ötletek és erő ahhoz, hogy az Unió sikeressé váljon.
Ezért fogjuk a NextGenerationEU beruházásainak 20%-át a digitális területre fordítani.
Értékeink, erőnk és globális ambícióink alapján vezető szerepet kívánunk betölteni: mi szeretnénk kijelölni a digitális korba vezető európai utat.
…
Az igazságos globalizáció megvalósításáért fogunk dolgozni. Ezt azonban nem szabad magától értetődőnek tekintenünk. A méltányossághoz és az egyenlő versenyfeltételekhez ragaszkodnunk kell. És Európa haladni fog a céljai felé – egyedül vagy a csatlakozni kívánó partnerekkel együtt.Olyan mechanizmus kialakításán dolgozunk, amely ellensúlyozza az importáruk karbonintenzitását.
A szén-dioxid-kibocsátásnak árat kell szabni – a természet nem terhelhető tovább.
Az importált fogyasztási cikkek karbonintenzitását ellensúlyozó említett mechanizmus arra fogja ösztönözni a külföldi gyártókat és az uniós importőröket, hogy csökkentsék szén-dioxid-kibocsátásukat, miközben a WTO-szabályokkal összeegyeztethető módon egyenlő versenyfeltételeket biztosítunk.
Ugyanez az elv vonatkozik a digitális gazdaság adóztatására is. Minden tőlünk telhetőt megteszünk annak érdekében, hogy az OECD és a G20-ak keretében megállapodást érjünk el. De senkinek se legyen kétsége afelől: ha bármely megállapodásból hiányozni fog a hosszú távon fenntartható bevételeket biztosító, méltányos adórendszer, Európa jövő év elején ilyen irányú javaslatot terjeszt elő.
Azt szeretném, hogy Európa mindenhol a világon a méltányosság előmozdítója legyen.
ÚJ ÉLETERŐVEL TÖLTJÜK MEG EURÓPÁT
Tisztelt Képviselők!
Ha Európa a globális színtéren ilyen fontos szerepet kíván betölteni, akkor saját határain belül is új életerőre van szüksége.
Az előrehaladáshoz pedig túl kell lépnünk azokon a különbségeken, amelyek eddig visszatartó erővel hatottak ránk.
A NextGenerationEU-ról kötött történelmi jelentőségű megállapodás arról tanúskodik, hogy mindez megvalósítható. A költségvetési szabályokra, az állami támogatásra és a SURE eszközre vonatkozó döntések meghozatalának sebessége szintén arról tanúskodik: ez megvalósítható.
Váltsuk hát valóra!…
Tisztelt Képviselők!
A jövőnk attól függ, hogy hogyan alakítjuk. Rajtunk múlik tehát, hogy milyen lesz a jövő Európája.
Ne kicsinyeljük le ennek jelentőségét. Lássunk máris munkához. Tegyük erőssé Európát. És építsünk olyan világot, amilyenben élni szeretnénk.
Éljen Európa!”
Forrás:
Von der Leyen elnök értékelő beszéde az Unió helyzetéről az Európai Parlament plenáris ülésén; Európai Bizottság; 2020. szeptember 16.
(A hosszú és számos témát érintő beszédből csak válogatást közöltünk.)
Lásd még: A Bizottság elnöke egy új, életerős EU-t vizionál; Bruxinfo; 2020. szeptember 16.
