„Az Európai Bizottság 2020-as összehasonlító elemzése az európai digitális kormányzatról – 2020 eGovernment Benchmark (II. rész)
Az Európai Bizottság idei e-kormányzati összehasonlító elemzése (eGovernment Benchmark 2020) ezúttal is az EU 27 tagjára, valamint az Egyesült Kiráyságra, Izlandra, Norvégiára, Svájcra, Szerbiára, Montenegróra, Észak-Macedóniára, Albániára és Törökországra, összesen 36 országra terjed ki (EU27+). Múlt heti hírlevelünkben bemutattuk Magyarország relatív helyzetét az európai mezőnyben – továbbra is az EU27+ átlaga alatt, de az elmúlt két év egyik ledinamikusabb fejlődését mutatva, a visegrádi országok között a második legjobb eredménnyel. Nézzük ezúttal az átfogó európai összképet!
A COVID-19 járvány az e-kormányzás jelentőségére is kiemelten irányította rá a figyelmet. Azok a polgárok, akik emiatt nem hagyhatták el otthonukat, teljes mértékben a digitálisan nyújtott szolgáltatásokra lettek utalva – vállalkozásuk irányításától a kis összegű követelések jogi érvényesítésén át az oktatásban és képzéseken való részvételig milliók mindennapi élete költözött át rövidebb vagy hosszabb időre az online térbe. A válság az e-kormányzati szolgáltatások összehasonlító értékelésének fontosságát is kiemelte, ami az elmúlt évekhez hasonlóan ezúttal is átfogó és adatvezérelt elemzéssel mutatta be a digitálisan nyújtott közszolgáltatások fejlődését az adott országokban. Az egyes országok összehasonlítását a jelentés a digitális közszolgáltatások elérhetősége és fő jellemzői szerint végezte el, segítve a kutatásban résztvevő országoknak felismerni saját erősségeiket és fejlesztésre szoruló területeiket.
A konzisztens és évről évre ismételhető összehasonlítás érdekében a jelentés az online közszolgáltatások teljesítményét ezúttal is a korábbról ismert négy fő referenciamutató mentén értékelte. Ezek a következők voltak:
1. Felhasználó-központúság (User Centricity). A közszolgáltatásokat milyen mértékben lehet digitálisan is igénybe venni? Mennyire mobilbarát megoldások ezek? Milyen online támogatás és visszajelzési lehetőségek állnak rendelkezésre? Ez referenciamutató a két évvel korábbi 83%-ról 87%-ra növekedett. A legalacsonyabb értéket a mobilbarát jelleg kapta (76%), ugyanakkor a növekedés is itt volt a legnagyobb (62%-ról).
2. Átláthatóság (Transparency). Mennyire világos és nyíltan kommunikált az információ az adott közszolgáltatás működéséről? Mennyire átláthatók a folyamatok a közintézmények felelőssége és teljesítménye szempontjából, valamint arról, hogy mi történik a feldolgozás során a személyes adatokkal? Ezen a területen volt a legnagyobb fejlődés, a referenciamutató értéke 59%-ról 66%-ra nőtt.
3. Alapvető segítő tényezők (Key Enablers). Milyen technológiai segítő eszközök állnak rendelkezésre az e-kormányzati szolgáltatások nyújtásához? Itt még bőven van tér a fejlődésre – a 4 százalékpontos növekedés még mindig csak 61%-ot eredményezett az EU27+ körében. Mint múlt héten már rámutattunk, ez az a referenciamutató, amelyben Magyarország (26 százalékponttal növekedve) 72%-os értékével immár meghaladja az EU27+ átlagát.
4. Határon túli szolgáltatásnyújtás (Cross-Border Mobility). Milyen könnyen tudják elérni az állampolgárok a szolgáltatásokat külföldről, mennyire könnyen tudják használni azokat? Ez a referenciamutató adja a legalacsonyabb értéket. Az 56%-os érték ugyanakkor egy ennél rosszabb és egy jobb részmutatóból áll össze: a vállalkozások számára ez a mutató 67%, míg a magánembereknek csak 51%.
A fenti négy fő referenciamutató átlagos értéke adja meg az adott ország e-kormányzati teljesítményét, ami az EU27+ átlagában – a két évvel ezelőtti 62% után – idén 68% lett (mindkét esetben az előző két év adatait véve figyelembe). Az egyes országok teljesítményét az alábbi térképes ábrázolás mutatja:
Az európai éllovasok Málta (97%), Észtország (92%), Ausztria (87%) és Lettország (87%), szorosan mögöttük Dánia, Litvánia és Finnország. A legnagyobb fejlődést Luxemburg, Magyarország és Szlovénia mutatta fel, 20, 19 és 18 százalékponttal. Magyarország teljesítménye ezzel 63% lett. Kevés kivételtől eltekintve, a lista végén szereplők jelentősen javítani tudtak teljesítményükön, így az élenjárók és a lemaradók között csökkent a rés. Az öt legjobban teljesítő ország átlaga 89% volt, az öt leggyengébbé 54%. Ez a 35 százalékpontos különbség kevesebb, mint a két évvel ezelőtti 50 százalékpont. Szűkült a rés a felhasználó-központúságban (19 százalékponttal), de továbbra is nagy a lemaradás az átláthatóság és a határon túli szolgáltatásnyújtás területén (42 és 49 százalékpont), még nagyobb az alapvető segítő tényezőkben (58 százalékpont). Mérséklődött a különbség az országos és a helyi szinten nyújtott digitális szolgáltatások elérhetősége terén is: míg országos szinten 69%-ról 89%-ra nőtt a mutató, a helyi közigazgatás szintjén 49%-ról 77%-ra – vagyis a különbség 20 százalékpontról 12-re csökkent.
Továbbra is jelentős fejlettségi különbség van ugyanakkor az állampolgároknak, illetve a vállalkozásoknak nyújtott szolgáltatási teljesítményben, utóbbiak javára. Ez igaz a szolgáltatások határon túlról elérhetőségére (ami a négy referenciamutató közül a legrosszabb), de más részmutatókra is.
A jelentés felhívja a figyelmet a kiberbiztonság növekvő fontosságára: a vizsgált honlapoknak csak 20%-a felelt meg a 14 alapvető biztonsági kritérium legalább felének. Az e-közigazgatási szolgáltatások fejlődésében alapvető fontosságú a bizalom erősítése, ennek érdekében pedig kulcsfontosságú a weboldalak biztonsági szintjének növelése. A jelentés kiemeli annak a pozitív körforgásnak a jelentőségét, miszerint a közigazgatás egyre jobb e-szolgáltatásokat fejleszt a növekvő igények kielégítésére, ugyanakkor egyre többen döntenek a közigazgatási és közszolgáltatások online igénybevétele mellett azért, mert ezek könnyen elérhetővé és könnyen használhatóvá válnak. Minderre a fejlődésre a COVID-19 válság még katalizátorként is hathat.”
Forrás:
eGovernment Benchmark 2020: eGovernment that works for the people; Európai Bizottság; 2020. szeptember 23.
- Az eGovernment Benchmark 2020 Insight Report áttekintést és leírást nyújt a főbb eredményekről
- Az eGovernment Benchmark 2020 Background Report további részleteket és következtetéseket közöl a konkrét életeseményekről és a bevált gyakorlatokról
- Az eGovernment Benchmark 2020 country factsheetstömör országelemzéseket tartalmaz (köztük Magyarországot is)
- A „The eGovernment Benchmark 2020 Infographics” (Infographic Background report & Infographic Insight report) vizuálisan ábrázolja a kutatási eredményeket
- A Method Paper for the eGovernment Benchmark Framework a módszertani hátteret adja meg
- A Source data file elérhetővé teszi az e-kormányzati referenciajelentéshez használt adatokat
A tanulmány első része: Az Európai Bizottság 2020-as összehasonlító elemzése az európai digitális kormányzatról – 2020 eGovernment Benchmark (I. rész); eGov Hírlevél
One Comment