gazdaságinformatikaközigazgatás: magyarközigazgatási informatika

Jön az adattárca! Így alapozzák meg Magyarország adatgazdaságát

Szerző: 2020. október 31.No Comments

„“El kell indítani Magyarország adatgazdaságát.” Nemzeti Adatvagyon Ügynökség, MI Stratégia, adattárca projekt és az adatvagyon forgalomképessé tétele segíthetik a digitális pénzügyi szolgáltatások és a fintech startupok fejlődését.

A digitális pénzügyi szolgáltatások társadalmi, gazdasági befogadásához nélkülözhetetlen a technológiai háttér fejlődésének ösztönző szabályozása, valamint a magánszemélyek és vállalkozások felkészítése a digitális világra.

Kétrészes interjúnk a Digitális Jólét Program (DJP) szakmai vezetőjével, Dr. Gál András Leventével (fotón), akivel arról beszélgettünk, milyen lépéseket, intézkedéseket tett meg és tervez a DJP e területeken.

1. Hogyan illeszkedik a DJP a pénzügyi szolgáltatások fejlesztését célzó központi szabályozói és támogató rendszerbe?
dr. Gál András Levente: Gyakran – és joggal – merül fel a kérdés, hogy az Innovációs és Technológiai Minisztérium kereteiben működő Digitális Jólét Programnak mi a szerepe fintech megközelítések, szolgáltatások fejlesztése terén. A szabályozási környezetben két állami szervezet, az MNB és a Pénzügyminisztérium feladata, hatásköre a fintech működtetése, a szolgáltatások fogyasztóvédelmi szempontú megfelelőségének biztosítása. Ezért fontos definiálni, mi a DJP feladata.

El kell indítani Magyarország adatgazdaságát

Az elmúlt hetek egyik legizgalmasabb bejelentése volt, hogy elkészült Magyarország Mesterséges Intelligencia Stratégiája. A Stratégia elfogadását szeptember 9-én jelentette be Palkovics László innovációs és technológiai miniszter, és Jakab Roland, a Mesterséges Intelligencia Koalíció elnöke.

A Stratégia ambíciózus célokat fogalmaz meg, melyek megvalósítását szerteágazó, komplex eszközrendszer támogatja. A Stratégia tartalmaz az MI társadalmi tudatosításával kapcsolatos feladatokat, továbbá életre hívja a Mesterséges Intelligencia Innovációs Központot, a Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratóriumot és meghatároz kiemelt, transzformatív projekteket. A Stratégiai célkitűzések között a leghangsúlyosabb, hogy el kell indítani Magyarország adatgazdaságát.

„Az állam feladata az adatvagyon-értékelés és kereskedelem jogi és szervezeti kereteinek lefektetése és ezzel a mesterséges intelligencia alkalmazások alapjának lerakása.”

Forgalomképessé kell tenni az adatvagyont

Az első számú és legfontosabb segítség a DJP és az ITM részéről a fintech számára, hogy forgalomképes jószággá, magánjogi entitássá, sui generis joggá fogjuk tenni belátható időn belül az adatvagyont. Ez a legfontosabb feltétele az adatvagyonnal való gazdálkodásnak.

Nem csak az MI nem létezik adat nélkül, hanem a digitális gazdaság sem.

A hipotézisünk az, hogy az állam legfontosabb dolga, hogy pontosan definiálja az adat, adatvagyon a big data, az adattömeg fogalmát és ezzel kapcsolatban olyan szabályozási és szervezeti környezetet teremtsen, amelyben az állami intézmények, gazdálkodó szervezetek az adatokkal kereskedni tudnak.

Nemzeti Adatvagyon Ügynökség létrehozása< Szükség van egy olyan környezetre, ahol az adatokhoz a hozzáférés transzparensen, tisztán, jogszerűen biztosítható. Ezzel a feladattal hívtuk életre a Neumann Nonprofit Kft. keretei között a Nemzeti Adatvagyon Ügynökséget. Fontos, hogy a digitális gazdaságban az állami, kereskedelmi szolgáltatások is testreszabottak, kezdeményezők legyenek. Gondoljunk csak a közösségi médiát vagy akár keresőmotorokat használó lakosokra, vállalkozásokra – részükről ez már alapvető elvárás. A megfeleléshez mindenképpen szükségesek az adatok és az adatokkal működtetett mesterséges intelligencia alkalmazások megjelenése. 2. Az adatvagyon, így a pénzügyi adatok hasznosítása – ahogy Te is említetted – a digitális gazdaság motorja. Hogyan kezdi meg munkáját az Adatvagyon Ügynökség, hogyan tudnak a piaci szereplők bekapcsolódni a munkába?

dr. Gál András Levente: A digitális szolgáltatások piacán ugyanúgy, mint bármely más piacon, az államnak nemcsak szabályozási, hanem a folyamatos tisztességes piaci magatartást és fogyasztóvédelmet biztosító, felügyelő szerepe is van.

A magyar kormányzat az adatvagyon szabályozás tekintetében a világ élvonalában van azzal, hogy a jogi keretek mellett a szabályozás szervezet keretrendszerét is kialakította a NAVÜ létrehozásával. A NAVÜ szerepe, feladata, hogy kialakítsa azokat a piaci sztenderdeket, amelyek az egészséges, fair, szabályos és arányos működést lehetővé teszik a digitális szolgáltatások terén. 4 dimenzióban gondolkodunk:

#1 dimenzió: jogi és szabályozási keretek
Az első dimenzióról, a jogi és szabályozási keretekről már beszéltem. Azzal, hogy az adatokat definiáljuk, kategorizáljuk és szabályozással forgalomképes jószággá tesszük, megteremtjük forgalomképességét.

#2 dimenzió: közgazdasági dimenzió
A közgazdasági dimenzió lényege, hogy ha valami forgalomképes, akkor azt értékelni is tudni kell. A klasszikus jószág, illetve vagyonértékelési módszerek kevéssé alkalmazhatók az adatvagyon értékelésben – még a klasszikus közadatértékelési módszerek sem működnek.
Kiterjedt összefogásra lesz szükség a magyar közgazdász társadalom részéről! Fontos, hogy minél hamarabb legyenek jó adatvagyon közgazdászaink, akik ki tudják alakítani az értékelési mechanizmusokat, el tudják végezni az értékeléseket!

#3 dimenzió: műszaki, szemantikai dimenzió
Ahogy a pénzügyi szektorban is, az adatgazdaság terén is fontos a prudencia, azaz a tisztaság, kompatiblitás és transzparencia biztosítása. A műszaki, szemantika sztenderdek kialakítása a NAVÜ egyes divízióin belül folyamatban van.

#4 dimenzió: közpolitikai és szuverenitás dimenzió
A polgári jogalkotásban az évszázadok során kialakult a személyiségi jogok , a jóhírnévhez való jog, valamint a személyi szabadsághoz való jog rendszere. A kibertérben mindez az adataink fölötti rendelkezési jogban ölt testet.

Ha beszélhetünk személyi adatszuverenitásról, akkor beszélhetünk vállalati, közösségi, nemzeti adatszuverenitásról is. Ez egy teljesen új dimenzió.

Az adatvagyon szuverenitás gondolatával az EU jelenlegi, lényegesen egyszerűbb megközelítését megelőztük. Az EU nyílt adat politikája – mely szerint az adatok egyre szélesebb körét nyitnák meg tagállamok, közigazgatási, tudományos és üzleti szereplők tudományos és piaci felhasználás előtt – az általunk képviselt nemzeti adatvagyon megközelítés mellett alkalmazhatatlan szabály.

3. Szó esett az MI Stratégiáról, az adatvagyon szabályozásról. Említetted beszélgetésünk elején, hogy a Stratégiában ún. transzformatív projektek is szerepelnek. Mik ezek a transzformatív projektek? Kiemelnél egyet?

dr. Gál András Levente: A pénzügyi szektor szereplői számára talán legfontosabb transzformatív projektünk az adattárca projekt.

Adattárca a ügyfelelégedettség növekedéséért

A projekt alapvető célja, hogy a magánszemélyek és a vállalatok – valójában a pénzügyi szektor teljes ügyfélköre – tudatosítsák magukban, hogy milyen adataik vannak, azok mire használhatók. Ez az alapfeltétele annak, hogy az ügyfelek és a (pénzügyi) szolgáltatók, biztosítók között fair elszámolás, partneri kapcsolat jöhessen létre.

Fontos, hogy az ügyfelek megértsék adataikat és hozzáférést adjanak azokhoz, amelyek eredményeként a szolgáltató egyrészt hatékonyabban tudja megszervezni saját üzemét, másrészt a front office-ban valóban tud kezdeményezően, testreszabott szolgáltatást kínálni az ügyfél felé.

A pénzügyi szektor ebbe az irányba halad évek óta és a legtöbb fintech vállalkozás is ezt az ígéretet próbálja megvalósítani. Abban bízunk, hogy az adattárca projekt segíti a perszonalizált szolgáltatások megjelenését, az ügyfélelégedettség növekedését és a takarékos ügyfélkiszolgálást.”

Forrás:
Jön az adattárca! Így alapozzák meg Magyarország adatgazdaságát; Németh Mónika; FinTechZone; 2020. október 19.

„A hazai fintech cégek gyors piacfoglalását is segítik a Digitális Jólét Program akciói. Csokorba szedtük, hogyan segíti a DJP a “háttérben” a hazai fintech ökoszisztéma fejlődését. Ha fejlődik a hazai lakosság és vállalatok digitális készsége, akkor a fintech szolgáltatások is gyorsabban terjednek majd.

A digitális pénzügyi szolgáltatások társadalmi, gazdasági befogadásához nélkülözhetetlen a technológiai háttér fejlődésének ösztönző szabályozása, valamint a magánszemélyek és vállalkozások felkészítése a digitális világra.

Kétrészes interjúnk a Digitális Jólét Program (DJP) szakmai vezetőjével, Dr. Gál András Leventével (fotón), akivel arról beszélgettünk, milyen lépéseket, intézkedéseket tett meg és tervez a DJP e területeken.

4. Az Unió új finanszírozási programmal, az Európai Digitális Innovációs Hub-ok (EDIH) létrehozásával támogatja a 2021-2027-es költségvetési ciklusban a digitális gazdaságfejlesztést. Lesz-e Magyarországon a digitális (pénzügyi) szolgáltatások fejlődését katalizáló innovációs HUB?

dr. Gál András Levente: Az EDIH valójában az a pillérrendszer, amire az EU és a tagállamok digitális ökoszisztémáját az Unió felhelyezi. Magyarországon a DJP feladata, hogy biztosítsa, az EDIH rendszere egyenszilárdan, az ország digitális gazdaságát a lehető legoptimálisabban támogassa.

A mi dolgunk az, hogy a létrejövő innovációs központok 3 dimenzióban egyenszilárdságúak legyenek. Fontos, hogy a központok a nagy pólusvárosok logikája szerint épüljenek, ne legyen Budapest vagy a Dunántúl túlsúlyban.

Fontos a szakmai egyenszilárdság, azaz, hogy a digitalizációban meghatározó szerepet játszó ágazatokra fókuszáljunk. Ma úgy látjuk, lesz kifejezetten „fintech EDIH”.

Harmadik dimenzió az ún. szervezeti egyenszilárdság, azaz a minisztériumok, háttérintézmények, kutatóintézetek, egyetemek és köztestületek is vegyenek részt az EDIH munkájában. Az EDIH munkájában a vállalatokra alapvetően az EDIH külső partneri körében számít az Unió.

5. A készpénzmentes gazdaság és társadalom megvalósításához nem elegendő a digitális (pénzügyi) technológiák és szolgáltatások fejlesztésnek ösztönzése. Milyen eszközökkel tudjátok segíteni a szolgáltatások lakossági befogadását – különösen a kis falvakban, vidéki városokban?

dr. Gál András Levente: A fintech szolgáltatások terjedése szoros korrelációban van a lakosság – és akár a vállalatvezetők – digitális készségeinek fejlődésével. Persze, vannak olyan fintech megoldások, amiket az ügyfél nem lát, csak zúg a gépházban, de a legtöbb fintech megoldás ma még a front office oldalon látszik.

Digitális készségek fejlesztése

A DJP hagyományos feladata a digitális és pénzügyi kultúra terjesztése az állampolgárok körében. Mintegy 1550 DJP végpont működik – főként kistelepüléseken, amelyeknek feladata az idős korosztályok digitális képességeinek javítása. De komoly erőforrásokat fordítunk a többi korosztály digitális készségeinek növelésére. A digitális oktatási stratégia részeként a Digitális Témaheteket említeném.

Szívesen fogadunk javaslatokat, hogy a jelenleg futó és tervezett, a különböző korosztályokra méretezett és optimalizált tudatosítási programjainkban a fintech megoldások akárcsak jó példaként is megjelenjenek.

6. A fintech nem ismeri az országhatárokat. A fintech cégek jellemzően úgy tudnak eredményesek lenni, ha nemzetközi piacra is kilépnek. Mivel tudjátok segíteni, támogatni azokat a fintech cégeket, amelyek külföldi piacra (is) szolgáltatnának?

dr. Gál András Levente: Míg a mezőgazdaság, gépgyártás terén akár évtizedek kellenek, mire egy új termék/szolgáltatás bejön és dominálja a piacot, a digitális szolgáltatások tekintetében ezek hónapokban mérhetők. Tehát a piacfoglalás sokszorosan gyorsabban történik a digitális térben.

Fintech cégek nemzetközi piacra lépésének segítése

A digitalizáció globális piac. Célunk, hogy ha látóterünkbe kerül egy, a nemzetközi piacon is versenyképes digitális szolgáltatás, a lehető leggyorsabban kezdjük el exportálni, mert a digitális szolgáltatások gyorsan avulnak.

A magyar kormány évek óta patrióta gazdaságpolitikát folytat, azaz elsősorban a magyar tulajdonú kkv-kat, vállalkozásokat próbáljuk abba a helyzetbe hozni, hogy meghatározó piaci szereplővé válhassanak.

Dolgunk, hogy segítsük a magyar digitális megoldások, így a fintech megoldások külföldi terjeszkedését is. A Külügyminisztériummal együtt, országjelentéseken, mentori rendszeren, hitelprogramon, tőkeprogramon keresztül jó együttműködésben a HEPA-val (Magyar Exportfejlesztési Ügynökség) a nemzetközi piacra lépéshez szükséges pénzügyi, szakértelmi, diplomáciai, logisztikai és élő erős támogatást meg tudjuk adni.

7. Nemrég jelentette be Szeged város alpolgármestere a SzegedPay szolgáltatást és a minap a FinTechZone által szervezett webináriumon megosztotta tapasztalatait a hallgatóinkkal. A SzegedPay jó minta arra, hogy a helyi szolgáltatások hamar ismertté, sikeressé válhatnak. Tervezitek-e az országos programok mellett helyi fintech kezdeményezések támogatását is?

dr. Gál András Levente: A fintech ökoszisztéma fejlesztéséhez hozzájárulhat a smart city (okos város) programunk. Az okos városról, vagy okos faluról úgy is beszélhetünk, mint egy országpilotról.

Ha közelebbről nézzük, valójában ugyanazok a problémák jelennek meg egy város, vagy falu vezetésében mint országosan, pl. közlekedés, környezetvédelem, élet- és vagyonvédelem, munkalehetőségek biztosítása.

Fintech ökoszisztéma fejlesztése a smart city programokon keresztül

Tehát, ha országosan van feladata az államnak annak érdekében, hogy a pénzügyi szolgáltatások fejlődjenek, csökkenjen a készpénzforgalom, növekedjen az emberek befektetés-tudatossága és hogy a pénzügyi szektor a gazdaság fejlődését és stabilitását tudja szolgálni, nyilvánvalóan helyi környezetben is feladata a digitális pénzügy szolgáltatások megjelenésének, terjedésének segítése.

Ha az ember vidéken jár, gyakran látja, hogy falun majdnem a legnagyobb problémát az okozza, hogy hogyan lehet biztosítani készpénzkímélő módon a vásárlást. A DJP ezen a területen is új fejezetet szeretne nyitni.

Célunk, hogy – az összes érintett szereplővel együttműködve – az EU Smart Village program keretében megvizsgáljuk, a közszolgáltatások mellett a pénzügyi szolgáltatásokat hogyan tudjuk digitálisan, ügyfélbarát módon, hatékonyan biztosítani.

Messze jutottunk az interjú eleje óta, amikor elkezdtünk arról beszélgetni, hogy DJP-nek milyen szerepe van a fintech fejlődésében. Azt gondolom, a bemutatott feladatkörök alapján több területen érdemes beszélgetnünk, együttműködnünk, melyhez a fejlődés érdekében a DJP a kapacitásait és kompetenciáját ajánlja.”

Forrás:
DJP: Így segítjük a hazai fintech ökoszisztéma fejlődését; Németh Mónika; FinTechZone; 2020. október 19.