Digitális versenyképességben még van hová fejlődnünk

„Megjelent a svájci versenyképesség-kutató cég, az IMD digitális versenyképességre vonatkozó legfrissebb rangsora, amelyben a vizsgált 63 ország között, éppen úgy, mint 2019-ben, az Egyesült Államok és Szingapúr van az élen. A harmadik helyen Dánia, a negyediken pedig Svédország található. Regionálisan Ázsia feljövőben van, Európa stagnál, és az amerikai kontinens rontotta a versenyképességét. Kína például hat hellyel lépett előre, Spanyolország viszont öt hellyel visszacsúszott.

A rangsort 2017 óta készíti az IMD. Azt vizsgálja, hogy milyen fejlettségi szinten vannak a digitális technológiák, valamint hogy rendelkezésre áll-e a szükséges tudás a hatékony alkalmazásukhoz. További fontos tényezőként elemzi a társadalom és a cégek nyitottságát, készségét a digitális megoldások alkalmazására.

A sajtótájékoztatón a szervezet vezetői azt hangsúlyozták, hogy nagyon fontos a digitális technológiák rendelkezésre állása, de ennél is fontosabb a digitális tudás megléte állami, céges és össztársadalmi szinten egyaránt.

De még ez sem elég a digitális versenyképességhez. Érdeklődésre, a változásra való készségre, az átvett angol kifejezéssel agilitásra is szükség van minden szinten. Az elemzés ezen három hangsúlyos területre fókuszálva készült, vagyis vizsgálták a kutatók a technológiák elérhetőségét, a tudásszintet és a jövőre való felkészültséget (future readiness). Ezeket összesen 52 mutatóval mérték, amelyekből 32 statisztikai adat 20 pedig véleménymutató.

Nézzük ezek után a V4-országok és a gyakran referenciaországként emlegetett Ausztria általános és a három vizsgált terület szerinti helyezését 2019-ben és 2020-ban. Ahogy a táblázatból látszik, Ausztria minden területen lehagyja a V4-országokat. Figyelmet érdemel, hogy a jövőre való felkészültsége tekintetében 2019-ről 2020-ra hét hellyel javította a pozícióját.

A V4-ek között az általános helyezés tekintetében Lengyelország vezet, egy hellyel javítva előző évi pozícióját. Csehország a második és Magyarország a harmadik. Viszont Magyarország négy hellyel hátrább került úgy, hogy technológiai pozícióját és a jövőre való felkészültségét is enyhén rontotta.

Ez nem azt jelenti, hogy rosszabbak lettek az eredményeink, mint voltak, hanem azt, hogy lassabban javultak, mint másoknál.

Helyezésünk kissé módosul, ha a mintát a lakosság nagysága és az egy főre jutó GDP alapján is megvizsgáljuk. A 20 milliónál kisebb lakosságszámú országok közül kiesik Lengyelország. Ausztria vezet, és Magyarország a 29. Viszont azokat az országokat nézve, ahol 20 ezer dollárnál kevesebb az egy főre jutó GDP, a magyar digitális fejlettségi pozíció már sokkal jobb (13. hely).

Igaz, ebben a csoportban már nem szerepel Ausztria és Csehország. A 20 milliónál kisebb lakosságszámú országok digitális fejlettségi listáját Szingapúr, Dánia és Svédország vezeti, a 20 ezer dollár alatti egy főre jutó GDP-t alapul véve pedig Kína, Malajzia és Litvánia áll az élen. De a negyedik helyen már Lengyelországot találjuk.

Nézzük meg a helyezésünket néhány konkrét mutatóra is!
Nem állunk jól például az információtechnológiák üzleti gyakorlatokba való beépültségében. Az okokat nem a digitális eszközök, hanem a digitális és technológiai ismeretek hiányában kell keresnünk.

Ezt bizonyítja, hogy a vizsgált 63 ország között a technológiák elérhetősége tekintetében a 24., viszont a digitális és technológiai képességek tekintetében csak az 59. helyen vagyunk. A leggyengébb eredményeinket a jövőre való felkészültségünkben értük el. Ezen belül az elektronikus kormányzás, a kiberbiztonság, a nagy adattömegek elemzése és üzleti használata területén vagyunk lemaradva.

A kutatással kapcsolatban meg kell említenünk, hogy a felhasznált adatok 62 százaléka statisztikai, 38 százaléka pedig kérdőíves felmérésből származó vélemény. A vélemények forrása az üzleti szektor, amelyet a hazai és a külföldi tulajdonú cégek, valamint a különböző méretű vállalkozások képviselnek a mintában.

Azt is figyelembe kell vennünk, hogy a pandémia jócskán meggyorsította a digitális megoldások terjedését, viszont a kutatás alapját képező felmérés az év első negyedében történt. Ettől függetlenül a megállapításokra érdemes odafigyelni, és hasznos elemezni a nálunk jobb eredményt elérő országok gyakorlatát. Hiszen a digitális technológiák sikeres alkalmazása a versenyképesség egyik meghatározó eleme lesz.”

Forrás:
Digitális versenyképességben még van hová fejlődnünk; Csath Magdolna; Világgazdaság; 2020. október 2.
(A szerző a Nemzeti­ Verseny­képességi Tanács tagja, egyetemi tanár.)
Lásd még: The IMD World Digital Competitiveness Ranking 2020 results; IMD World Competitiveness Center

A bejegyzés kategóriája: gazdaság, informatika, társadalom, Uncategorized
Kiemelt szavak: , , , , .
Közvetlen link.