információ rövideninformatikaInternetközigazgatás: külföldönközigazgatási informatika

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2020. november 9.

Szerző: 2020. november 9.No Comments

Svájc négy évre szóló digitális külpolitikai tervet hirdetett meg

A koronavírus járványtól felforgatott, és most még nehezen megjósolható időtartamú és mélységű recesszióba taszított világban Svájc nem akar kimaradni a digitalizáció potenciális áldásaiból. Az eltökéltséget, és egyben a kitörés felvázolt irányait is egyértelműen mutatja az a dokumentum, amelyet a napokban fogadott el a svájci Szövetségi Államtanács. A „Digitális Külpolitikai Stratégia 2021-2014” című dokumentum az elkövetkező négy esztendőre kiterjedő időhorizonttal kívánja kitűzni azokat a témákat (területeket) és alapvető irányokat, amelyek mentén a svájci államszövetség specifikus nemzeti, nemzetbiztonsági, külpolitikai elveit és érdekeit érvényesíteni kívánják a kibertérben is.

A stratégia jelentős mértékben kíván építeni Svájc immár hagyományos „nemzetközi híd” szerepére, illetve imázsára. Genf városának egyedülálló szerepe jó lehetőséget kínál arra, hogy a nemzetközi politikában valóban központi szerepet vállaló ország a digitális transzformáció egyre gyorsuló tempójú nemzetközi versenyfutásában a nemzetközi szabályozás, a kibertér regulációja terén igyekezzen kulcsszereplővé válni. Az ország nem csupán az ENSZ európai főhadiszállásának ad otthont, de Genf egyben 36 nemzetközi szervezetnek (és csaknem ezer jelentős nemzetközi civil csoportosulásnak) a bázisa is. Svájc ráadásul a digitalizáció terén is folyamatosan erősítette nemzetközi szervezői pozícióját: a kibertér alakulóban levő szabályozási kérdésire fókuszáló nemzetközi szervezetek közül több is Svájcban ütötte fel főhadiszállását. Ezek közül a legrégebbi, a nagy múltú, de a kiberszabályozásban, az internet kormányzásban is fontos szerepet vállaló Nemzetközi Távközlési Egyesület (ITU), de növekvő jelentőségű például az Internet Society is.

A most elfogadott stratégiai dokumentum egy koncepcionális ökoszisztémába illeszkedik. A jelenleg érvényes 2020-2023 közötti időszakra vonatkozó Külpolitikai Stratégiában a Szövetségi Államtanács a digitalizációt jelölte ki az egyik tematikus prioritási területként. A most elfogadott Digitális Külpolitikai Stratégia – ami deklaráltan a Külpolitikai Stratégiát továbbépítő anyag – ezt a fókuszterületet bontja ki konkrétabb beavatkozási tématerületekre, illetve megjelöli az ezekhez rendelendő akciókat is.

A stratégia leglényegibb célkitűzése tehát az, hogy Genfet építse ki és erősítse meg a globális kiberszabályozás és digitális kormányzás nemzetközi központjának a szerepében. Ezen túlmenően a Digitális Külpolitikai Stratégia négy fő beavatkozási területet különít el:
1.) Digitális kormányzás
Ezen a területen Svájc célkitűzése az, hogy erősítse a nemzetközi együttműködést, fejlessze a digitális kormányzással foglalkozó (Genfbe települt) fórumokat. Ezen az intézményrendszeren keresztül szükséges erősíteni (a digitális világra alkalmazni) a kibertér vonatkozásában a meglevő nemzetközi jogot, illetve elősegíteni a jelenlegi szabályozással nem lefedhető területekre vonatkozó normák kidolgozását.
2.) Fenntartható fejlődés
A jólét és a fenntarthatóság biztosítása a digitalizáció világában is elsődleges célkitűzés, alapvető svájci nemzeti érdek. A kibervalóság világában ezt a célt szolgálja egyebek mellett a határokon átívelő, közös adat-terek kialakítása.
3.) Kiberbiztonság
A kibertér szabadásának, biztonságos használatának garantálása elsődleges külpolitikai célja a Svájci Államszövetségnek. A feladat (a nyíltság biztosítása a biztonság alapvető megőrzése mellett) a kibertér egyre több fenyegetést hordozó világában az egyik elsődleges prioritási terület, és a nemzetközi együttműködés nagyon fontos célrégiója.
4.) Digitális (adat-) önrendelkezés
Az állampolgárok (a digitális terek tekintetében „felhasználók”) személyes adatainak védelme kiemelt beavatkozási terület. Célkitűzés: a nemzetközi jog irányelvei mentén garantálni az állampolgárok lehető legteljesebb rendelkezési jogát a saját (általuk generált) adatok felett. A „digitális önrendelkezés” szabadságának előmozdítására a Digitális Külpolitikai Stratégia keretében egy nemzeti, és egy nemzetközi hálózatot alakít ki Svájc (és ennek felállításáról 2021-ben beszámol a Szövetségi Államtanácsnak.
Promotion of International Geneva and digital self-determination. Federal Council sets out Digital Foreign Policy Strategy 2021-2024; The Federal Council; 2020. november 4.
Strategie Digitalaussenpolitik 2021-2024 (PDF)

PÁR MONDATBAN – TOVÁBBI HÍREK, OLVASMÁNYOK, ADATOK

A kínai technodiplomácia új eszköze: a Huawei jogi eljárást indít a Svéd Állam ellen

Az USA és a Kínai Népköztársaság között 2017-től kezdve immár nyílttá váló, és egyre intenzívebb fokozatokba kapcsoló geopolitikai rivalizálás a kezdeti kereskedelmi háborúság helyett (vagy inkább mellett) egyre határozottabban technológiai színezetet öltött. Az 5G technológiák terén egyértelműen világvezető helyzetbe került Kína pozícióját Amerika jelentős fenyegetésnek éli meg, és kommunikációs, kereskedelempolitikai, büntetőjogi és szankciós eszközök egész arzenálját felsorakoztatva vette célkeresztjébe a legfontosabb kínai technológiai vállalatot, a Huaweit. Az alapvető argumentum az volt: a kínai állammal szoros kapcsolatokat ápoló Huawei technológiai kulcsszerepe az új generációs 5G hálózatokban megengedhetetlen biztonsági kockázatot jelentene a nyugati világ tagjai számára. Azt állították: a kínai cég, adott esetben, hozzáférést engedhet állami (biztonsági és hadi) szereplőknek a külföldi adatokhoz.

Az elmúlt hónapok során aztán egész sor európai és ázsiai állam engedett az amerikai nyomásnak, és függesztette fel (vagy egyenesen megtiltotta) a kínai telekommunikációs óriáscég technológiáinak, berendezéseinek behozatalát, illetve felszerelését. Kína jelentős diplomáciai ellenoffenzívát indított, amelyben mindeddig a kommunikációs eszközök szerepeltek a legnagyobb súllyal. Az elmúlt napok fejleménye arra mutat: a KNK a jog eszközét is mozgósítani kívánja ebben a küzdelemben. Az Egyesült Államok európai szövetségeseinek sorában Svédország eleinte habozni látszott az 5G-berendezések tilalma kérdésében, majd végül a Huawei-berendezések kitiltása mellett határozott. Ráadásul Svédország (más nyugat-európai államokhoz hasonlóan) a már beépített Huawei-eszközök leszerelését is elrendelte, 2025-ig bezárólag. Az ügy új fejleményeként most a Huawei pert indított a svéd állam ellen. A vállalat kelet-közép európai és skandináv területi alelnöke, Kenneth Fredriksen bejelentette, hogy egy svéd bíróság előtt támadják meg a döntést, amely hátrányosan érinti nem csupán cégüket, de a fogyasztókat is.
Huawei takes legal acvtion over Sweden’s ban of its equipment; Ryan Daws; Telecoms Tech News; 2020. november 6.

Az online konferenciák is az iráni kibertámadások célpontjába kerültek

A globális koronavírus járvány egyik közvetett következményeként számottevően megszaporodtak szerte a világban a támadó jellegű kiberakciók. Egyfelől a pandémia felerősítette a jelentősebb világpolitikai szereplők közötti geopolitikai küzdelmeket, amelyek ma már szinte maguktól értetődő módon telítik az „5. dimenziót”, a kiberteret is. A helyzetnek megfelelően (a járvány kiemelt nemzetbiztonsági kérdéssé válásával) az illegális online információszerző hadműveletek száma nőtt meg. A digitális kémkedés a járvány jellegével, de különösen a potenciális gyógymódokra, oltóanyagokra vonatkozó kutatási adatok megszerzésére irányult. Az állami (vagy állami szolgálatba szegődött magán) akciócsoportok mellett ugyanakkor egyre gyakrabban tűntek fel nem-állami szereplők, elsősorban a szervezett alvilág tagjai is. Szakértők azt mondják: a koronavírus járvány terjedésével párhuzamosan bevezetett erős korlátozások, amelyek szinte vesztegzárként fogták harapófogóba a globalizált világ szabad utas- és áruforgalmát, nagyon nagymértékben vetették vissza a nagy bűnözői hálózatok szokványos „üzleteit” is. A hirtelen roppant bevételkieséssel szembenéző bűnöző csoportok kényszerűen új bevételi források után néztek, és figyelmük szinte természetszerűen fordult a járványügyi elzárkózás közepette fellendülő online terek felé. Az Interpol (illetve számos nemzeti bűnüldöző szervezet) már tavasszal jelezte a bűnözői csoportok online aktivitásának riasztó növekedését. A támadások a célpontválasztásban is újdonságot jelentettek: miközben a bankok, de főleg a magánszemélyek elleni (alapvetően online csalási jellegű) támadások változatlan népszerűségnek örvendtek, meredeken emelkedtek az egészségügyi szektorhoz tartozó entitások elleni akciók is. A bűnözők felismerték, hogy a koronavírus járvány időszakában a lélektani nyomás és az idő szorítása egyaránt megnövelte ezeknek a célpontoknak a „könnyűségét”: a jellemzően ún. zsarolóvírusokkal megtámadott gyógyszeripari kutatóintézetek, egészségbiztosítók, sőt a kezelést végző kórházak is a legsérülékenyebb potenciális zsákmánnyá váltak a nyár végére.

A járvány okozta kényszerű távolságtartás egyébként szinte egyik pillanatról a másikra „költöztette fel” a nemzetközi kapcsolattartás, a diplomácia hagyományosan zajló funkcióinak jelentős részét is az online terekbe. A digitális diplomácia nem várt ösztönzése nyomán mindennapossá vált a kétoldalú, de különösen a multilaterális kapcsolattartás virtualizálódása. A nemzetközi kapcsolatok számos fontos találkozója (az európai uniós állam- és kormányfői tanácsi megbeszélésektől kezdve az ENSZ szinte valamennyi konzultatív fórumáig bezárólag) online konferencia platformok közvetítésével zajlott a járvány kezdete óta, és zajlik ma is. A népszerű konferencia-alkalmazásról egyenesen „Zoom diplomáciának” elnevezett megoldás hatékonyságát azonban most már nem csupán a technológiai korlátok nehezítik. Az elmúlt hetek egyik különösen riasztó biztonsági fejleményeként detektálták: az online konferenciák is bekerültek a kibertámadó csoportok célkeresztjébe.

A Mocrosoft cég Kiberfenyegetés Felderítő Információs Központja (MSITC) adta hírül: a „Phosphorous” kódnévvel jelölt, állami szolgálatban működő iráni hackercsoport a nemzetközi politikai élet két nagy konferenciája ellen is támadást indított. Az előzetes hadműveleti fázisban az volt a cél, hogy illegálisan megszerezzék a közelgő Müncheni Biztonsági Konferencia (kétségtelenül az egyik legfontosabb éves nemzetközi politikai esemény), valamint a Szaúd-Arábiában készülődő Think 20 Csúcstalálkozó több száz prominens résztvevőjének személyes adatait. A magukat szervezőknek álcázó támadók klasszikus e-mail-es akcióval igyekeztek lépre csalni a neves közéleti szereplőket. Az akciót felderítő Microsoft arról nem tudósított, hogy a támadóknak sikerült-e megszerezniük az érzékeny adatokat. Az eset azonban máris jelzi: a nemzetközi kapcsolattartás legfontosabb online eszközrendszereit (a technológia kiforratlanságából fakadó nehézségek mellett) immár az aktív támadó műveletek is fenyegetik.
Microsoft: These Iranian attackers are targeting high-profile conference attendees; Owen Hughes; ZDNet; 2020. október 29.

Összeállította és szemlézte: dr. Nyáry Gábor